Snétberger Ferenc hangszere a gitár, szenvedélye az improvizáció, ezért már régóta élt benne az elképzelés egy klasszikus zenekari darabról gitárral. A késztetés, hogy ötletét valóban papírra vesse, 1995-ben Izraelből jött. Egy ott élő zeneszerző a holokauszt végének 50. évfordulója alkalmából arra kért meg zenészeket a világ minden tájáról, hogy írjanak zenét a témához. Snétberger, aki maga is roma, és apai ágon a szinti népcsoportból származik, megkomponálta concertóját gitárra és zenekarra In Memory Of My People címmel.
A felvételhez megnyerte a budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekart. Mind a mai napig összehasonlíthatatlanul kevés irodalom van gitárra és zenekarra, a legismertebb művek Vivalditól és Rodriguestől származnak. Snétberger concertója mindenekelőtt abban különbözik elődeitől, hogy a szóló szólamot csak nagy vonalakban kottázta le, a klasszikus zenében is megtartotta az improvizáció szabadságát.
Snétberger Ferenc - improvizáció
***
Snétberger Ferenc: 1. rapszódia
Snétberger Ferenc: - concerto gitárra és zenekarra
Hallgató (Adagio-Allegro) - Emlékek (Adagio) - Tánc (Allegro Furioso)
hírlevél
