Klasszikus

Januártól várja a közönséget a Magyar Zene Háza

2021.12.16. 16:30
Ajánlom
Elkészült a Magyar Zene Háza épülete, a három funkcióra (zenepedagógia, interaktív kiállítás, előadóművészet) létrehozott intézmény január 22-én, a magyar kultúra napján nyitja meg kapuit a nagyközönségnek.

Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is.

A ház és a természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett több ezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítőelem is hangsúlyozza, melyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira.

A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetben szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.

A japán sztárépítész, Sou Fujimoto tervét nyílt pályázaton 2014-ben választották ki 168 pályamű közül. A megvalósulást az eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi:

a Magyar Zene Házát a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította.

A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése.  2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését.

A képre kattintva galéria nyílik:

Az épület unikális külső megjelenéséhez hasonlóan egyedi belső felépítés párosul; a Magyar Zene Háza összetett zenei-, pedagógiai- és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításokéi, itt kapnak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy 2000 négyzetméteren, illetve itt kapott helyet az egyedülálló hangdóm is.

A park szintje az előadóművészeté, ahol koncerttermeiben és a szabadtéri színpadán nyújt élőzenei programokat, valamint kikapcsolódási lehetőséget a tó melletti kerthelyiségben.

Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.

Az épület állandó, illetve időszaki kiállításokkal is várja majd a közönséget. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő, 1000 négyzetméteren felépülő tárlaton a látogató, interaktív résztvevőként egy élményekkel teli történetet járhat be. A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, illetve virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos, 18. századi európai városok.

Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és megjelenik a 20. század is, melynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül.

De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések ideje is, megjelenik a technológia fejlődésének hatása, a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végigkísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását. A tárlat végére pedig eljutunk saját korunkig, ahol egyfajta zenei felhő vesz körül bennünket, karnyújtásnyira.

A kiállítást interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével járhatják végig a látogatók. Az audiovizuális élményekhez egy úgynevezett kreatív hangtér is társul, ahol

nem hagyományos hangszereket próbálhatnak ki, hanem például hanggolyópályát, ritmushajtányt és egy robotzenekart rejtő orgonát is, így azok is zenélhetnek, akiknek nincs hangszeres tapasztalatuk.

Különleges kalandra, izgalmas felfedezésekre számíthat tehát mindenki, aki leereszkedik a Zene Háza varázslatos mélységeibe, a kiállítások földalatti szintjére.

Az állandó tárlat mellett különleges élményt nyújt majd az úgynevezett hangdóm, melyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. Az egyszerre körülbelül 50 látogatót befogadni képes attrakció mintegy 150 négyzetméteren kapott helyet a kiállítóterek mellett.

A látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, melyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint 30 hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok: a természet hangjaitól a komponált zenéig sokféle hangzó effektust hallunk.

A látvány és a hanghatások együtt adják majd az itt vetített kisfilmek – vagy inkább hang- és képfantáziák – szuggesztív élményét. A hangdóm az ismeretterjesztésen túl különböző zenei kísérletekre és művészeti projektekre is alkalmas tér lesz.

Az épület egyik különlegessége az üvegfalakkal rendelkező koncertterem, melynek kivitelezésére egy óriási nemzetközi tapasztalattal rendelkező japán cég vállalkozott, a Nagata Acoustics, amely a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikáját is tervezte. A december 16-i sajtóbejáráson hangzott fel először zene ezen a helyszínen, két fiatal művész, Langer Ágnes és Kovács Gergely Bartók Román népi táncaiból játszott részleteket. Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója ismertetett néhányat, a tervek szerint január elején meghirdetett program főbb témáiból.

Nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a népzenére, illetve a különböző stílusú dalokra és a közösségi zenélésre. Utak című programjukban kisebb-nagyobb távolságban lévő helyszínek zenéjére fókuszálnak majd,

az első vendég Debrecen lesz, de távol-keleti kötődésű programokat is terveznek majd. Emellett kiemelt szerep jut a fiatal művészek bemutatkozásának és a műfaji találkozásoknak is.

Az első koncertek január utolsó hétvégéjétől várják majd a nagyközönséget, az internetes jegyelővétel már január elejétől elérhető lesz. Kialakult tematikája és módszertana a rendhagyó zenepedagógiai foglalkozásoknak is, amelyek nap mint nap kiemelt szerepet kapnak majd a Házban: hétköznaponként az iskolásokra, hétvégeken pedig a családokra fókuszálva, számos szórakoztatva tanító zenei élménnyel.

Fejléckép forrása: Magyar Zene Háza

Ahol a hangok láthatóvá válnak – Interjú Batta Andrással a Magyar Zene Házáról

Kapcsolódó

Ahol a hangok láthatóvá válnak – Interjú Batta Andrással a Magyar Zene Házáról

Hamarosan új kapuk nyílnak a zene birodalmára – szó szerint és átvitt értelemben is. A Magyar Zene Házában kiállításokon, zenepedagógiai programokon, koncertélményeken keresztül is közelíthetünk hozzá, de rácsodálkozhatunk a muzsika csillagtérképére és a saját magunk teremtette hangzásvilágra is. A várhatóan decemberben nyíló, páratlan intézményről és annak koncepciójáról Batta András ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Zene építőkockákból – Beszámoló az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál koncertjeiről

Mi járhat egy zeneszerző fejében? Vajon hogyan találja ki, milyen hangok következnek egymás után? Erről is megtudhatott egyet s mást a közönség, ha ellátogatott az idén szerencsére élőben tartott Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál január 15-16-i koncertjeire.
Klasszikus ajánló

Olasz áriaesttel érkezik Budapestre a Metropolitan Opera sztárja

A világhírű lett szoprán, Kristīne Opolais legkiemelkedőbb szerepeiből énekel áriákat és duetteket a Müpában, február 7-én tartott koncertjén. A műsor gerincét verista operák részletei alkotják.
Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.