- Pár nappal a koncert előtt még kerekesszékben ülsz – mi történt?
- A lockenhaus-i fesztiválon játszottunk a vonósnégyessel, amelyen a muzsika mellett a foci is műsoron volt: a zenészek versus szervezők focimeccsen pedig egy rossz mozdulatra a jobb térdemben szakadtak az oldal- és a keresztszalagok – és ezzel együtt a szívem is, hogy így most nem tudok a fiammal focizni, a családommal úgy pihenni, ahogy terveztük a nyárra. Két mankóval jártam, rengeteget kellett lépcsőzni egy hétig a lockenhaus-i várban – ez pedig szétroncsolta a kezeimet, ezért kerekesszékbe kényszerültem. De legalább egy kicsit Perlmannak képzelhetem magam...
A kvartett életében pedig az az újdonság, hogy visszatért hozzánk alapító tagunk, Homoki Gábor, akinek egyéves szabadsága alatt Varga Oszkár, frissen diplomázott növendékünk játszott velünk olyan komoly helyszíneken, mint a londoni Wigmore Hall, az amsterdami Concertgebouw, a brüsszeli BOZAR, vagy a bécsi Musikvereinsaal, de ő tartott velünk az olaszországi turnékon is és természetesen valamennyi itthoni koncertünkön, beleértve a Müpában Perényi Miklóssal előadott Schubert-vonósötöst is. Azt gondolom, hogy Oszkár olyan kiváló muzsikus, akire nagyon hamar le fog csapni egy hazai vagy külföldi együttes.
Az év folyamán pedig jó néhány koncerten még Kokas Dóra játszott velünk, mert bár már ősszel bejelentettük, hogy Fenyő László lesz a kvartett új csellistája, néhány koncertre Laci még nem ért rá. Olyan is előfordult, hogy a márciusi Wigmore Hall-koncertünket Lacinak az utolsó pillanatban le kellett mondania – hatalmas szerencsénk volt, hogy pont azt, mert Dóra Londonban tanul és be tudott ugrani helyette.
- Míg Dóri családtag, Fenyővel egy generációhoz tartoztok – mennyiben más vele játszani?
- Igen,
lassan húsz éve, hogy először játszottunk együtt,
mindig is egy húron pendültünk, nagyon szeretünk együtt zenélni – ez a mostani próbákon is kiderült: szeptember 11-ére készülünk, a zeneakadémiai évadot nyitja a kvartettünk, ahol Schubert Halál és a leányka című vonósnégyesét játsszuk, valamint Brahms G-dúr vonós-szextettjét Vilde Franggal és Nicolas Altstaedt-tal. Dórival is nagyon szerettünk játszani, de Laci tanári tapasztalata és zenekari múltja olyan értékeket hozott a kvartettbe, amiből rengeteget profitálunk.
- Mindketten visszatérő vendégei voltak a Kaposfestnek – pár hete megjelent egy nyilatkozat, amit nem kívántatok kommentálni.
- Katinak és nekem is nehéz, még barátoknak is beszélni erről, a sajtóban pedig végképp nem szeretnénk üzengetni. Legyen elég az a bizonyos nyilatkozat, amelyet többek között Rados Ferenc és Alina Ibrahimova is aláírt – és annyit tennék hozzá, hogy valami módon azt a munkát mindenképp folytatni szeretnénk. A két említetten kívül amúgy még egy ikonikus Kaposfest-művésszel játszunk: José Gallardóval decemberben egy szonátaestem lesz a Zeneakadémián, illetve a Mendelssohn-Schumann maratonon is fellépünk a Müpában, Katival és Lacival együtt.
A zeneakadémiai évadnyitónk után rögtön Londonba megyünk, ugyanezzel a műsorral a Wigmore Hallba, majd az ősz folyamán játszunk a berlini Konzerthausban és Dortmundban Alexander Ottensammerral. Ezután pedig jön egy amerikai turné, amelynek befejező koncertje a Carnegie Hallban lesz – pont október 23-ára szól a felkérés, mi pedig három olyan zeneszerzőt választottunk, akik nemcsak a kvartett-irodalom, hanem a magyar zenetörténet szempontjából is megkerülhetetlenek: Haydnt, Kurtágot és Bartókot.
- Kölnben is tanítasz Zakhar Bron utódaként és a Zeneakadémián is. Hogyan tudod összeegyeztetni ezt a szólókoncertekkel és a kvartettezéssel – nem mellesleg családapasággal?
- A turnéinkhoz vagy a külföldi koncertjeimhez kapcsolódva elutazom Kölnbe, ahol három nap alatt mintegy kéthétnyi hegedűórát adok. Szerencsére az egyetem rugalmas és a növendékeim is fogékonyak az intenzív, kéthetenkénti foglalkozásokra. A kvartettel minden évben, így idén nyáron is összejöttünk előtanulni a szezonra, emellett évi 4-5 alkalommal pár hetes periódust tervezünk a vonósnégyessel tölteni – a többi idő a családé, tanításé és szólókoncerteké. De Fenyő Laci és a feleségem is komoly helyeken tanítanak, Laci Karlsruhe-ban a vonós tanszék vezetője, Kati pedig a Zeneakadémián docens – nekik is meg kell ugyanezt oldaniuk, annál is inkább, mert nagyon izgalmas év elé nézünk. Új kamaraművek és szólódarabok mellett a most induló szezonban játszom majd életemben először Sosztakovics I. hegedűversenyét, Bernstein Szerenádját és Szymanowski mindkét hegedűversenyét. A kvartettünknek is meg kell tanulnia néhány komoly új művet: Wolfgang Schäfer új vonósnégyesét mutatjuk be a Kölni Filharmóniában, valamint először fogjuk Janacek, Debussy és Ravel vonósnégyeseit játszani. Idén tervezzük elővenni a még hiányzó Bartók-vonósnégyeseket és persze emellett Haydnból, Mozartból és Beethovenből is, ami csak belefér!