Klasszikus

Ismét dallam és harmónia

2016.04.11. 07:49
Ajánlom
Az elmúlt hetven év egyik legnagyobb szabású eredeti balett-kompozícióját több mint húsz év elteltével először mutatják be a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Vincze Balázs koreográfiájával április 22-én. A Faust, az elkárhozott történetéről a zeneszerzővel, Dubrovay Lászlóval beszélgettünk.
Dubrovay László

Dubrovay László

- Az egész estét betöltő nagyszabású táncjáték több évtizede elkészült. Hogyan emlékszik vissza a darab születésére?

- A művet az Operaház felkérésére írtam, és 1995-ben készültem el vele. Ütő Endre volt az Operaház akkori főigazgatója és Fodor Antal a koreográfus, akik egy táncjátékot kértek tőlem. Fodor Antallal együtt kezdtünk el témát keresni ennek a XX. század második felében ritkaságszámba menő vállalkozásnak, ami egy egész esté táncjáték megkomponálását jelentette. A Faust-téma mellett döntöttünk, mert nem csak egy irodalmi remekműről van szó, de a változatos képek és gondolatok miatt ezt találtam a legmegfelelőbbnek arra, hogy a zenekari- és hangszínfantáziámat a mű szolgálatába tudjam állítani. Egy fontos, filozófiai kérdés is megjelenik, amely minden, egy bizonyos kort elért embert foglalkoztat. Faust, az öngyilkosság szélén álló öregember, nem vágyik másra, csakhogy még egyszer megélhesse a fiatalság szépségeit.

- Mi volt a koncepció és mennyiben változtattak az eredeti művön?

- Goethénél is jelen van egy második élet: a főhős egyrészt megélheti a fiatalságát és a szerelmet, de egy érett nővel való kapcsolatot és a családi létet is. Ezt egészítettük ki a darab elején, egy harmadik nőalakkal, amely során az ideálist szerettük volna megmutatni Faust számára. Egy fantáziáról van szó, amely színes lehetőségeket kínál az alapvető élethelyzetek, nő- és kapcsolat típusok felvillantására.

Dubrovay László

Dubrovay László

- Számos kompozíciós technikával alkotott már. Hogyan alakult a „Faust” zenei anyaga?

- A darab írásakor sokat foglalkoztam a hangszerek új játéktechnikai lehetőségeivel, amelyek új elemekkel gazdagítják a hangok világát, felhasználva az elektronikus stúdiókból és a zajzenéktől érkező tapasztalataimat is. Az évek során érzékelt új hangminőségeket igyekeztem bemutatni különböző alkotásokban, amelyeket itt bizonyos színpadi helyzetekben kitűnően tudtam használni. Ekkorra már készen állt az a harmóniavilág, ami azóta is a saját zenei nyelvem adottsága. A romantikus és impresszionista zenei nyelvben használt hangzásvilágból leszűrt fizikai törvényszerűségeket továbbgondolva új hangzások formálódtak, amelyek lehetővé tették számomra, hogy ismét dallamot lehessen komponálni.

- Miért tartja elengedhetetlennek, hogy újra visszataláljunk a dallamhoz?

- Az, hogy eljutottunk a dodekafóniához egy törvényszerű folyamat volt, csakhogy az elmélet elrugaszkodott, a hangok egyenjogúsítása révén arra a pontra ért, hogy az emberi gondolkodásra hagyatkozva, teljesen ellentmond a fizikai törvényeknek. Ez nem feltétlen volt tudatos, de a zenei gondolatok atomizálása révé a zenei anyag teljesen felbomlott; ebben az

Dubrovay László

Dubrovay László

esetben mást nem lehet tenni, mint alkotóelemeiből újra felépíteni a gondolatokat.

- Mi az oka, hogy ennyi évet váratott magára a bemutató?

- Ahogy említettem, megrendelésre írtam a művet, de közben vezetőváltás történt, így elmaradt a bemutató. Kétórányi játékidőt megtölteni ötlettel és zenei invencióval egy óriási munka volt, nem szerettem volna, ha kárba vész. Négy szvitet állítottam össze, amelyek összesen tizenkilenc tételből állnak. A táncjáték teljesen más, sokkal gazdagabb és sűrítettebb műfaj, nem véletlen, hogy ezek a művek külön zenekari anyagként is megállják a helyüket. A szviteket azóta több együttes játszotta, és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával rögzítettük is. A táncjátékból írtam egy fúvószenekari balett-szvitet is, ami szintén többször elhangzott.

