Kedves János!
Az a csönd, ami mostantól a neved után áll, megszokhatatlan és felfoghatatlan. A kvartettezés tudományát Tőled és a Kodály Kvartett akkori tagjaitól, Szabó Tamástól és Fias Gábortól tanulhattam meg. Az első években reggeltől estig köszörültétek és palléroztátok kvartettjátékomat, amiért örök hálával és köszönettel tartozom. Huszonévesként bámulattal vettem észre nagyszerű nyelvtudásodat, klasszikus műveltségedet, s nagy hatással voltak rám a képzőművészetekről való ismereteid is.
Devich János (Fotó/Forrás: MMA)
Te tanítottál meg a francia sajtok és a tengeri finomságok mellett a remek borok ízlelésére is. Emlékszem, Franciaországban történt, egy ízben az asztalunkhoz tolt kis zsúrkocsin lévő hatalmas sajttál tartalmát – amiről általában 2–3 kis darabot szokás venni – mind megettük a tulajdonos teljes elképedésére. Akkoriban még frakkban koncerteztünk. Mennyit nevettünk rajta, hogy néztek ki ezek a frakkok egy kéthetes turné vége felé!
Az a sok hangfelvétel, a Carnegie Hall, Wigmore Hall, Teatro Colon és még vagy 1500 koncerthelyszín a nagyvilágban őrzi játékod emlékét.
Most pedig itt ez a csönd.
Hiszem, hogy ez a csönd csak látszólagos. Azok a művek, melyeket együtt tanultunk és játszottunk a közös évek folyamán, mind a mai napig viselik a kezed és gondolataid nyomát. Köszönet érte.
Isten veled, nyugodj békében!
Budapest, 2017. szeptember 29.
Falvay Attila Bartók–Pásztory díjas hegedűművész, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vonós Tanszékének és Kamarazene Műhelyének tanára. 1980 óta a Kodály Kvartett primáriusa, amelynek alapító tagjai közt volt Devich János. 1989–2005 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető koncertmestereként működött, 2005 óta pedig a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere. Szóló és egyéb kamaraformációkban a Kodály Kvartettel nagyjából hetven lemezfelvételt készített.
hírlevél
