Klasszikus

Ittzés Gergely fuvolás átiratairól: „a fölényes technikai tudás csupán eszköz”

2019.08.05. 14:00
Ajánlom
Július 28-án Ittzés Gergely fuvolázott, Hiroko Sasaki zongorázott a Klassz a pARTon fesztivál egyik legkomolyabb hangvételű hangversenyén, amelyben egy szám erejéig a fesztivál alapítója, Érdi Tamás is csatlakozott az előadókhoz.

Pontosabban Hiroko Sasakihoz, akivel korábbi közös kanadai tanulmányaik óta összeszokott kamarapartnerekké váltak. Ők nem kevésbé katartikus erejű művet adtak elő együtt, mint Schubert négykezes f-moll fantáziáját. A koncert többi részében különböző korok hegedű-zongoraszonátáinak – szinte csupa kiemelkedő remekműnek – Ittzéstől származó fuvolás átiratai szólaltak meg a tihanyi apátsági templom kissé visszhangos, de emelkedettséget sugárzó terében.

A programot Mozart K. 304-es e-moll szonátája nyitotta, s ebben azonnal félreismerhetetlen volt a két művész precíz és érzékeny összjátéka, Hiroko Sasaki bársonyos zongorahangja és Ittzés lágy, minden forszírozást nélkülöző, mégis erőt sugárzó, nagy lélegzetű dallamíveket építő játéka. Az éneklő játékmód Sasakinak is jelentős erénye, jóllehet előadása bizonyos schumannos jelleget kölcsönzött különösen a lassú tétel egyes helyeinek –

ha megkockáztathatom, a rokonszenves művésznő a maga módján Fischer Annie egyéniségének visszfényét csillantotta fel.

Ittzés Gergelyt játékának sallangmentességén, kiegyensúlyozott klasszicizmusán túl az átirat anyagszerűsége, természetessége is dicsérte.

67478804_2280723651964041_8183280190697242624_o-135737.jpg

Érdi Tamás és Hiroko Sasaki (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Az ezt követő Schubert-négykezes elsősorban Érdi Tamás jóvoltából volt emlékezetes. Bár összjátékuk összehangolt és ritmikailag igen precíz volt, és a nyitószakasz leírhatatlan fenségessége ugyanolyan szépen szólalt meg, mint a scherzo-szakasz tündéri-tovalibbenő pillanatai, s a felületek kibontása, a nagyforma felépítése is szuggesztív hatást keltett, azért megfigyelhető volt egy jól érzékelhető fajsúly-, de legalábbis karakterkülönbség a felső szólamot a megszokott, erőteljességében is finom, érzékenységében is férfias módon megszólaltató Érdi és a csodálatosan megírt, „merített” basszushangokat ugyanolyan jelentőségteljesen megszólaltatni nem tudó partnere között. Ez az egyensúlytalanság úgyszólván folyamatosan érzékelhető volt, ezen belül azonban nagyon szép karakterekben és sok mintaszerű gyengédséggel megszólaltatott hangban gyönyörködhettünk.

67744751_2280720121964394_7215097379953836032_o-135737.jpg

Hiroko Sasaki és Ittzés Gergely (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A kitérőt Dohnányi Ernő 1912-ben komponált cisz-moll hegedűszonátája (op. 21) követte. A darab rendkívül igényes zongoraszólama Hiroko Sasakit a legjobb oldaláról mutatta be: elismerésre méltó technikai biztonsága, a posztromantika hangjának tökéletes átélése és átadása itt impresszívnek bizonyult. Ittzés ebben a zenei világban is tökéletesen otthonosan mozgott; feltűntek szabadon szárnyaló, nagyszerűen felépített dallamívei és Dohnányi néhány csodaszép lírai pillanatának ihletett megformálása. A pillangó-csapongású scherzo (Allegro con tenerezza) a két művész összjátékának legszebb megnyilvánulásait hozta magával, s Dohnányi e ragyogó darabjának a humorát is maradéktalanul érvényre juttatták.

Az átirat pedig, noha nehéz és rendkívül idiomatikus hegedűdarabról van szó, még a Mozart-szonátáénál is természetesebben hatott.

tihanyi-apatsag-140229.jpg

Koncert a tihanyi apátságban (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A meghirdetett műsor zárószámaként azután megint egy óriási remekmű következett: Debussy kései hegedű-zongora szonátája, amely az évtizedek múlásával egyre inkább kora meghatározó alkotásainak egyikeként áll előttünk. Tulajdonképpen itt mutatkozott meg igazán, teljes mélységében Ittzés Gergely kiemelkedő formátuma, mert ebben a mérhetetlenül sokrétű, egyszerre mélyre hatoló és semmilyen konvenciótól nem kötött darabban is sajátjaként mozgott, teljes jelentőségét láttatni engedte, és megmutatta benne egyik legimponálóbb tulajdonságát. Nevezetesen azt, hogy tulajdonképpen nem egyszerűen arról van szó, hogy fuvola-átiratai rendkívül hangszerszerűek, hanem jóval többről: arról, hogy a zeneértés, az előadói kompetencia és ihletettség egy bizonyos szintjén fölül a hangszer sajátosságai vagy akár a fölényes technikai tudás is csupán eszközök egy magasabb tartalom közvetítésének szolgálatában.

Ittzés esetében ez biztosan így van, mert – jól esik kimondani – legnagyobb élő előadóművészeink egyike ő.

 

A koncert július 28-án hangzott el a Tihanyi apátságban, a Klassz a pARTon fesztiválon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Színház

Független alkotóműhelyt hoz létre az SZFE polgársága

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó oktatók és hallgatók Freeszfe Egyesület néven autonóm alkotóműhelyt hoztak létre, melynek elsődleges célja demokratikus keretek közé menteni az egyetem 155 éves szellemiségét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.
Klasszikus magazin

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Klasszikus videó

Koncertfelvételek – Hegedűs Endre – Chopin: Esz-dúr noktürn

A Koncertfelvételek a Pesti Vigadóban sorozat első részében Hegedűs Endre Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész Chopin Esz-dúr noktürnjét adja elő a Déli teremben.