Klasszikus

Ismét dallam és harmónia

2016.04.11. 07:49
Ajánlom
Az elmúlt hetven év egyik legnagyobb szabású eredeti balett-kompozícióját több mint húsz év elteltével először mutatják be a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Vincze Balázs koreográfiájával április 22-én. A Faust, az elkárhozott történetéről a zeneszerzővel, Dubrovay Lászlóval beszélgettünk.
Dubrovay László

Dubrovay László

- Az egész estét betöltő nagyszabású táncjáték több évtizede elkészült. Hogyan emlékszik vissza a darab születésére?

- A művet az Operaház felkérésére írtam, és 1995-ben készültem el vele. Ütő Endre volt az Operaház akkori főigazgatója és Fodor Antal a koreográfus, akik egy táncjátékot kértek tőlem. Fodor Antallal együtt kezdtünk el témát keresni ennek a XX. század második felében ritkaságszámba menő vállalkozásnak, ami egy egész esté táncjáték megkomponálását jelentette. A Faust-téma mellett döntöttünk, mert nem csak egy irodalmi remekműről van szó, de a változatos képek és gondolatok miatt ezt találtam a legmegfelelőbbnek arra, hogy a zenekari- és hangszínfantáziámat a mű szolgálatába tudjam állítani. Egy fontos, filozófiai kérdés is megjelenik, amely minden, egy bizonyos kort elért embert foglalkoztat. Faust, az öngyilkosság szélén álló öregember, nem vágyik másra, csakhogy még egyszer megélhesse a fiatalság szépségeit.

- Mi volt a koncepció és mennyiben változtattak az eredeti művön?

- Goethénél is jelen van egy második élet: a főhős egyrészt megélheti a fiatalságát és a szerelmet, de egy érett nővel való kapcsolatot és a családi létet is. Ezt egészítettük ki a darab elején, egy harmadik nőalakkal, amely során az ideálist szerettük volna megmutatni Faust számára. Egy fantáziáról van szó, amely színes lehetőségeket kínál az alapvető élethelyzetek, nő- és kapcsolat típusok felvillantására.

Dubrovay László

Dubrovay László

- Számos kompozíciós technikával alkotott már. Hogyan alakult a „Faust” zenei anyaga?

- A darab írásakor sokat foglalkoztam a hangszerek új játéktechnikai lehetőségeivel, amelyek új elemekkel gazdagítják a hangok világát, felhasználva az elektronikus stúdiókból és a zajzenéktől érkező tapasztalataimat is. Az évek során érzékelt új hangminőségeket igyekeztem bemutatni különböző alkotásokban, amelyeket itt bizonyos színpadi helyzetekben kitűnően tudtam használni. Ekkorra már készen állt az a harmóniavilág, ami azóta is a saját zenei nyelvem adottsága. A romantikus és impresszionista zenei nyelvben használt hangzásvilágból leszűrt fizikai törvényszerűségeket továbbgondolva új hangzások formálódtak, amelyek lehetővé tették számomra, hogy ismét dallamot lehessen komponálni.

- Miért tartja elengedhetetlennek, hogy újra visszataláljunk a dallamhoz?

- Az, hogy eljutottunk a dodekafóniához egy törvényszerű folyamat volt, csakhogy az elmélet elrugaszkodott, a hangok egyenjogúsítása révén arra a pontra ért, hogy az emberi gondolkodásra hagyatkozva, teljesen ellentmond a fizikai törvényeknek. Ez nem feltétlen volt tudatos, de a zenei gondolatok atomizálása révé a zenei anyag teljesen felbomlott; ebben az

Dubrovay László

Dubrovay László

esetben mást nem lehet tenni, mint alkotóelemeiből újra felépíteni a gondolatokat.

- Mi az oka, hogy ennyi évet váratott magára a bemutató?

- Ahogy említettem, megrendelésre írtam a művet, de közben vezetőváltás történt, így elmaradt a bemutató. Kétórányi játékidőt megtölteni ötlettel és zenei invencióval egy óriási munka volt, nem szerettem volna, ha kárba vész. Négy szvitet állítottam össze, amelyek összesen tizenkilenc tételből állnak. A táncjáték teljesen más, sokkal gazdagabb és sűrítettebb műfaj, nem véletlen, hogy ezek a művek külön zenekari anyagként is megállják a helyüket. A szviteket azóta több együttes játszotta, és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával rögzítettük is. A táncjátékból írtam egy fúvószenekari balett-szvitet is, ami szintén többször elhangzott.

Az idei Tavaszi Fesztivál egyik fénypontjaként aposztrofált bemutatóról Vincze Balázs koreográfust is megkérdeztük a Fidelio-kultúrpercek kamerája előtt:

- Faust és Margit történetéből zongora parafrázis is készült.

- Zongoraművésznek készültem, és rögtön Liszt jutott eszembe, aki zeneszerzők műveit úgy népszerűsítette, hogy parafrázisokat készített. Ennek megfelelően a liszti zongoratechnikát akartam továbbgondolni, és ebből egy virtuóz zongoradarabot készítettem, amit aztán Holics László bemutatott és rádiófelvételt is készített. Balázs János ezt hallotta, megszerezte a kottát, és eljátszotta több európai koncertteremben, valamint lemezre vette az eddigi összes zongoradarabommal együtt. Nyugodtan mondhatom, hogy általa lett világsikere a műnek, áprilisban pedig elhangzik majd a teljes táncjáték zenéje zenekarral és koreográfiával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.
Jazz/World

Fekete-Kovács Kornél: „Amikor improvizálunk, akkor meditálunk”

Fekete-Kovács Kornél a „jógikus” lét tíz alapvető szabályát foglalta zenébe a Foundations című új, tíztételes művében, amit március 27-én mutatnak be a Müpában. A Modern Art Orchestra mellett olyan vendégművészek működnek közre az üzenet átadásában, mint Harcsa Veronika, Szakcsi Lakatos Béla, Fenyvesi Márton, Dés András és Szalai Péter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Klasszikus magazin

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus videó

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus könyvajánló

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus hír

Az isonzói csata emlékére koncertezik Szlovéniában a magyar zenekar

Ősbemutatóra készült a BFT zenekara Ljubjanában: mintegy 250 fős zenekar játszik a "Nagy Háború" áldozatainak emlékére.