Klasszikus

Íme az egyik legfontosabb zeneszerző, akiről talán sosem hallottál

2017.08.20. 14:08
Ajánlom
Florence Pricenak hívják, és ő volt az első afroamerikai nő, akinek szimfonikus zenekarra írt művét bemutatták.

1933. június 15-én a Chicagói Szimfonikus Zenekar bemutatott egy új művet egy addig teljesen ismeretlen szerzőtől. Rögtön első díjat nyertek ezzel az előadással, a Chicago Daily News pedig azt írta: „hibátlan munka, egy darab, ami a saját üzenetét hangosan és mégis szenvedéllyel közvetíti. Megérdemelné, hogy bekerüljön a szimfonikus zenekari kánonba”.

Ez eddig rendben is volna, ámde az ismeretlen szerzővel két „probléma” is akadt: nő volt, és fekete.
Florence Price

Florence Price

Florence Price 1887-ben Arkansasban született egy zenetanár anya és egy fogorvos apa gyermekeként. Anyja felismerte a lányban rejlő tehetséget és a zenei pálya felé terelgette. Florence el is végezte a New England-i zenei konzervatóriumot zongora és orgona szakon, 1910-re pedig már az atlantai Clarc Atlanta University zeneművészeti szakának vezetőjévé vált. 1912-ben hozzáment Thomas J Price-hez, és visszaköltöztek arkansasi szülővárosába, ahol egészen addig éltek, amíg a faji feszültség nem emelkedett elviselhetetlen szintekre. Ekkor, 1927-ben Chicagóba költöztek, ez idő alatt viszont Florence elkezdett zeneszerzést tanulni, és 1928-ban be is mutatott négy zongorára írt művet. 1931-ben elvált férjétől, Florence pedig egyedül maradt két gyermekével. Ekkor, hogy megéljenek, Florence némafilmes zongoristaként kerete a kenyeret, valamint rádiós szignálokat írt. 1932-ben azonban fordulópont következett be az életében: a Wanamaker Foundation Awards díjára pályázva e-moll szimfóniájával rögtön elnyerte az első díjat. Ezt a művet mutatta be a Chicagói Szimfonikus Zenekar, és innen robbanásszerűen elindult zeneszerzői karrierje.

Zenéjében az európai klasszikus zenei tradíciókat afroamerikai spirituálékkal és népzenei elemekkel ötvözte. Vonóskvartettre írt Five Folksongs in Counterpoint című művében például kristálytisztán felismerhető az egyik legismertebb spirituálé. Florence mélyen vallásos volt, így nem csoda, hogy az afroamerikai templomi zenét is beemelte kompozícióiba, de emellett Dvořák, Csajkovszkij és más romantikus európai zeneszerzők hatása is érezhető zenéjén. Egyik leghíresebb dala, a My Soul's Been Anchored in de Lord című

Amerika egyik legfontosabb koncertjén is elhangzott.

1939 húsvét vasárnapján a Lincoln Center lépcsőjén tartott koncerten Maria Anderson volt a sztárfellépő. Mivel azonban ő színesbőrű volt, nem adhatott elő a Washington D.C-i Alkotmányházban. Washington D.C. egy kirekesztő város volt akkoriban, és a törvény kimondta, hogy kizárólag fehér bőrű előadók léphetnek fel ott. A közönség ugyancsak szegregált volt, ezért Eleanor Roosevelt, Amerika miniszter asszonya kitalálta, hogy a koncertet a Lincoln Center lépcsőjén fogják megtartani. Rooselvelt kérte, hogy a koncert Price dalával záruljon. A koncertet a rádió is közvetítette, ami azt jelenti, hogy több százezer amerikai emberhez jutott el művészete.

Most pedig szánjon Florence művészetére néhány percet, garantáljuk, hogy nem fogja elvesztegetett időnek érezni!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.