Az idei Tavaszi Fesztivál egyik fénypontjaként aposztrofált bemutatóról Vincze Balázs koreográfust is megkérdeztük a Fidelio-kultúrpercek kamerája előtt:

- Faust és Margit történetéből zongora parafrázis is készült.

- Zongoraművésznek készültem, és rögtön Liszt jutott eszembe, aki zeneszerzők műveit úgy népszerűsítette, hogy parafrázisokat készített. Ennek megfelelően a liszti zongoratechnikát akartam továbbgondolni, és ebből egy virtuóz zongoradarabot készítettem, amit aztán Holics László bemutatott és rádiófelvételt is készített. Balázs János ezt hallotta, megszerezte a kottát, és eljátszotta több európai koncertteremben, valamint lemezre vette az eddigi összes zongoradarabommal együtt. Nyugodtan mondhatom, hogy általa lett világsikere a műnek, áprilisban pedig elhangzik majd a teljes táncjáték zenéje zenekarral és koreográfiával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Esztergályos Máté: „Megmutattuk, hogy lehet békésen működni egymás mellett a jazz-zenei térben”

Április 30-án a Dohnányi Ernő Zenei Központban ünnepli egyéves születésnapját a Szakcsi Rádió. Az évforduló alkalmából Esztergályos Mátéval, a csatorna főszerkesztőjével beszélgettünk az eddig elért eredményekről, visszajelzésekről és arról, hogyan fogadta őket a szakma.
Klasszikus

Kiemelkedő versenyeredményeket értek el a Zeneakadémia hallgatói

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakos hallgatói számos díjat nyertek a csehországi Ostravában megrendezett 14. GENERACE Zeneszerzőversenyen.
Színház

Nagy Viktor: „Nem érdemes mindig a fősodorral menni”

Nagyszínpadi Sherlock Holmes-előadással, Molnár Ferenc-darabbal, ír feketekomédiával érkezik a Rejtélyek évada a Thália Színházba. Nagy Viktor művészeti vezető a változó nézői igényekről, médiazajról és a nagy teherbírású társulatról is beszélt a Fideliónak. Interjú.
Színház

15 sor színház: Hegedűs a háztetőn

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagyszínpadi előadásáról, a Hegedűs a háztetőnről szól. 15 sor színház.
Színház

Koncerttel és filmvetítéssel ünnepelhetjük a 129 éves Vígszínházat

A hagyományokhoz híven május 1-jén a társulat a közönséggel együtt ünnepli a Vígszínház születésnapját. Az érdeklődők ünnepélyes keretek között ismerhetik meg a Vígszínház 2025/26-os évadának tervezett bemutatóit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Az Őrség varázslatos tájaira hív a Fesztivál Akadémia Budapest

A Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművész házaspár által alapított Fesztivál Akadémia Budapest május 30. és június 1. között első alkalommal rendezi meg tavaszi fesztiválját, a Springfestet.
Klasszikus hír

Kiemelkedő versenyeredményeket értek el a Zeneakadémia hallgatói

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakos hallgatói számos díjat nyertek a csehországi Ostravában megrendezett 14. GENERACE Zeneszerzőversenyen.
Klasszikus ajánló

Oxford címmel indul turnéra a Szolnoki Szimfonikus Zenekar

Az együttes háromállomásos koncertsorozata különleges zenei válogatással és nemzetközi szólistagárdával valósul meg április utolsó három napján, Szolnokon, Kismartonban, valamint Budapesten.
Klasszikus ajánló

Nakarjakov és Pletnyov érkezik a Müpába április 25-én – különleges koncertélmény a Concerto Budapesttel

Glinka Valse-Fantasie című műve, Mihail Pletnyov trombitaversenye és a zeneszerző személyes emlékeiből építkező 14 zenekari képe szerepel a Concerto Budapest április 25-i koncertjén a Müpában. A hangverseny különlegessége, hogy két magyarországi bemutató is elhangzik: Pletnyov műveit ő maga vezényli, a virtuóz trombitaverseny szólistája az orosz világsztár, Szergej Nakarjakov lesz.
Klasszikus ajánló

Mitológiai drámából ifjúkori mestermű – az Idomeneót adja elő a Szent István Filharmonikusok

Wolfgang Amadeus Mozart Idomeneo című operáját mutatja be a Szent István Filharmonikusok a Purcell Kórus közreműködésével és Vashegyi György vezényletével április 26-án a Müpában.