Az Nemzeti Kulturális Alap korábbi elnöke, Harsányi László június végén nyújtotta be lemondását, amint arról a Fidelio.hu is beszámolt. Harsányi egyébként épp Jankovicsot váltotta 2002-ben az NKA elnöki székében. A hivatalos átadás-átvétel már múlt pénteken megtörtént. Jankovics Marcell augusztus 3-ra ígért bővebb tájékoztatást, ám az indexnek elmondta, hogy "nem én kezdeményeztem a felkérést, de megtisztelőnek tartom, hisz mindig fontos volt számomra a magyar kultúrában való tevékeny részvétel".
Mint ismeretes, Jankovics Marcell a Duna TV egyik alapítója, majd kurátorként, szóvivőként, valamint az induló televízió műsortanácsának elnökeként működött közre beindulásában, később sikertelenül a televízió elnöki tisztségére is pályázott. Részt vett a meghiúsult budapesti EXPO '96 és a hannoveri EXPO 2000 magyar programjának tervezésében. 1996-tól 2007-ig a Pannónia Filmstúdióból alakult Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatója, 2007-2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Park KHT. felügyelőbizottsági elnöke volt.
A Nemzeti Kulturális alap élén 1998 és 2002 között állt, elsősorban a fiatalokat megcélzó, vidéki és határon túli szervezetek és amatőrök által benyújtott pályázatok támogatását növelte a piramiselv alapján. Jankovics első hivatali ideje alatt kapott jogosultságot az NKA-elnök a szakmai kollégiumok döntéseinek felülbírálására. Bár ezzel a jogával formálisan nem élt, a folyóirat-támogatási rendszer határozott kezű átalakítása miatt többen támadták tevékenységét. Jankovics elérte, hogy a kulturális miniszter személyes kerete rovására növekedjen az NKA által kiosztható pénz mennyisége, és következetesen kiállt a szervezet önállósága mellett - derül ki Zádori Zsolt az NKA tízéves fennálását összefoglaló 2003-as cikkéből. Az alábbi rövid 2009-es videón a Duna TV-ben nyilatkozik a kultúrpolitika felelősségéről és feladatairól.
Jankovics Marcell 1941 október 21-én született Budapesten. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, 1960-tól 2007-ig megszakítás nélkül dolgozott a Pannónia Filmstúdióban ill. jogutódjainál. 1963 óta készít önállóan animációs filmeket. Animátorként, animációs rendezőként, grafikai tervezőként és dramaturgként mások filmjeiben is közreműködött. Grafikai tervezőként dolgozott a Disney stúdióban is (Eszeveszett birodalom, 1997). Több száz film készítésében vett részt, közülük 280 filmet maga is rendezett. Vezető rendezője volt a Gusztáv, a Magyar Népmesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatoknak. Három egészestés játékfilmemjének (János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) forgatókönyvét is ő írta. Több mint negyven hazai és nemzetközi díjat kapott, köztük 1974-ben Balázs Béla díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1984-ben Érdemes Művész díjat. 1995-ben a Magyar Művészeti Akadémia a tagjai sorába választotta. Zsűritagként kilenc alkalommal képviselte Magyarországot nemzetközi filmfesztiválokon. Csaknem harminc éve tanít, először a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolában (1971-72), majd az Iparművészeti Főiskolán, utóbb Egyetemen (1981-től), melynek 2000 óta DLA képesítésű magántanára. 2004-től az Egyetem doktori iskolájában oktat. Számos művelődés- és művészettörténeti tárgyú könyvet és cikket írt, és rendszeresen tart előadásokat animációs filmekről, művelődéstörténeti, irodalmi, képzőművészeti témákról, a gyermeknevelés, kultúrpolitika és közélet kérdéseiről.
Jankovics Marcell Fehérlófia című kultikus filmjét az 1984-es Los Angeles-i
Animációs Olimpián minden idők ötven legjobb rajzfilmje közé választották.
hírlevél
