2006 után immár másodszor aratott nagy sikert január elsején a lett Mariss Jansons. "A világ legsugárzottabb hangversenyén" a Strauss-család tagjainak keringőit, polkáit és indulóit játszották ezúttal is, de nem maradtak el a szokásos, az év eseményeire utaló kiegészítések sem. Az idén 72. alkalommal megtartott újévi koncert végén a Musikverein aranytermében a közönség felállva, percekig tartó ovációval köszönte meg a 68 éves Mariss Jansonsnak és a zenekarnak az áradó muzsikát. A formailag ráadásként, de valójában hagyományosan utolsó előtti számként elhangzó híres Kék Duna-keringő, az ifjabb Johann Strauss alkotása után, mint mindig, az idősebb Johann Strauss Radetzky-indulója hozta lázba a közönséget, amely a karmester jeleit követve ütemes tapssal erősítette a ritmust.
A nézők jól fogadták az Európai Unió idei dán elnöksége, illetve a 2012-es londoni olimpiai játékok tiszteletére műsorra tűzött számokat is. Az előbbire célzott az "északi Straussként" is emlegetett Hans Christian Lumbye A koppenhágai gőzmozdony című indulója, míg az ifjabb Johann Strauss Albion-polkájának brit utalását a címen kívül az adja, hogy a szerző Viktória királynő férjének, Albert szász-coburgi és gothai hercegnek ajánlotta e művét. Az orosz klasszikus zeneszerző, Pjotr Iljics Csajkovszkij Csipkerózsikájának két keringője Jansons kezdeményezésére került be a műsorba, amelyen idén 24 szám szerepelt. A híres Wiener Sängerknaben fiúkórus 1998 óta először szerepelt ismét a hangversenyen, amelynek zenéjére idén élő balettbetétek is színesítették a közvetítést - máskor ezek szinte mindig filmbejátszások voltak. Az egyik pas de deux tánc Gustav Klimt halálának idei 150. évfordulójára emlékeztetve a bécsi szecesszió festőjének A csók című alkotását jelenítette meg a Belvedere palotában.
A hangversenyt 74 országban vették át élő adásban Albániától Uruguayig, Ausztráliától Kínán és Indián, Japánon és az Egyesült Államokon át Oroszországig, Magyarországon az M1 televízió és a Magyar Rádió is egyaránt sugározta a varázsos zenét. Az aranyterem pazar virágdíszítését idén 31. alkalommal is az itáliai San Remo kertészetei szolgáltatták. A koncertet világszerte láthatták tehát a zenebarátok, de ahhoz, hogy a helyszínen élvezhessék, már egy évvel korábban le kellett foglalni a korántsem olcsó belépőjegyeket.
Welser-Möst 2013-ban szintén a második alkalommal fog a Musikvereinssaal aranytermében a karmesteri pultnál állni. Clemens Hellsberg, a zenekar igazgatóságának tagja azzal indokolta a felkérést: lenyűgözőnek tartják azt a művészi teljesítményt, azt az együttműködő készséget, amelyet Franz Welser-Möst a Bécsi Állami Operaház zeneigazgatójaként mutat 2010 szeptembere, hivatalba lépése óta. A filharmonikusok tagjai az operazenekarból kerülnek ki.
A linzi születésű Welser-Möst 1985-ben debütált a Salzburgi Fesztiválon, volt a londoni Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója, a Zürichi Operaház zeneigazgatója 1995-től 2010-ig. Az első bécsi újévi koncertet 1939-ben vezényelte Clemens Krauss - a rekorder Willi Boskovsky, az együttes koncertmestere volt, aki vonóval a kezében negyedszázadon át vezényelte a zenekart a jeles alkalommal.
Jansonson és Welser-Möstön kívül azonban még számos nagyhírű dirigens kiválasztottak már az újévi a hangverseny pulpitusára. (A karmesterek jelölése az évek során mindig a zenészek feladata volt). A névsor valóságos zenetörténet: az osztrák Josef Krips, Willy Boskovsky, Herbert von Karajan, Carlos Kleiber, Nikolaus Harnoncourt, Franz Welser-Möst és Clemens Krauss, az amerikai Lorin Maazel, az olasz Claudio Abbado és Riccardo Muti mellett az indiai Zubin Mehta, a japán Szeidzsi Ozava, a francia Georges Pretre és az izraeli-argentin Daniel Barenboim jutott be az igen exkluzív "klubba".
A 2012-es Kék Duna-keringő Mariss Jansons vezényletével, Davide Bombana koreográfiájával:
hírlevél
