Klasszikus

Ittzés Gergely fuvolás átiratairól: „a fölényes technikai tudás csupán eszköz”

2019.08.05. 14:00
Ajánlom
Július 28-án Ittzés Gergely fuvolázott, Hiroko Sasaki zongorázott a Klassz a pARTon fesztivál egyik legkomolyabb hangvételű hangversenyén, amelyben egy szám erejéig a fesztivál alapítója, Érdi Tamás is csatlakozott az előadókhoz.

Pontosabban Hiroko Sasakihoz, akivel korábbi közös kanadai tanulmányaik óta összeszokott kamarapartnerekké váltak. Ők nem kevésbé katartikus erejű művet adtak elő együtt, mint Schubert négykezes f-moll fantáziáját. A koncert többi részében különböző korok hegedű-zongoraszonátáinak – szinte csupa kiemelkedő remekműnek – Ittzéstől származó fuvolás átiratai szólaltak meg a tihanyi apátsági templom kissé visszhangos, de emelkedettséget sugárzó terében.

A programot Mozart K. 304-es e-moll szonátája nyitotta, s ebben azonnal félreismerhetetlen volt a két művész precíz és érzékeny összjátéka, Hiroko Sasaki bársonyos zongorahangja és Ittzés lágy, minden forszírozást nélkülöző, mégis erőt sugárzó, nagy lélegzetű dallamíveket építő játéka. Az éneklő játékmód Sasakinak is jelentős erénye, jóllehet előadása bizonyos schumannos jelleget kölcsönzött különösen a lassú tétel egyes helyeinek –

ha megkockáztathatom, a rokonszenves művésznő a maga módján Fischer Annie egyéniségének visszfényét csillantotta fel.

Ittzés Gergelyt játékának sallangmentességén, kiegyensúlyozott klasszicizmusán túl az átirat anyagszerűsége, természetessége is dicsérte.

67478804_2280723651964041_8183280190697242624_o-135737.jpg

Érdi Tamás és Hiroko Sasaki (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Az ezt követő Schubert-négykezes elsősorban Érdi Tamás jóvoltából volt emlékezetes. Bár összjátékuk összehangolt és ritmikailag igen precíz volt, és a nyitószakasz leírhatatlan fenségessége ugyanolyan szépen szólalt meg, mint a scherzo-szakasz tündéri-tovalibbenő pillanatai, s a felületek kibontása, a nagyforma felépítése is szuggesztív hatást keltett, azért megfigyelhető volt egy jól érzékelhető fajsúly-, de legalábbis karakterkülönbség a felső szólamot a megszokott, erőteljességében is finom, érzékenységében is férfias módon megszólaltató Érdi és a csodálatosan megírt, „merített” basszushangokat ugyanolyan jelentőségteljesen megszólaltatni nem tudó partnere között. Ez az egyensúlytalanság úgyszólván folyamatosan érzékelhető volt, ezen belül azonban nagyon szép karakterekben és sok mintaszerű gyengédséggel megszólaltatott hangban gyönyörködhettünk.

67744751_2280720121964394_7215097379953836032_o-135737.jpg

Hiroko Sasaki és Ittzés Gergely (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A kitérőt Dohnányi Ernő 1912-ben komponált cisz-moll hegedűszonátája (op. 21) követte. A darab rendkívül igényes zongoraszólama Hiroko Sasakit a legjobb oldaláról mutatta be: elismerésre méltó technikai biztonsága, a posztromantika hangjának tökéletes átélése és átadása itt impresszívnek bizonyult. Ittzés ebben a zenei világban is tökéletesen otthonosan mozgott; feltűntek szabadon szárnyaló, nagyszerűen felépített dallamívei és Dohnányi néhány csodaszép lírai pillanatának ihletett megformálása. A pillangó-csapongású scherzo (Allegro con tenerezza) a két művész összjátékának legszebb megnyilvánulásait hozta magával, s Dohnányi e ragyogó darabjának a humorát is maradéktalanul érvényre juttatták.

Az átirat pedig, noha nehéz és rendkívül idiomatikus hegedűdarabról van szó, még a Mozart-szonátáénál is természetesebben hatott.

tihanyi-apatsag-140229.jpg

Koncert a tihanyi apátságban (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A meghirdetett műsor zárószámaként azután megint egy óriási remekmű következett: Debussy kései hegedű-zongora szonátája, amely az évtizedek múlásával egyre inkább kora meghatározó alkotásainak egyikeként áll előttünk. Tulajdonképpen itt mutatkozott meg igazán, teljes mélységében Ittzés Gergely kiemelkedő formátuma, mert ebben a mérhetetlenül sokrétű, egyszerre mélyre hatoló és semmilyen konvenciótól nem kötött darabban is sajátjaként mozgott, teljes jelentőségét láttatni engedte, és megmutatta benne egyik legimponálóbb tulajdonságát. Nevezetesen azt, hogy tulajdonképpen nem egyszerűen arról van szó, hogy fuvola-átiratai rendkívül hangszerszerűek, hanem jóval többről: arról, hogy a zeneértés, az előadói kompetencia és ihletettség egy bizonyos szintjén fölül a hangszer sajátosságai vagy akár a fölényes technikai tudás is csupán eszközök egy magasabb tartalom közvetítésének szolgálatában.

Ittzés esetében ez biztosan így van, mert – jól esik kimondani – legnagyobb élő előadóművészeink egyike ő.

 

A koncert július 28-án hangzott el a Tihanyi apátságban, a Klassz a pARTon fesztiválon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Klasszikus díj

Londoni díj közelében a Concerto Budapest koncertfilmje – az Ön szavazatán is múlhat!

A Concerto Budapest Szabó Stein Imre által rendezett koncertfilmjét beválasztották a 10. LOVIE AWARDS döntőjébe. Október 29-ig tart a kategória döntőseiről rendezett nemzetközi internetes szavazás. Szavazzon október 29. éjfélig, hogy ez a magyar film legyen a befutó!
Klasszikus interjú

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.