Klasszikus

Jenufa – a rendező szemével

2004.03.08. 00:00
Ajánlom
Leoš Janáček operája egy különleges, valahol a realista ábrázolás és a görög sorstragédiák szimbolizmusának határán egyensúlyozó mű, amely egy zárt, archaikus közösségben zajló történetet mesél el.

Az elemelt megformálás kettősségét a rendezés során tudatosan vállaltam: a realista, pszichológiailag indokolt szerepábrázolásból kiindulva igyekeztem követni a zene expresszivitásából eredő érzelmi felfokozottságot, ami a darab folyamán Jenufa személyes történetét szinte mitológiai szintre emeli. Mindemellett tematikájában és esztétikájában az előadás egyfajta tisztelgés is a vizuális művészetek egyik legnagyobb mestere, Szergej Paradzsanov filmrendező előtt, aki az „Elfelejtett ősök árnyai” c. filmjében gyönyörűséges példáját adta a balladisztikus hangvételű, az egyszerre konkrét, ám ugyanakkor általánosabb érvényű történetmesélésnek. Ezt a megközelítést határozottan erősíti a díszletek és a jelmezek stilizáltsága, kortalansága is, így a 19. századi cseh-morva faluban játszódó események, tragédiák egyetemes emberi problémákká teljesednek ki.

Az alapkérdés jelen esetben is, mint minden klasszikus tragédiában, a sors, végzet determináltságában keresendő. Elkerülhetjük-e sorsunkat, megmásítható, megváltoztatható-e a végzet? Jenufa csupán báb a lét nagy játékában vagy beleszólhat ő is az események alakulásába? Megadatott-e egyáltalán az ember számára a választás, a döntés lehetősége jó és rossz között, vagy csupán sodródunk a közösség törvényeinek és a megfékezhetetlen szenvedélyek Szküllája és Kharübdisze között? És ha már elkövettük a bűnt, van-e lehetőségünk a megtisztulásra, a megújult élet katarzisára, vagy életünk végéig cipelnünk kell tetteink súlyát, a megváltás minden reménye nélkül?

Talán az egyik legfontosabb és legnehezebb kérdés, hogy a szereplők közül ki az, aki képes vállalni a sorsát, aki vállára veszi a keresztjét, és felemelt fejjel, de alázattal elfogadja az élet kihívását. Például Števa nem azáltal lett-e közvetve maga is gyilkos, hogy nem vállalta gyermekét, és ezzel kétségbeesett bűntett elkövetésébe sodorta Koštelnickát, a sekrestyés asszonyt? A szereplők viselkedése, tettei sajátos példázatként szolgálhatnak számunkra, amelynek során tanúi leszünk a főhősök belső vívódásának, egyfajta kitörési kísérletének a törvényszerűségek hálójából, ám a kimondatlanság, az elhallgatás, a bűn titka mindaddig béklyóként nehezedik rájuk, amíg az egyetlen valódi, ártatlan áldozat, a gyermek halálára fény nem derül.

Úgy gondolom, hogy a kisgyermek halála jelenti azt a húsba vágó jelet, ami mindannyiunk számára megrendítő felismerést hozhat, már amennyiben a szívünk nyitva áll az effajta jelzésekre: téves cselekedeteink, bűneink áldozatai legtöbbször nem mi vagyunk, hanem a legártatlanabbak. Úgy érzem, hogy – bár magát a tettet a sekrestyés asszony követi el – ebben a közösségben szinte mindenki részesévé lesz a bűnnek az elhallgatás cinkossága révén. A II. felvonás végére mintha a titok sírkamrájává válna az egész falu, és talán – a már eddig felgyülemlett bűnök következtében – ez az élet már nem élhető így tovább, szükség van egy ártatlan áldozatra, amely alapjaiban rengeti meg a darabban ábrázolt társadalom világrendjét.

