Klasszikus

Ismét dallam és harmónia

2016.04.11. 07:49
Ajánlom
Az elmúlt hetven év egyik legnagyobb szabású eredeti balett-kompozícióját több mint húsz év elteltével először mutatják be a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Vincze Balázs koreográfiájával április 22-én. A Faust, az elkárhozott történetéről a zeneszerzővel, Dubrovay Lászlóval beszélgettünk.
Dubrovay László

Dubrovay László

- Az egész estét betöltő nagyszabású táncjáték több évtizede elkészült. Hogyan emlékszik vissza a darab születésére?

- A művet az Operaház felkérésére írtam, és 1995-ben készültem el vele. Ütő Endre volt az Operaház akkori főigazgatója és Fodor Antal a koreográfus, akik egy táncjátékot kértek tőlem. Fodor Antallal együtt kezdtünk el témát keresni ennek a XX. század második felében ritkaságszámba menő vállalkozásnak, ami egy egész esté táncjáték megkomponálását jelentette. A Faust-téma mellett döntöttünk, mert nem csak egy irodalmi remekműről van szó, de a változatos képek és gondolatok miatt ezt találtam a legmegfelelőbbnek arra, hogy a zenekari- és hangszínfantáziámat a mű szolgálatába tudjam állítani. Egy fontos, filozófiai kérdés is megjelenik, amely minden, egy bizonyos kort elért embert foglalkoztat. Faust, az öngyilkosság szélén álló öregember, nem vágyik másra, csakhogy még egyszer megélhesse a fiatalság szépségeit.

- Mi volt a koncepció és mennyiben változtattak az eredeti művön?

- Goethénél is jelen van egy második élet: a főhős egyrészt megélheti a fiatalságát és a szerelmet, de egy érett nővel való kapcsolatot és a családi létet is. Ezt egészítettük ki a darab elején, egy harmadik nőalakkal, amely során az ideálist szerettük volna megmutatni Faust számára. Egy fantáziáról van szó, amely színes lehetőségeket kínál az alapvető élethelyzetek, nő- és kapcsolat típusok felvillantására.

Dubrovay László

Dubrovay László

- Számos kompozíciós technikával alkotott már. Hogyan alakult a „Faust” zenei anyaga?

- A darab írásakor sokat foglalkoztam a hangszerek új játéktechnikai lehetőségeivel, amelyek új elemekkel gazdagítják a hangok világát, felhasználva az elektronikus stúdiókból és a zajzenéktől érkező tapasztalataimat is. Az évek során érzékelt új hangminőségeket igyekeztem bemutatni különböző alkotásokban, amelyeket itt bizonyos színpadi helyzetekben kitűnően tudtam használni. Ekkorra már készen állt az a harmóniavilág, ami azóta is a saját zenei nyelvem adottsága. A romantikus és impresszionista zenei nyelvben használt hangzásvilágból leszűrt fizikai törvényszerűségeket továbbgondolva új hangzások formálódtak, amelyek lehetővé tették számomra, hogy ismét dallamot lehessen komponálni.

- Miért tartja elengedhetetlennek, hogy újra visszataláljunk a dallamhoz?

- Az, hogy eljutottunk a dodekafóniához egy törvényszerű folyamat volt, csakhogy az elmélet elrugaszkodott, a hangok egyenjogúsítása révén arra a pontra ért, hogy az emberi gondolkodásra hagyatkozva, teljesen ellentmond a fizikai törvényeknek. Ez nem feltétlen volt tudatos, de a zenei gondolatok atomizálása révé a zenei anyag teljesen felbomlott; ebben az

Dubrovay László

Dubrovay László

esetben mást nem lehet tenni, mint alkotóelemeiből újra felépíteni a gondolatokat.

- Mi az oka, hogy ennyi évet váratott magára a bemutató?

- Ahogy említettem, megrendelésre írtam a művet, de közben vezetőváltás történt, így elmaradt a bemutató. Kétórányi játékidőt megtölteni ötlettel és zenei invencióval egy óriási munka volt, nem szerettem volna, ha kárba vész. Négy szvitet állítottam össze, amelyek összesen tizenkilenc tételből állnak. A táncjáték teljesen más, sokkal gazdagabb és sűrítettebb műfaj, nem véletlen, hogy ezek a művek külön zenekari anyagként is megállják a helyüket. A szviteket azóta több együttes játszotta, és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával rögzítettük is. A táncjátékból írtam egy fúvószenekari balett-szvitet is, ami szintén többször elhangzott.

Az idei Tavaszi Fesztivál egyik fénypontjaként aposztrofált bemutatóról Vincze Balázs koreográfust is megkérdeztük a Fidelio-kultúrpercek kamerája előtt:

- Faust és Margit történetéből zongora parafrázis is készült.

- Zongoraművésznek készültem, és rögtön Liszt jutott eszembe, aki zeneszerzők műveit úgy népszerűsítette, hogy parafrázisokat készített. Ennek megfelelően a liszti zongoratechnikát akartam továbbgondolni, és ebből egy virtuóz zongoradarabot készítettem, amit aztán Holics László bemutatott és rádiófelvételt is készített. Balázs János ezt hallotta, megszerezte a kottát, és eljátszotta több európai koncertteremben, valamint lemezre vette az eddigi összes zongoradarabommal együtt. Nyugodtan mondhatom, hogy általa lett világsikere a műnek, áprilisban pedig elhangzik majd a teljes táncjáték zenéje zenekarral és koreográfiával.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Zene építőkockákból – Beszámoló az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál koncertjeiről

Mi járhat egy zeneszerző fejében? Vajon hogyan találja ki, milyen hangok következnek egymás után? Erről is megtudhatott egyet s mást a közönség, ha ellátogatott az idén szerencsére élőben tartott Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál január 15-16-i koncertjeire.
Klasszikus ajánló

Olasz áriaesttel érkezik Budapestre a Metropolitan Opera sztárja

A világhírű lett szoprán, Kristīne Opolais legkiemelkedőbb szerepeiből énekel áriákat és duetteket a Müpában, február 7-én tartott koncertjén. A műsor gerincét verista operák részletei alkotják.
Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.