Klasszikus

Istennel perlekedő

2008.11.04. 00:00
Ajánlom
"Többen mondták nekem, úgy érzik, a Mise zsidó mű. Tudom, mire gondoltak. Isten kérdőre vonása valóban hagyományos zsidó magatartás. Azon az Istenhez kötődő meghitt viszonyon alapszik, amit a zsidók mindig is éreztek, különösen a diaszpórában, a száműzetésben, a gettóban – mivel ott csak ez adatott meg nekik" – nyilatkozta Leonard Bernstein 1972-ben, néhány hónappal a Mise bemutatója után, amelyre a 1971. szeptember 9-én a Kennedy Centerben került sor.

Persze e perlekedő viszonyhoz jóban is kell lenni Istennel, érezni, hogy kegyelmébe fogadott. Az 1918-ban született Bernstein saját bőrén tapasztalhatta meg egy felsőbb hatalom jóindulatát – különösen a hosszúra sikeredett indulás időszakában –, pályájának szerencsés fordulatait egy forgatókönyvíró is megirigyelhetné. Érthetetlen, hogy míg Gershwin jóval "unalmasabb" életétről Hollywoodban forgattak filmet, Bernsteinéről (tudomásom szerint) nem.

Az Ukrajnából New Yorkba kivándorolt, szegény ortodox zsidó, Samuel Bernstein (ez ám a "musicalnév"!) Újvilágban született gyermekeinek nyugalmas, anyagilag kiegyensúlyozott életet remélt, s ennek megalapozásáért mindent el is követett. Leonardnak az üzlet továbbvitelét, egy szolid parókaüzem vezetését szánta. S hogy a zene csábításának ellenállni képtelen Lenny hideglelést kapott e perspektívától, tulajdonképpen érthető. Miként az is, hogy a fiú zenei pályájának kibontakozását a jó papa aktívan nem támogathatta. De szerencsére nem is akadályozta. "Tiszteld apádat, és hosszú életű leszel a földön" – ehhez az ótestamentumi intelemhez Leonard mindig hű maradt, így az apa-fiú közötti, klasszikusnak mondható konfliktusok nem mérgezték viszonyukat. Első nagyszabású kompozícióját, a Jeremiás-szimfóniát (1942) apjának dedikálta. E konfliktusmentes viszony már önmagában is isteni ajándéknak tekinthető. Olyan adománynak, mely talán még azoknál a váratlan fordulatoknál is értékesebbek, melyek az ifjú, komponálással is foglalkozó, sajátos technikájú, de kétségtelenül kivételes zenei adottságokkal rendelkező zongorista-karmestert korának legbefolyásosabb zenészeinek környezetébe és jóindulatába sodorta. A nevek önmagukért beszélnek: Mitropoulos, Koussevitzky, Reiner Frigyes, Aaron Copland, Bruno Walter. A 25 éves Bernstein azonban némi joggal tartott a jövőtől, szerencse ide, szerencse oda, a muzsikus pálya még mindig távolinak tűnt, a parókaüzem pedig ijesztően közelinek.

Az eddigieknél is drasztikusabb isteni beavatkozásra volt tehát szükség. Bruno Walter váratlan megbetegedése miatt a néhány hónapja másodkarmesterkedő Bernstein váratlanul reflektorfénybe került, pont úgy, ahogy a "nagy beugrásokat" Hollywoodban ábrázolni szokás. A New York-i Filharmonikusok élén adott fergeteges sikerű koncert a 20. század zenetörténetének legnagyobb legendái közé került. 1943 novemberében járunk, s bár a világpolitika, a háború bőséggel szolgál hírekkel, a szenzációs koncertről szóló beszámolók címoldalra kerülnek a New York Timesban és a New York Herald Tribune-ban. A kritika egy új Toscaniniről vizionál. Egy karrier elindul.

Valószínű, hogy Bernstein nem venné zokon, ha a közönség a West Side Storyt tekintené zeneszerzői főművének. Ő a Miséről gondolta ugyanezt. A kritika pedig meglehetősen vegyesen fogadta, néhány befolyásos zenekritikus igen keményen meg is bírálta. Harold C. Schoenberg például így írt: "A Mise a felületesség és hatásvadászat ötvözete, a stílusok lehető legvegyesebb keveréke." A darab szándékolt eklektikusságával kevesen békültek meg, s sokan kétségbe vonták Bernstein vallásosságának őszinteségét, a mű anti-credója pedig végképp megmagyarázhatatlannak bizonyult. A hit kérdéseiben prűd kortársak többsége nem akarta észrevenni, hogy a Mise nem egy klasszikus oratórium, hanem minden elemében színpadi mű, zenés show, ha tetszik: modern Divina commedia.

(2008. november 8. és 11. - Művészetek Plaotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem 19:30 - Bernstein: Mise; km.: Egyházi Géza, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Kökény Pál, Mikecz Kornél, Ozsgyáni Mihály, Schwimmer János, Serbán Attila, Szabó Dávid, Szemenyei János, Bódi Barbara, Lukács Anita, Peller Anna, Sas Éva (ének), Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékei (karig.: Tóth Márton); vez.: Záborszky Kálmán; rend.: Böhm György)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Klasszikus hír

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.
Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.