Klasszikus

Jó a fülnek!

2004.03.05. 00:00
Ajánlom
Ní-nó, ní-nó. A tizenegy éves húgom éppen bejátssza magát. Az ifjú hegedűsök kedvenc állata, a macska szerencsére soha nem költözött a hugi nyirettyűjébe, nem nyávog, nem nyekereg a kezében a szárazfa. A gyakorlatok között azonban szerepel kukac, amikor kis ujjaival csúszik-mászik a fogólapon, szerepel szamár, amikor a magasabb húron húzott rövid, szinte nyekkenő hang után súlyosan kell a mélyebbre érkeznie. Valamint Leopold Auer számos etűdje.

A gyakorlatok szerzője Veszprémben született és a Drezda melletti Loschwitzban halt meg. Nyolcvanöt évének nagy részét azonban nem Magyarországon vagy Németországban, hanem Szentpéterváron, New Yorkban és Philadelphiában töltötte. Oroszországi ötven (!) éve erős, ma is élő hagyományt teremtett; vannak, akik egyenesen orosz művészként emlegetik! Amerikában pedig halála előtt pár évvel az állampolgárságot is megkapta.

Olyan hegedűs volt, aki nem csak szólóhangversenyt adott, vonósnégyest és zenekart vezetett, hanem átiratokat is készített és zeneszerzéssel is foglalkozott. Elsősorban mégis pedagógiai munkásságát szokták méltatni. Növendékeinek neve minden dicsérő szónál többet mond: Mischa Elman, Jascha Heifetz, Nathan Milstein, Elfrem Zimbalist.

Amennyire közkedveltek (a tanárok körében…) etűdjei, annyira ritkán hallani átiratait a koncertpódiumon. Pedig ráadásdarabnak is ideálisak: pont jók arra, hogy a hangversenyteremből kilépve továbbdúdoljuk őket az utcán, egészen, még haza nem érünk. Ezért is örülhetünk a Hungaroton kiadásában megjelent Rhapsodie hongroise című albumnak, amelyen Szalai Antal és Balogh József ad elő néhányat Auer hegedűre és zongorára készült átirataiból.

Többek között Wieniawski, Csajkovszkij, Schumann, Chopin és Paganini művei szerepelnek a CD-n, az utolsó darab pedig Leopold Auer népi dallamokra írt, magyaros hangvételű saját szerzeménye, a Rhapsodie Hongroise, amelyről a kiadvány a címét kapta. Édes, andalító zenék ezek, legtöbbjük – ha nem is átdolgozott, hanem eredeti formájában – sláger. Ha valaha teázót nyitnék, ott az egyedi bútorok között zamatos alma-, fahéj- és szegfűszegillat, valamint ez a felvétel lengené be a meleg színű kárpittal burkolt, otthonos kis termeket. (Ilyesmi hangulata van annak a helynek is, ahol a Fidelio klubdélutánok zajlanak!)

Azt mondják, nagyhírű növendékei nem is annyira technikát, mint inkább stílust, zenei kifejezésmódot és érzékenységet tanultak mesterüktől. A huszonéves Szalai Antal ugyan nem járhatott az 1930-ban elhunyt Auerhez, játékában azonban mindaz megtalálható, amit a kortársak a nagy előd nevéhez társítottak: kifinomult ízlés, világos formálás, természetesség. És olyan gyönyörűen képzett hangok, hogy hallgatásuk közben éppen ezt felejtjük el. Tudniillik, hogy „képezve vannak”. Mert csak úgy szólnak – mintegy maguktól. A kísérettel tökéletes összhangban.

Leopold Auer így nyilatkozott egy 1919-ben adott interjúban: „nem én fedezem fel a tehetséget. A tehetség fedez fel engem. Hogy hogyan ismerem fel, ha látom? Valahogy úgy, ahogyan az orvos, amikor páciensének pulzusát tapintja és szívverését hallgatja. Hogy az előtte álló ember beteg vagy sem? A doktor egyszerűen megérzi. Tapasztalatának és gyakorlatának tudása segíti őt, de azt a többletet, amit érez, ő sem tudja megmagyarázni.”

Mint ahogy mi sem, ha Szalai Antal és Balogh József felvételét hallgatjuk.

(Auer: Magyar rapszódia, Szalai, Balog Hungaroton HCD 32156)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.