Január 19-én a Művészetek Palotájában kisebb orgona-maratonra kerül sor, amelyen három művészgeneráció tagjai lépnek fel. "Mesterek és tanítványok is lehetne ennek a koncertnek a mottója, hiszen én még Ruppert István kezei alatt diplomáztam, így a tanári karban is megfigyelhető a generációkon átívelő folytonosság" - világít rá Fassang László, a Zeneakadémia és a Párizsi Conservatoire tanára. Nem először adódik alkalom arra a tanszakon, hogy együtt játsszanak tanárok és diákok, hiszen volt már erre példa a ceglédi Bach-orgonán is, ahol szavazással dőlt el, hogy ki játszhatott az esti koncerten. Most sem lesz ez másképp, hiszen a zsűrinek és a közönségnek is beleszólása lesz az est alakulásába. "Kicsit olyan ez, mint a sportban: az egész csapat részt vesz a felkészülésben, de a döntő meccsen azok lépnek pályára, akik aznap épp a legjobb formában vannak" - magyarázza Fassang.
Napközben a hallgatók játszanak (Tüzes Marcell Sámuel, Vida Mónika Ruth, Ács Dávid László, Papp Orsolya, Schallinger-Foidl Artúr, Brunda Gergely, Hajnóczky Bence, Tar Zita, Tabajdi Ádám, Németh Zsuzsa, Gedai Ágoston és Lozsányi Soma) elsősorban francia szerzőktől, de Liszt és Bach sem marad ki, este pedig a tanszak tanárai: Ruppert István, Pálúr János, Fassang László és Szabó Balázs szólaltatják meg a Müpa orgonáját a legsikeresebb, "beszavazott" növendékekkel. A hangversenyt Pálúr János és Fassang László improvizációi zárják, amelyeket szintén alakíthat a közönség, mivel a szünetben bárki bedobhatja a kosárba kedvenc zenei témáit, dallamait.
Témajavaslatra a január 27-i Orgonapárbajon is lehetősége nyílik a hallgatóságnak, hiszen a műfajnak kifejezetten hangsúlyos eleme az improvizáció, Ronny Krippner és Dirk Elsemann koncertje pedig olyan nagy mestereknek állít emléket, mint Purcell, Bach, Liszt és Reger. Krippner Regensburgban és Exeterben folytatott tanulmányokat, Londonban templomi orgonista, továbbá tanít is a brit fővárosban, valamint Birminghamben - az improvizáció műfajáról DVD-t is készített. Elsemann pedig az első budapesti párbajozó, Wolfgang Seifen növendéke volt, nála sajátította el az improvizáció mesterségét. Jelenleg a Berlini Művészeti Egyetem improvizáció tanára. Fassang László márciusban személyesen is találkozott vele: "egyéves kislányommal együtt meghallgattuk, hogyan tanít saját templomában, saját tervezésű orgonáján. Lélegzetelállító volt az a természetes fölény, ahogyan a legnehezebb feladatokat is demonstrálta a növendékek számára. Kislányomnak nagyon tetszett, hogy játék közben még az ő szórakoztatására is maradt energiája."