Ugyanakkor mégsem ítélhetem el egyik szereplőt sem egyértelműen. Már csak azért sem, hogy én se ítéltessek, mivel különös, de talán szintén törvényszerű módon a darab megrendezése előtt és alatt az én személyes életem is hasonlóan embertpróbáló fordulatokat hozott, amelyekre talán éppen az előadás megrendezésén keresztül, a szerepek rendkívül érzékeny megformálóival, illetve munkatársaimmal közös alkotófolyamat révén találok válaszokat, értelmezési lehetőségeket. És talán éppen ez a művészet lényege: az alkotó személyiség tulajdon történetét igyekszik a mítosz szintjére emelni, hogy mindazt, ami a profán valóságban megoldhatatlannak tűnik, egy magasabb, ideálisabb valóságban élje át újra, de ott már ne elszenvedője, hanem teremtője legyen a történetnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Már elérhető a 2025-ös Budapesti Wagner-napok programja

A nürnbergi mesterdalnokokkal, a Tannhäuserrel és Bryn Terfel estjével várja a közönséget a Müpa Wagner-fesztiválja, amelyet a jövő évadban június 6. és 29. között rendeznek meg.
Vizuál

Amerikai thriller nyerte az Arany Pálmát

Sean Baker amerikai független rendező Anora című filmjével érdemelte ki a világ legrangosabb filmfesztiváljának a fődíját. Mutatjuk a gála legnagyobb nyerteseit.
Plusz

A Balatonnál sem kell nélkülöznünk a kulturális programokat – itt a Kultkikötő idei műsora

Mintegy kétszáz program, többek között színházi előadás, koncert, kiállítás, templomséta és családi program várja az érdeklődőket a Kultkikötőben a Balaton négy településén május végétől augusztus végéig.
Vizuál

Megérkezett az első előzetes Herendi Gábor új filmjéhez

A magyar színjátszás számos kiválóságával készül a Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, közvetlen állami támogatás nélkül megvalósuló romantikus komédiája. Cikkünkben már látható a film első hivatalos előzetese!
Klasszikus

Száz év muzsikája szólal meg a magyar klasszikus zene napján

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok a magyar klasszikus zene napján Kocsis Zoltán emléke, valamint a hazai komolyzene és annak alkotói előtt tisztelegnek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Szépség és optimizmus – évadot hirdetett a MÁV Szimfonikus Zenekar

A MÁV Szimfonikus Zenekar a 2024/25-ös évadban öt bérletes, valamint három gyermekeknek szóló, tematikus koncertsorozatot és számos impozáns, egyedi hangversenyt hirdetett meg neves hazai és külföldi vendégművészek közreműködésével.
Klasszikus gyász

Életének 100. évében elhunyt Konrád György brácsaművész

A munkásságáért Weiner Leó-emlékdíjjal és Bartók–Pásztory-díjjal elismert művész, a Zeneakadémia Vonós Tanszékének egykori tanára életének 100. évében távozott.
Klasszikus ajánló

Szláv-magyar kapcsolatok tárulnak fel az Operaház koncertjén

A cseh, lengyel, szlovák és horvát opera- és zeneirodalom gyöngyszemei mellett Erkel Ferenc egyik elfeledett operáját is megidézi a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának Aranykor – Szlávok című hangversenye.
Klasszikus ajánló

Magyar zeneszerzők harsonára írt darabjait hallhatja a közönség a Pesti Vigadóban

Június 2-án Harsona estet rendeznek a Pesti Vigadóban, a koncert műsorát Hőna Gusztáv állította össze az elmúlt évtizedekben született harsonadarabokból.
Klasszikus ajánló

Betiltott művek csendülnek fel a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén

Június 7-én A megrendülés hangjai címmel a Budapest Music Centerben ad koncertet a MÁV Szimfonikus Zenekar, az együttest Amaury du Closel dirigálja, az esten közreműködik Korcsolán Orsolya hegedűművész.