Klasszikus

Ilyen volt: Barokk kalandok Tihanyban

2019.08.28. 16:35
Ajánlom
Kis Klassz a pARTon-sorozatomat két tihanyi hangversenyről szóló beszámolóval zárom – mint legutóbb, most is rádiófelvételek alapján írok. Mindkét koncert programján barokk kompozíciók szerepeltek, és Johann Sebastian Bach művei mindkettőben hangsúlyos szerepet kaptak – ám mégis két nagyon különböző karakterű hangversenyről van szó.
67446085_2264081663628240_6988622904032231424_o-162204.jpg

Gavodi Zoltán (Fotó/Forrás: Podhorányi Zsolt)

Július 22-én Anneke Boeke (sokan nem tudják kiejteni az ő nevét: 'aneke buke') holland furulyaművésznő és a Budapesti Fesztiválzenekar régi hangszereken is játszó tagjaiból összeállított kamaraegyüttese, az Ensemble Cantilene lépett fel a bencés apátság templomában, furulya – két hegedű – gamba – orgona – teorba hangszerösszeállításban, Gavodi Zoltán (kontratenor) vokális közreműködésével. A hangverseny első négy száma nagyobbrészt korabarokk olasz szerzők műve volt, illetve a negyedik kettős kakukktojás volt, hiszen a második részhez átvezető hangszeres táncok már a német Michael Praetorius kompozíciói voltak, viszont stílusuk szerint későreneszánsz tánczenének tekinthetők. A második részben azután – egy Schütz-szólómotetta után – már Bach művei vették át a szót.

A nyitószámban, Tarquinio Merula cremonai mester trió-ciacconájában az együttes hangszeres gerince, a furulya-hegedű-continuo hangszercsoport szólalt meg, figyelemreméltóan puha, simulékony hangon, ám könnyedén, briliánsan előadott fürge díszítőhangokkal. Ezután az énekszólista mutatkozott be két világi Monteverdi-szólóval. Közülük az első, az Ecco di dolci raggi című alkalmat adott Gavodinak ugyanúgy, mint Anneke Boekének és Lesták-Bedő Eszternek arra, hogy a dolce hangvételt, az éneklés és dallamformálás igazi édességét megmutassák nekünk.

A modern és barokk hegedűn egyaránt otthonosan mozgó, kitűnő művésznő minden darabnak, amelyben játszott, sajátos színt adott hajlékony, szívhez szóló, ugyanakkor igen elegáns játékával.

Ebben persze Boekéhez hasonlított: mindjárt a következő műsorszámban, a Praetorius Terpsichore című elragadó táncgyűjteményéből kiválogatott darabokban szembeötlő volt az eltérő jellegű hangszerek játékmódjának alapvető rokonsága. 

67564083_2264081236961616_9099231139649814528_o-162708.jpg

Anneke Boeke (Fotó/Forrás: Podhorányi Zsolt)

Schütz motettájában Gavodi Zoltán megmutathatta hangjának mit sem halványuló szépségét, csengő fényességét, díszítőhangjainak könnyed eleganciáját. Ugyanakkor, bár szövegmondása is jól érthető volt, deklamációja mégis nélkülözte azt az átütőerőt, amellyel Schütz zenéjének csodálatos szenvedélyességét hangzó élménnyé varázsolhatta volna. Bach obligát furulyás altáriája a 182-es kantátából (Leget euch dem Heiland unter) hasonló problémát vetett fel: az úgyszólván szerelmi duetté összefonódó ének- és furulyaszólam közül az előbbi inkább monotonnak hatott, míg

Anneke Boeke éneklő furulyázása maga volt az érzékenység, sőt érzékiség.

Ezután hátra volt még Bach egyik orgonára írt triószonátájának furulya-hegedűs átirata, valamint – zárószámként – Bach h-moll miséjének földöntúli szépségű, obligát gambás Agnus Dei tétele, amelynek időtlensége végre igazán Gavodi számára szabott lehetőséget jelentett, és valóban emlékezetesen szépen zárta le a hangversenyt.

