Klasszikus

Játék határok nélkül

2014.07.07. 09:27
Ajánlom
Jazzének, fuvola, klarinét, fagott, hárfa, gitár, cimbalom, cselló, zongora. Eszébe jut valakinek is olyan zenemű, amely efféle apparátusra íródott? A Musiciens Libres június 29-én a FUGÁban adott koncertet. KRITIKA

Szerzőt is nehéz mondani, aki a fenti összeállításra írt volna darabot, de nem lehetetlen. A Musiciens Libres csapatának Ávéd János, Laczkó Bálint, Fenyvesi Márton és Környei Miklós Pál ír, illetve ír át műveket. Az ML tagjai is kiveszik részüket az áthangszerelésből: Razvalyaeva Anasztázia, Bán Máté, Környei Miklós, Pregun Tamás, illetve - a próbákon történő rögzített rögtönzéseknek köszönhetően - csaknem az egész együttes hozzányúlt a klasszikusok szólamaihoz. Valamennyien tehát nemcsak hangszeres előadóként, hanem hangszerelőként is megmutatták tehetségüket. Igazi Szabad Zenészek - hangszerelési határok nélkül.

De nem csak sajátos összeállításuk miatt Libre ez a sok Musicien. Elképzelésük szerint nincs minőségi különbség jazz, népzene, régi- és modernzene közt. Így kaphatott helyet a klasszikus muzsikusokból álló csapatban a népi cimbalmos Szabó Dániel, és a jazzénekes Karosi Júlia; zeneszerzők közül pedig Bach mellett Sosztakovics, Milhaud, Gershwin és Ginastera. Az ML korszaktól függetlenül minden zenei stílusra nyitott. Igazi Szabad Zenészek - repertoárbeli határok nélkül.

Adott tehát egy fiatal zenészekből álló együttes, mely sok szempontból szabad, nyitott s nem utolsó sorban bátor. Bátor, hiszen sokat kockáztat. Egy szokatlan felállást kell megszerettetnie a közönséggel. Sok múlik az előadókon, de talán még több a hangszerelőkön. Elbírja Bach ugyanazt az apparátust, mint Gershwin? Tud érvényesülni a gitár ugyanabban a darabban, ahol zongora, cselló és fuvola dübörög mellette? Az ML június 29-i koncertje, a márciusi bemutatkozó hangversennyel egyetemben, számomra inkább a hangszerelők megoldásairól szólt, mintsem az előadók képességeinek bizonyításáról. Az említett megoldásoknak pedig megvannak a maga határai. Igazi Szabad Zenészek - hangszerelési határokkal.

Annál is inkább a hangszerelésre terelődött a figyelem, hiszen a prelúdiumok végeláthatatlan sorát nem igazán követte a fúga szerepét betöltő "főétel". A műsor kizárólag előjátékokból, rövidebb tételekből és dalokból (ha cinikusan fogalmazok: önmagát bevezető prelúdium-előjátékokból) állt. Az apró darabok zeneileg nem terhelték le az agyat, így több figyelem jutott a hangzásra... Leszögezhetem, hogy az ML tagjai kifogástalanul játszottak. Néhány közös gitár-hárfa belépés ugyan pontatlanra sikerült, a csapat Gershwin Fascinating Rhythm című dalának Sáry Lászlónak dedikált Ávéd János-átiratában bizonyította, hogy a kamaramuzsikálás legfelső fokán áll. A folyamatos ritmuseltolásokat flottul, érthetően tolmácsolták.

Ha a zenészek kiválóságát alapállapotnak tekintem, úgy nincs más dolgom, mint elmélkedni egy keveset a hangszerelésekről. Azonnal ki kell emelnem: szerencsére az együttes nem ragaszkodott ahhoz, hogy minden darabban felvonultassa a teljes apparátust. A fuvolista Bán Máté Bach-átdolgozásai okosan 3-4 hangszerre íródtak. Hangszerelési prelúdiumnak nevezhető Bach h-moll prelúdiuma, melyet fuvola, klarinét (Szűcs Péter) és fagott (Fábry Bálint) szólaltatott meg. A Musikalisches Opferből kiválasztott tételek már merészebbek voltak. A hatszólamú ricercarban csaknem minden zenész részt vett. Ekkor jelentkeztek először a hangzásbeli aránytalanságok. A gitár (Környei Miklós) - még ha kissé csalva, erősítővel is szólalt meg - nem mindig tudott érvényesülni a dúsabb szakaszokban. A cimbalom (Gódor Erzsébet) és a hárfa (Papp Tímea) jobban kiszólt a hangtömegből, ám olykor ők is alulmaradtak. Előbbi hangszíne bármennyire is erőltetettnek tűnt az első pillanatokban, a hangverseny egyik legjobban sikerült húzásává vált. Egyedi tónusával a cimbalom képviselte leginkább azt a szabadságot, melyet az ML céljának tűzött ki. Csavart egyet a klasszikusokon úgy, hogy nem helyezte át őket teljesen idegen közegbe.

Épp az ellenkezőjét éreztem a cselló több belépésénél. Pintér Balázs hangszere olyannyira a klasszikus hangzás tősgyökeres tagja, hogy szokatlanul hatott az aznap esti audio-unikumban. Ráadásul egyedüli vonósként megszólalása még nagyobb feltűnést keltett. Viszont felettébb jól használták ki a fuvolát mint effekt-hangszer. A Pregun Tamás (zongora) és Környei Miklós által átdolgozott Ginastera: Amerikai prelúdiumok (kilenc a tizenkettőből) felfelé törő glissandói, illetve a Bán Máté hangszerelte Milhaud: Tango des Fratellini magas fekvésű repetíciói ordítottak a fuvoláért, és remekül szóltak rajta. Szűcs Péter különös színt vitt a játékba, mikor klarinétját basszusklarinétra cserélte, kitágítva ezzel az ML hangterjedelmét.

A Ginastera-prelúdiumok némelyikével - talán rövidségük miatt - nem tudtam azonnal megbarátkozni. A frappáns, gyakran egyetlen zenei gagre épülő tételek nem voltak jó táptalaj a hangszerelési kísérletezésnek. Máskor (pl. no. 3, Creole Dance) az ötletes felrakás kifejezetten erősítette az eredetileg szóló zongorára írt prelúdium hatásosságát. A Bach-, illetve Sosztakovics-opusoknál tapasztalt bizonytalanság eltűnt; több lett az előnyös, sikeres átdolgozás. Úgy tűnik, a szigorúan európai zene kevésbé tűr efféle változtatásokat. Az amerikai Gershwin, a dél-amerikai Ginastera, illetve a sokáig Dél-Amerikában élő Milhaud hangzásvilága sokkal fogékonyabb, sokkal kötetlenebb.

Záró produkcióként Gershwin dalait hallottuk. Karosi Júlia jazzénekesnő - a maga mikrofonjával - újabb aránybeli problémákat okozott. Az arányok ott álltak helyre igazán, ahol Karosi hangszerként használva hangját improvizált, és kíséret helyett valódi kamarapartnerként tekintett a mögötte helyet foglaló muzsikusokra. Összeértek, még inkább megértek a hangszínek, és magabiztosan előadott, harmonikus zene született.

A Musiciens Libres mindenképp valami új, nem csak a szó „fiatal" értelmében. S majd ha ebben az értelemben öregebbek és tapasztaltabbak lesznek, úgy majd az „innovatív" jelentőségük is jobban előtérbe kerül. Addig is sok felMLő zenét hallhatunk tőlük - természetesen határok nélkül...

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.
Klasszikus videó

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.