Klasszikus

Izzó vulkánok Budapesten

2016.01.06. 08:20
Ajánlom
Bár a hallgatóság számára kívülről könnyednek tűnik, Dvořák a-moll hegedűversenye intenzíven igénybe veszi az előadóját. Nincs bérelt helye a klasszikus repertoárban, Christian Tetzlaff német hegedűművésznek mégis ez az egyik nagy kedvence. Január 14-16 között a Fesztiválzenekarral Jukka-Pekka Saraste vezényletével játssza Budapesten.

- Biztosan sokat tud erről a darabról, s talán arra is van válasza, vajon a magyar származású hegedűművész, Joachim József, akinek Dvořák ezt a művet dedikálta, miért nem fogadta igazi lelkesedéssel?

- Hogyne! Sokat tudok róla, hiszen ez igazán érdekes epizódja az európai zenetörténetnek. Joachim kiváló tolmácsolója volt a kor legjelentősebb zeneszerzőinek. Sok komponista a saját alkotását maga adta elő, s csak ritkán kért fel más előadóművészt. Ha mégis, akkor az legtöbbször a rendkívül nagyra értékelt magyar származású Joachim József volt. Dvořák is így tett, de az ő darabját Joachim valóban nem volt hajlandó eljátszani. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ezzel tényleg csak a nemtetszését akarta kifejezni.

Christian Tetzlaff

Christian Tetzlaff (Fotó/Forrás: Giorgia Bertazzi)

Azt feltételezik, hogy ebben a Dvořákkal szembeni féltékenysége is szerepet játszhatott. Joachim Brahmsot rendkívül nagyra tartotta és ennek több helyen is hangot adott. Épp azokban a hetekben játszotta el Brahms új hegedűversenyét, amelyet nyilvánosan is méltatott. Dvořák épp ekkor készült el az a-mollal, amit Brahms az egekbe magasztalt. Ez Joachimnak nem esett jól. Különösen az a könnyedség fájt neki, amellyel Dvořák komponált, s amellyel ő, mint előadóművész, nem mindig tudott mit kezdeni. Ráadásul ezt a hegedűversenyt - bármilyen gyönyörű is - bizony nem könnyű előadnia a szólistának.

- Mi teszi nehézzé a darabot?

- Furcsa módon, az említett könnyedség ellenére technikailag igen komoly nehézségeket okoz. Az első tétel két nagyon kellemetlen betéttel indul. Nem indul el igazából a zene, csak a virtuóz kézmozdulatok dominálnak, amelyek a testnek és nem a fülnek szólnak. Ezt követően aztán az egész hosszú tétel egyetlen szünet, vagy fellélegzés nélkül megy végig. A második és harmadik tétel hasonlóképpen intenzíven veszi igénybe a szólistát. Miközben sok olyan trükköt alkalmaz a szerző a darabban, amelyeket hihetetlenül óvatosan, óriási figyelemmel kell játszani, hogy megfelelően lehessen őket értelmezni. De ha jól belegondolunk, ilyesmivel sok más szerzőt is szembesíthetünk, tehát a felsorolt problémák egyike sem kardinális. Joachim mégis végigszálazta a darabot és számtalan hibás részt talált. Így aztán kettejük között megrendült a viszony.

- Ön mennyire érzi játék közben a Joachim által az 1870-es évek végén említett kellemetlenségeket?

- Nézze, én 30 éve játszom ezt a darabot, úgyhogy gondolhatja, ennyi idő alatt mennyire magamévá tettem. Hozzászoktam minden nehézségéhez. Nemrég játszottam másodszor is lemezre, s nyugodtan mondhatom, hogy a hozzám legközelebb álló zeneművek egyike. Talán azért is szeretem ennyire, mert nem szerepel gyakran a nagy klasszikus repertoárokon. A hegedűművészek legtöbbje ma is fél tőle egy kicsit. Velem ellentétben.

Christian Tetzlaff

Christian Tetzlaff (Fotó/Forrás: Giorgia Bertazzi)

- A budapesti koncerten Jukka-Pekka Saraste vezényli a Fesztiválzenekart. Önök jól ismerik egymást. Milyen vele játszani?

- Sarastéval harminckét évvel ezelőtt játszottam először: egy londoni turnén Mozartot adtunk elő. Azóta rendszeresen találkozunk különböző zenekarokban, a világ legkülönbözőbb pontjain. Amikor a Torontói Szimfonikusok élén volt, többször is felléptem velük, most pedig a WDR Szimfonikus Zenekar hívott meg mindkettőnket egy turnéra. Nagyon szeretek újra és újra találkozni azokkal a régről ismert muzsikus barátaimmal, akikkel bárhol futunk össze és játszunk együtt, többnyire jól értjük egymás gondolatait. Őt is, engem is, mint a muzsikusokat általában, hasonló módon vet a sorsunk számtalan irányba, és ha összefutunk, egy kicsit úgy érezzük, otthon vagyunk. Ráadásul véletlenül mindketten nagyjából azonos időben éltünk át súlyos kríziseket, s amikor nemrég egy gyönyörű Beethoven-sorozatot csináltunk együtt, úgy éreztük, ez átsegített bennünket a nehézségeken.

- Ha jellemeznie kéne Saraste személyiségét, mi lenne a legfontosabb, amit említene?

- Hogy a felszín alatt egy vulkán izzik benne.

- Érdekes, szinte ugyanezt mondják Önről!

- Na, látja, hát talán épp ezért állunk olyan közel egymáshoz. Ő is és én is hasonló viszonyban vagyunk a zenével, ami azt jelenti, hogy mindketten úgy érezzük, saját magunkat, egész lényünket kell beleadnunk egy-egy előadásba. Csak akkor jut el a közönséghez az, ami a zenemű lényege, az igazán fontos érzések átélésének lehetősége. Szeretnénk megmozgatni, megindítani, felrázni a közönséget a zene segítségével. Nekünk az a dolgunk, hogy a zeneszerző és a hallgató szívét egymáséhoz olyan közel hozzuk, amennyire csak lehet.

- A Budapesti Fesztiválzenekart igazán jól ismeri. Mit gondol róluk?

- Most fogok nyolcadszor föllépni velük. Nagyon sokra tartom őket. Épp azért, amit az előbb mondtam. Nagyon-nagyon komolyan veszik, amit csinálnak és minden erejükkel azon vannak, hogy a közönséget a lehető legközelebb hozzák a zenéhez.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Színház

Független alkotóműhelyt hoz létre az SZFE polgársága

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó oktatók és hallgatók Freeszfe Egyesület néven autonóm alkotóműhelyt hoztak létre, melynek elsődleges célja demokratikus keretek közé menteni az egyetem 155 éves szellemiségét.
Színház

107 tanár követeli az őszi félév érvényességét az SZFE vezetésétől

107 tanár – óraadók és osztályfőnökök egyaránt – írta alá azt a közleményt, amelyben követeli az őszi félév elismerését, a teljesítéseket, illetve, hogy fizessék ki a munkájukért a járandóságukat – tudta meg a 444.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.
Klasszikus magazin

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Klasszikus videó

Koncertfelvételek – Hegedűs Endre – Chopin: Esz-dúr noktürn

A Koncertfelvételek a Pesti Vigadóban sorozat első részében Hegedűs Endre Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész Chopin Esz-dúr noktürnjét adja elő a Déli teremben.