Klasszikus

Innen és túl az Óperencián

2014.09.15. 13:03
Ajánlom
A tavalyi, nagy sikerű cseh bemutatkozás után az Európai Hidak rendezvénysorozat idén is folytatódik. Van-e ennél jobb hír azok számára, akiknek meggyőződésük, hogy ha a közös Európa politikai és gazdasági téren néha rogyadozni látszik is, kulturális értelemben semmiképp.MÜPA MAGAZIN

Azóta, hogy felbukkantunk errefelé, mi magyarok a lehető legszorosabb kapcsolatban állunk a németekkel. Ismerjük egymást, mióta európai néppé váltunk, sőt még régebbről, hisz amikor megismerkedtünk, eszünk ágában sem volt még európaivá válni - tekintve, hogy azt sem nagyon tudtuk, hogy ez a bizonyos Európa létezik. Első találkozásaink gyaníthatóan nem voltak különösebben örömtelik, ám annál emlékezetesebbek későbbi barátaink szempontjából: ha tudnának, sokat mesélhetnének erről azok, akiket eleink furfangosan - előbb menekülést színlelve, majd a vágtató lovon hátrafelé fordulva - lenyilaztak. Azt semmiképp sem állíthatjuk tehát, hogy kapcsolatunk kezdetén annak tartalmát és dinamikáját a kulturális egymásra találás határozta volna meg. Hiába ismerjük azonban ősidők óta közvetlen szomszédainknál is jobban egy-mást, kevesen tudják, hogy még a múlt században is hat Németország létezett, s hogy Németország mai formájában a jelenlegi Európa egyik legfiatalabb állama.

S noha mi, felnőttek a huszadik század gyermekei vagyunk, ha kicsit is őszinték vagyunk magunkhoz, be kell vallanunk, még mindig meglehetősen sztereotip, nem feltétlenül hízelgő kép él bennünk a németekről, aminek az eredete a 19. században, a császárság korában rejlik: az - egyébként tévesen - poroszosnak gondolt, militarista, rideg és kissé merev német képe. Ráadásul az Aranycsapatot is megverték, pedig akkortájt még focizni sem tudtak. Szóval nem árt, ha folyamatosan próbálunk lépést tartani a változások ütemével, s erre semmi sem alkalmasabb, mint a kultúra, pontosabban a kulturális javak befogadása. Hogy mit nevezünk német kultúrának, bonyolult kérdés, ennek belátásához elég a térképre tekintenünk.  Bajorország, Szászország Közép-Európában van, a Saar-vidék vagy éppenséggel Észak- Rajna-Vesztfália Nyugat-Európa. Schleswig-Holstein pedig már szinte Skandinávia. Mindez persze nem azt jelenti, hogy ne léteznék egységes német kultúra, csak éppen nem árt, ha tudatában vagyunk a sokféleségnek és sokszínűségnek, ami jellemzi. És ha ezt tudatosítjuk magunkban, szinte magától vetődik föl a kérdés, érvényesek-e a bennünk rögzült sztereotípiák. Itt van tehát egy nagy ország, amelyik számára - bármilyen furcsa -, a kicsiny Magyarország szintén igen fontos partner, még ha nem is annyira, mint megfordítva. Mert az, hogy számunkra Németország a legfontosabb minden tekintetben, kétséges nem lehet. Elég, ha belegondolunk, mit tettek a németek a magyar irodalom érdekében.

Kertész Imre, Esterházy Péter vagy éppen Nádas Péter a német fordítások révén vált világhírűvé, az pedig egyenesen kivételszámba megy, hogy egy magyar író, mint Márai, ne a német nyelv közvetítése révén kerüljön be a világ irodalmi köztudatába. Mint ahogy az is szinte egyedi eset, hogy egy magyar írónak a németnél előbb jelenjen meg angolul kötete, ahogy Barnás Ferencnek. Szóval fontosak vagyunk a németeknek, és nagy öröm, hogy szeptemberben ellátogat hozzánk a német kultúra színe-java. Mit kínál a szeptemberi fesztivál? Noha eddig az irodalmat említettük, ne feledkezzünk meg arról, hogy a Müpa mellett a fesztivál másik életre hívója a Budapesti Fesztiválzenekar. Fischer Ivánék jól átgondolt keresztmetszetét nyújtják e néhány napban mindannak, amit a német zene adott a világnak. Nem lehetett könnyű dolguk kitalálni, mi legyen a program, hiszen ha európai zenéről beszélünk, annak elsőszámú nagyhatalma Németország - de legalábbis a német nyelvterület. Merész vállalkozás a hangsúlyt úgy a kortárs zenére helyezni, hogy a „régi nagyokat" Brahms és Händel mellett a kevésbé ismert barokk zeneszerző, a skót és francia felmenőkkel rendelkező, magát azonban németnek valló, így személyében az európai hidakat megtestesítő Georg Muffat képviseli. Igaz, a német barokk nagyjai közül kozmopolita maga Händel is. A barokktól a bécsi klasszikus formanyelvhez visszanyúló Johannes Brahms két szimfóniáján keresztül vezet az út a kortárs zenéhez. Közben, pontosabban csak zeneileg közben, mert amúgy a fesztivál nyitányaként, hogy az opera rajongói se érezzék magukat elhanyagolva, Novák Eszter rendezésében színre kerül a Kurt Weill-Elisabeth Hauptmann-Bertolt Brecht szerzőtrió kevésbé ismert, de mindenképpen kevesebbet játszott Aki igent mond című operája. Most már tényleg a kortárs zenéhez érkezve, a Fesztiválzenekar előadásában, Franck Ollu vezényletével Hans Werner Henze, Wolfgang Rihm, Manfred Trojahn és Jörg Widmann kompozíciói nyújtanak erről izgalmasnak ígérkező körképet.