Négy nappal később, 26-án azután egészen más megközelítésben hallottunk barokk és azon belül Bach-zenét. Ez a későbarokk nem a későreneszánsz és a korabarokk felé volt nyitott, hanem a kortárs zene, az improvizáció, sőt a népzene irányában. A Rohmann Ditta–Fassang László csellista–orgonista művészházaspár, ez a két külön-külön is nagyszerű zenész, a három meghirdetett műsorszám és a két ráadás csaknem mindegyikében hozzáadott a barokk darabhoz valami egyéni, eredeti ötletet, valami elgondolkodtatót. Bach C-dúr csellószvitjét Rohmann Ditta „hagyományos” módon játszotta végig (a barokk kétrészes táncforma ismétléseit sajnos csak ötletszerűen tiszteletben tartva) – „hagyományosan”, de élményszerű agogikai szabadsággal, „lélegzéssel”, remek harmóniaérzékkel, szépen kidolgozott részletekkel. A Bach-tételek között viszont Fassang jutott szóhoz, orgona-improvizációkkal kitöltve őket. Ezek nem kapcsolódtak közvetlenül a megelőző vagy a következő tételhez: fantázia- vagy prelúdiumszerű, nem is túlságosan bő lére eresztett improvizációk voltak, sok merész harmóniai, ritmikai gondolattal.

Fassang tehát a saját nyelvén hozott létre kontrasztot a sokkal formálisabb barokk tánctételekkel, elgondolkoztató összefüggésekkel ajándékozva meg a hallgatót.

67723860_2273001696069570_360037925783601152_o-162209.jpg

Rohmann Ditta és Fassang László (Fotó/Forrás: Podhorányi Zsolt)

Ezt egy „csavaroktól” mentes műsorszám, Bach egyik legismertebb Vivaldi-adaptációja, az a-moll kéthegedűs versenymű orgonaátirata követte. A felvétel sajnos nem ad maradéktalanul képet az előadásról, mivel a hangszer egyes részei, főleg az Oberwerk magas hangjai igen rosszul hallhatók; annyi azonban biztosan kivehető, hogy Fassang biztos technikával és pontosan játszik, remekül frazeál.

Az utolsó meghirdetett szám egy Vivaldi-csellóverseny átirata volt, amelyben a zenekar szerepét az orgona vette át. Jóllehet a cselló, hangfekvésénél fogva, veszélyeztetett helyzetben van egy teljes fegyverzetben megjelenő orgonával szemben, Fassang átirata igen leleményes és érzékeny „hangszerelési” megoldásokkal tartotta kordában ezt a veszélyt, és az átirat teljes értékű zenei élménynek bizonyult. Az első ráadás egy pillanatra mégiscsak felidézte a korabarokk és Monteverdi világát, s a két hangszerhez itt még egy énekhang – alighanem Fassang falzett-éneklése – is csatlakozott a képhez, majd a (rögtönzött?) zenei anyag elkanyarodott kortárs irányba. A második ráadás ezzel szemben balkáni tánczene-parafrázis volt, vérpezsdítő ritmusokkal, olyan élettelien, mintha mindkettőjüknek ez lett volna az igazi anyanyelve.

Egy rendkívül változatos és izgalmas koncertet zártak le ezzel a különleges színnel.

(A fejlécképen Rohmann Ditta, fotó: Podhorányi Zsolt)

Ismerje meg Rohmann Dittát az új lemeze alapján!

Kapcsolódó

Ismerje meg Rohmann Dittát az új lemeze alapján!

Rohmann Ditta Hungarotonnál megjelenő legújabb, ötödik albuma mintegy száz év magyar csellóirodalmából ad ízelítőt. A Solo Cello Portrait című album november 9-én jelenik meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Hegedűn játszott az agyműtétje közben, a sebész elveszett Mahlernél

Egy 53 éves brit muzsikus agyműtéten esett át. A hangszerét is vinnie kellett az operációra, hogy az orvosok ellenőrizni tudják, ne sérüljenek az agy más részei a beavatkozás közben.
Klasszikus bűnügy

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.
Klasszikus mozart

Egész nap Mozart zenéje szól a tavasz első napján

Egy nap, tíz koncert a Concerto Budapesttel! Március 1. vasárnap délelőtt 11-től este 10-ig kizárólag Mozart zenéje tölti meg a Zeneakadémia koncerttermeit.
Klasszikus hír

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.