|
Párbajok régen és most A művészek közti nemes versengés hagyománya a régmúltban gyökerezik, a zenetörténet egyik leghíresebb párbajára azonban végül nem került sor: 1717-ben a híres francia virtuóz, Louis Marchand Drezdában vendégeskedett, amikor Johann Sebastian Bachnak is arra vezetett az útja. Marpurg, Adlung és más német források szerint csembalópárbajban kellett volna a két mesternek összemérnie az erejét, de az anekdota szerint a francia kollégának - hallván Bachot gyakorolni - inába szállt a bátorsága, és még a párbaj előtt elhagyta a várost. Domenico Scarlatti és Händel az említett eset előtt tíz évvel, Rómában, Ottoboni bíboros palotájában mérte össze csembaló- és orgonatudását: az előbbi döntetlenre sikerült, az utóbbi hangszeren azonban a német komponista bizonyult jobbnak. 1781 karácsonyán Mozart és Clementi szórakoztatta a császárt hasonló párbajozással, amely végül Mozart győzelmével ért véget. Beethoven is részt vett párbajokban, a romantika korának pedig Sigismond Thalberg és Liszt Ferenc volt a két legnagyobb riválisa, akik egy koncertre új operaparafrázist is írtak több más mű megszólaltatása mellett. A Művészetek Palotájában pedig a következő művészek párbajoztak eddig: Thierry Escaich és Wolfgang Seifen, Fassang László és Thierry Escaich, valamint Karosi Bálint és Sietze de Vries. |
A Müpa Orgonapárbaj sorozata egyedülálló a világon, és régi hagyományokat elevenít fel: kivételes képességű, az improvizációban világhírt szerzett orgonisták "mérik össze tudásukat". A sorozat szerkesztője, Fassang László a következőképpen nyilatkozott a párbajokról: "Természetesen nem a versengés az elsődleges cél, hanem a játék, egymás inspirálása, a közönség megnyerése. Az eddigi párbajok tapasztalatai megmutatták, hogy ugyanaz a hangszer a különböző zenei személyiségek keze alatt teljesen egyéni hangon tud megszólalni." Fassang a műsorvezetőként átélt izgalmakról is mesélt: "Nem egymás ellen játszanak, hanem egymással, egymásnak és a közönségnek. Inspirálják egymást, ezáltal olyat hoznak létre, mint még azelőtt soha." Párbajozóként annak idején volt tanárával, jelenlegi kollégájával, Thierry Escaich-sel lépett pódiumra, és saját bevallása szerint soha nem izgult még annyira koncert előtt. Escaich annyit mondott neki: "ugyan már, hiszen ez csak játék". "Az első hangbejátszás egy Lady Gaga-részlet volt, melyet nekem kellett folytatni. Az első akkord után már úgy éreztem, hogy itt bármi megtörténhet, de minden valahogy jól fog elsülni"- emlékezett vissza Fassang László.
A párbaj felépítése is szétfeszíti a koncertek hagyományos kereteit, hiszen a pódium közepén, egy emelvényen található az orgona, a lépcsőfokok megmászásának szimbolikus jelentősége is van, a két párbajozó két külön páholyban foglal helyet a színpad jobb és bal oldalán, a szünet után pedig helyet cserélnek. A párbajsegédek a szinkrontolmácsoláson kívül egyéb feladatokban is közreműködnek. Az estet további show-elemek is tarkítják: a sorrendet és a témákat dobókockával sorsolják, a művészeknek stopperórával is kell improvizálniuk, továbbá ugyancsak kihívást jelentő feladat hangfelvételről bejátszott témák azonnali folytatása. Izgalomban tehát nem lesz hiány!
|
A műsorvezető és a "kommentátor" Az orgonapárbajokon a pódium bal oldalán helyezkedik el a műsorvezető és a "szakmai kommentátor": az előbbi az, aki Fassang elmondása szerint "tágabb horizontból" tekint a hangszerre, a másik pedig "bennfentes orgonista". Eddig a műsorvezetői szerepet zenetörténész vállalta magára - Batta András és Fazekas Gergely -, a bennfentesek pedig Ruppert István és Fassang László voltak. A mostani párbaj jelentős újítása, hogy az előbbi szerepét nem zenetörténész, de még csak nem is klasszikus zenész alakítja majd, hanem a Jászai Mari-díjas ifjú színművésznő, Tompos Kátya, aki korábban már mesélőként szerepelt orgonakoncerten: Jean Guillou Alíz orgonaországban című művét adta elő a szerzővel. Fassang László szerint "jelenléte hidat képez a laikus közönség és az orgonista szereplők között. Egyben üzenetet is hordoz: az orgona bárki számára megközelíthető, megismerhető, megszerethető." |
hírlevél