Ragaszkodva a nézethez, miszerint nincs komoly és nincs könnyű zene, csupán jó és rossz zene van, egy efféle zenei bemutatkozásból természetszerűleg nem maradhatnak ki a könnyedebbnek vélt műfajok képviselői sem. Természetes, hogy berlini dalok, kuplék, sanzonok önálló estet kapnak, hiszen a húszas évek kulturális aranykorában Berlin volt a frivolabb műfajok európai fővárosa. Marlene Dietrich, vagy a mai nagy dívák közül Ute Lemper neve világszerte ismert, de a mai jazznek is Németország az egyik európai központja. Arról, hogy ez így van, a frankfurti Tony Lakatos kvintettje, a Nils Wogram Nostalgia Trio, a Das Kapital nevezetű formáció, valamint a Michael Wollny-Tamar Halperin duó győzi majd meg az esetleg kétkedőket. S hogy a zenei kép teljes legyen, arról a 17 Hippies nevű együttes gondoskodik, akiket ugyan a „berlini stílus" megalkotóinak tartanak, de a zenéjük, méltón egy világvároshoz, nagyon is sokféle hatást és zenei nyelvet ötvöző világzene. Amikor már azt hinnénk, hogy igen, szép és teljes körű a program, hátradőlhetünk, hirtelen eszünkbe jut Fritz Lang vagy Friedrich Wilhelm Murnau neve. Hát a film, kérdezhetnénk megrökönyödve - az már nem is művészet? De az, nyugodjunk meg. Két filmet is láthatunk, s most engedtessék meg egy szubjektív sóhaj: egyikük a kedvenc filmjeim listáján nagyon is előkelő pozíciót betöltő Berlin felett az ég, Wim Wenders alkotása. Aki látta, tudja, miért nézze meg még egyszer - aki meg nem látta, javaslom, ne hagyja ki. A másik Pina Bausch Café Müller című táncfilmje.

Azt pedig mondanom sem kell, hogy a mai táncművészet Pina Bausch nélkül nem létezne, vagy ha létezne is, semmiképpen sem lenne ugyanaz. Ha a bevezetőben irodalomról szóltunk, térjünk még vissza ide egy kis időre. A Müpa népszerű, Literárium című sorozata ezúttal különkiadással próbál meg viszonozni valamennyit abból, amit a magyar irodalom a németeknek köszönhet, és Terézia Mora, Ingo Schulze, valamint Esterházy Péter, Bán Zsófia és Dragomán György részvételével, meg a két ország közötti irodalmi kapcsolatok ápolásának fő specialistájával, Dalos Györggyel kötetlennek ígérkező beszélgetést rendez a berlini fal leomlásának közelgő huszonötödik évfordulója tiszteletére, hiszen tudvalevő, hogy ebben mindkét országnak volt szerepe. Hogy a kép végképp kerek legyen, az esten az egyre népszerűbb magyar HANEM zenekar német dalfeldolgozásokkal lép fel. Európai hidak. Épüljenek. Ismerjük meg jobban egymás kultúráját, oszoljanak az előítéletek. Legyen e fesztiválból a legnemesebb értelemben vett tradíció. Hogy már most izgatottan lehessen várni, ki, melyik ország mutatkozik be majd 2015-ben, vagy éppen 2027-ben. De addig ne mulasszuk el, hogy megtekintsük, mi is történik a kultúrában manapság ott, túl az Enns folyócska felső folyásán, vagyis az Óperencián.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.