Klasszikus

In memoriam Arthur Honegger

2017.03.10. 16:09
Ajánlom
A 125 éve ezen a napon született svájci zeneszerző nevének kiejtése még a mai napig sokunknak gondot okoz (ejtsük-e a H-t vagy sem).

A Le Havre-ban, svájci szülők gyermekeként született komponista a francia Hatok zeneszerzőcsoport talán egyik legizgalmasabb alakja volt, aki zürichi és párizsi tanulmányok után csatlakozott francia kollégáihoz. Eleinte Wagner és Debussy volt nagy hatással kompozíciós stílusára, aztán formálódott zenei nyelve, amely nem minden esetben passzolt a Hatok célkitűzéseivel, akik a fin de siècle grandiózus hangszerelései és romantikus hangzásvilága, valamint Debussy és Ravel impresszionizmusa helyett egy sokkal egyszerűbb, de modernebb kifejezési módot kerestek. Ahogyan a Hatok másik jelentős tagja, Darius Milhaud megfogalmazta, Honegger inkább a német romanticizmust követte, és így a csoporttal való együttműködései – közös albumok, koncertek – éppenséggel nem a komponista leghíresebb műveit eredményezte.

Arthur Honegger

Arthur Honegger

Első jelentős sikerét a Dávid király (Le Roi David) című, drámai zsoltárként aposztrofált oratorikus műve hozta, leghíresebb, legtöbbet játszott darabja pedig 1923-as alkotása lett, a gőzmozdony hangja által inspirált szimfonikus tétel, a Pacific 231. „Mindig is imádtam a gőzmozdonyokat. Számomra ők élő teremtmények, és úgy szeretem őket, mint mások a nőket vagy a lovakat” – vallotta a komponista műve kapcsán. A következő, 1929-es felvételen maga a szerző vezényli a darabot:

Több operán és operetten is dolgozott, amelyek közül a legtöbb befejezetlen vagy publikálatlan maradt, és bár több kamaraművet komponált, mégsem ezek kerültek be a huszadik századi zenetörténeti kánonba. Szimfóniaszerzőként már annál ismertebb lett, különösen a háború borzalmaira reflektáló, a mű végén – a talán legkedvesebb zeneszerző, Bach hatására – szinte enyhet adó koráldallamot megszólaltató II. szimfónia (1941) igen népszerű lett, a II. világháború után keletkezett III. „Liturgikus” szimfóniát pedig sokan a legjobb művének tartják.

1935-ben keletkezett a Pacific 231-gyel talán hasonló népszerűségnek örvendő másik legismertebb műve, a Paul Claudel szövegére komponált szcenírozott oratórium, a Jeanne d'Arc au bûcher (Jeanne d'Arc a máglyán). A Karácsonyi kantáta volt utolsó befejezett műve 1953-ban, amely után két évvel hunyt el Párizsban. A svájciak legfontosabb zeneszerzőjükként tisztelik őt, 1996 óta az ő arcképe szerepel a 20 frankos bankjegyen.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.