Klasszikus

Inspiráló kötöttségek

2012.01.10. 08:00
Ajánlom
A zeneszerző szégyenlős. Nem szereti a rivaldafényt. Számára nem az a siker, ha neki tapsolnak, hanem ha művét ünneplik - Tóth Pétert abból az alkalomból kérdeztük, hogy a Savaria Szimfonikus Zenekar bemutatja Petrarca-versekre írott dalciklusát.

- Hogyan jött az ötlet, hogy éppen a 14. századi olasz költő, Francesco Petrarca verseire komponáljon zenekari dalokat?

- A szombathelyi zenekartól kerestek meg azzal, hogy szeretnének bemutatni tőlem egy művet azon a koncerten, amelyen Kocsár Balázs vezetésével Sibelius V. szimfóniáját és Kocsár Miklós Gordonkaversenyét adják elő, Rohmann Ditta szólójával (lásd keretes írásunkat - a szerk.). A Kocsár-mű félórás, a szimfónia pedig egy teljes félidőt kitölt, tehát olyan zenére volt szükség, ami 10-12 perces; rám bízták, mit írok, de abban megállapodtunk, hogy ne hagyományos, nyitány jellegű, hanem lírai, „ráhangoló" mű készüljön. Mivel régóta terveztem Kocsár Balázs olasz énekesnő feleségének darabot írni, elég gyorsan kitaláltam, hogy olasz nyelvű zenekari dalt komponálok. A zenekari dal amúgy is izgalmas dolog, hiszen kicsit opera, kicsit szimfónia; az énekelt beszéd műfaja pedig egyre jobban foglalkoztat. A következő lépés az volt, hogy olyan költőt találjak, aki nem jogdíjas, és akinek a művei magyarul és eredeti nyelven egyaránt hozzáférhetők. Miután véletlenül a kezembe akadt otthon egy kétnyelvű Petrarca-kötet, már csak ki kellett választanom, hogy a költő főművének számító Canzoniere szerelmes versei közül olyat találjak, amit női előadó is hitelesen szólaltathat meg.

- Figyelembe vette a Kocsár-versenymű és a Sibelius-szimfónia hangzásvilágát, amikor a művet komponálta?

- Nem szerettem volna, hogy bármelyik is befolyásoljon; egyedül azt tartottam szem előtt, hogy az előadógárda azonos legyen a két másik kompozícióéval, hiszen nem mindegy, hogy egy vidékről jövő együttes hány muzsikust utaztat. Egyébként nekünk, zeneszerzőknek is az az érdekünk, hogy kisebb együttes is elő tudja adni a kompozícióinkat, hiszen minél egyszerűbb egy művet előadni, annál nagyobb az esély, hogy többször is megszólaltatják.

- Ehhez képest beleírt egy gyermekkart is...

- Számomra váratlanul jött az ötlet, hogy gyerekkarral zárjam a művet, egyfajta angyalok énekével emelve az egekbe a földi szerelmet. A Marcibányi téri Kodály Iskola Junior Príma-díjas leánykarának karnagyával beszélgettem egy fellépésről, amelyen egy Petrarca-versere írt gyermekkari kompozíciómat szóltatják meg. Mivel amúgy is gondban voltam a zenekari dalok formálásával, tagolásával és főleg a befejezéssel, beugrott a Stiamo, Amor című egyneműkari kompozíciómat egyszerűen beemelem a zenekari dalok végére. Természetesen nem a cappella, hanem meghangszerelve, és teret adva a szoprán szólistának is. Nem gondoltam a nagy elődök hasonló befejezésű alkotásaira - például Liszt Faust- és Dante-szimfóniájára -, arra viszont igen, hogy a kibővült előadógárdával a magam helyzetét nehezítem. Mert lehet, hogy akad majd zenekar, amely talál és kifizet egy énekes szólistát, de ha az előadásnak még egy leány- vagy nőikarra is szüksége van, aligha ezt a művet választják. Egyszer élünk - ezzel a csábító jelmondattal védekeztem, legyen egy ilyen „pazarló" mű is az életemben!

- Meglepett, hogy többször utalt megkötésekre: időtartam, a felkérő személye, jogdíj, előadók létszáma - hol van itt az alkotói szabadság?

- Nem akarom magamat egy Michelangelóhoz, sem egy Bartókhoz hasonlítani, de azt látjuk, hogy a műalkotások története felkérések története. Az emberben folyton motoszkálnak gondolatok, foglalkoztatják témák, zenei kérdések. Amikor egy konkrét felkéréssel megkeresik, azt kell megvizsgálni, hogy ezek az elképzelések, ötletek összekapcsolhatók-e azokkal a megkötésekkel, amelyeket a megrendelő esetenként támaszt. A megkötés egyébként általában sokkal inspirálóbb, mint a korlátlan szabadság.

- Petrarca verseit a reneszánsz madrigálszerzők tömegesen zenésítették meg a 16. században, későbbi korok viszont csak elvétve találtak költészetében inspirációt: Haydn, Schubert, Liszt, Schönberg, Farkas Ferenc... Önt nem riasztotta a rendkívül összetett költői nyelvezet?

- Nekem most éppen erre volt szükségem. Ha nem olaszul írom meg, bizonyára szívesen megírtam volna magyarul is, olyan remek fordításokat, olyan gyönyörű költői képeket találtam. Nehézséget jelentett, hogy nem beszélek anyanyelvi szinten olaszul, az igazi probléma azonban a szonettek formavilágából adódott: miként oldható fel a zenében a versek kötött formavilága úgy, hogy a kompozíció ne váljék monotonná. Minden megzenésítés egyik fő nehézsége az, hogy el tudunk-e szakadni a vers kötöttségétől, ritmusától, elérve azt, hogy az önálló zenei gondolatok vezessék az egész kompozíció ritmusát.

- A zeneszerző munkája a mű megírásával véget ér. A közönség többnyire az előadókat ünnepli, az alkotó legfeljebb az ősbemutatón részesül a taps jelentette elismerésből. Ön hogyan viszonyul ehhez a hálátlan szerephez?

- A zeneszerzésben van valamiféle szégyenlősség. Nyilván azért is lesz az ember zeneszerző, és nem előadóművész, mert nem, vagy legalábbis kevésbé vágyik rá, hogy rivaldafényben álljon. Engem legalábbis sosem vonzottak ezek a fények, sőt mindig is idegenkedtem tőlük. Zavar az ilyenfajta, túl nagy figyelem. Szívesen vagyok szürke eminenciás, aki a háttérből figyeli, hogyan alakulnak a dolgok. Persze boldogan meghajlok a pódiumon, de nem az az elsődleges szempont, hogy nekem sikerem legyen, hanem az, hogy a művemet szeressék; hogy amit mondani akartam, az eljusson a hallgatókhoz; hogy megérintse őket, ami engem is megérintett.

Savaria Szimfonikus Zenekar

2012. február 29. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Rohmann Ditta (gordonka)
Vez.: Kocsár Balázs

Tóth Péter: Ősbemutató
Kocsár Miklós: Csellóverseny
Sibelius: V., Esz-dúr szimfónia

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.