Klasszikus

John Cage csendje tartalmasabb, mint gondolnánk

2018.06.09. 09:15
Ajánlom
A zeneszerző leghíresebb műve, a 4'33 nem csupán üres, konceptualista performansz. A mű kézirata rengeteget elárul John Cage zenefelfogásáról, amiben a Zen tanításai is megjelennek.

A 4'33" legtöbb előadásában a zongorista csendben ül a hangszere előtt, és szuggesztíven néz maga elé, a kottára. Biztosan sokaknak megfordult már a fejében, vajon mi lehet írva a titokzatos lapokra – és biztos arra a megoldásra jutottak, hogy valószínűleg semmi. Ez nagy tévedés. Ahogy az itt látható, a kotta egyáltalán nem hasonlít semmilyen más kottára. Gondosan, kézzel megrajzolt függőleges vonalakat tartalmaz, amik az idő egységeit térbeli egységekként ábrázolják. Ez John Cage időarányos jelölése, ahogy az a 4. oldalból ki is derül, ahol azt írja: 1 page=7 inches=56 seconds (1 oldal=1 inch=56 másodperc). Irwin Kremen, akinek Cage dedikálta a darabot, így magyarázta a rejtélyes képletet: 

A kottában Cage nem relatívvá, hanem egzakttá tette az időtartamot, a darab egyetlen zenei komponensét. Gyakorlatilag a valós idő a mű egyetlen és alapvető dimenziója. És ahol az idő az elsődleges dolog, maga a változás, a folyamat aktusa határozza meg a dolgok természetét. Így lehetne találóan leírni ezt a csendes művet, amelyben meghatározatlan hangok szűrődnek át az időn. És ezek a hangok előadásról előadásra változnak.

Cage433-120813.jpg

John Cage: 4133 című művének előlapja (Fotó/Forrás: Wikipedia)


Sokan gondolták úgy, hogy a 4'33" nem több egy fricskánál. Vagy ha több is, mint fricska, hát egy játékos performansz. Julian Dodd filozófus szerint a 4'33" nem zene, hanem egy darab a zenéről. De ha úgy véljük, Cage műve csupán valamiféle metaanalízis, elvétjük annak lényegét. Cage is elutasította azt az elgondolást, miszerint darabja konceptuális ujjgyakorlat volna. Egy interjúban éles különbséget tett a music (zene) és sound (fordítsuk ezt hangzásnak) között. Utóbbit személytelen minőségnek gondolja, ami ugyanakkor egy nagyon pozitív, szükséges tulajdonsága is, mivel az sem nem érzelmes, sem nem analitikus. „A hangzás (sound) nem kritizál, nem interpretál, nem bonyolít: nem beszél hozzánk. Egyszerű”. Szerinte a zene és a nem-zene között hamarosan eltűnik a különbség és – ahogy Cage Kantot idézi – „a zenének nem kell jelentenie semmi konkrétat”, semmivel sem többet, mint a hangok véletlenszerű egymásutánját – önmagát.

John Cage-re köztudottan hatott a zen buddhizmus, de ahelyett, hogy a hosszas némasággal járó zazent gyakorolta volna, az általa „illendő fegyelemre” keresztelt magaviseletre szorítkozott. Ez nála természetesen a zeneszerzésben nyilvánult meg. Ahogy Kay Larsen a róla írt biográfiájában idézi őt:

Ahelyett, hogy a Zen Buddhizmus formális előírásainak útját gyakorolnám, úgymint keresztbe tett lábbakkal ülve meditálni hosszú percekig, úgy döntöttem, az »illendő fegyelmet« én arra a területre alkalmazom, ami iránt elköteleződtem, tehát a zenére. És ezt ugyanolyan komolysággal fogom végezni, mint a keresztbe tett lábakkal való ülést, nevezetesen a kockázatvállalást, vagyis, hogy döntések, állítások megtétele helyett kérdéseket fogok feltenni a zenémmel”.

GettyImages-89116365-120919.jpg

John Cage 1966-ban Washington Dc-ben adott koncertje közben (Fotó/Forrás: Getty Images / Rowland Scherman)


Cage nagyon szerette a Zen példabeszédeket, és Suzuki mester története az igaz sárkányról megihlette őt az alkotásban.

Az igazi sárkány története

Dógen Zendzsi azt mondja, hogy ne legyünk olyanok, mint a vak ember, aki megpróbálja kitalálni, milyen egy elefánt. Ha ez a vak megérint egyet, azt hiheti, az olyan, mint egy fal, egy köpeny vagy egy darab deszka. De az igazi elefánt semmiben sem hasonlít ahhoz. És ne legyetek olyanok sem, mint Seiko.

Élt Kínában egy Seiko nevű férfi, akit elbűvöltek a sárkányok. Állandóan sárkányokat készített, a háza is sárkány alakú volt, és sárkányfigurák díszítették. Szóval egy nap megjelent nála egy valódi sárkány, mivel azt gondolta, hogy ha ez a férfi ennyire szereti a sárkányokat, biztos neki is örül majd. Seiko viszont halálra rémült, és kardot rántott. A valódi sárkány elfutott. „Ne legyetek olyanok, mint Seiko” – int Dógen. Ha fából akarod kifaragni a saját sárkányodat, sohasem látod meg az igazit.

Suzuki értelmezésében azok számára, akik csupán a formában és színben hisznek, az igazi sárkány csupán egy képzeletbeli állat, ami nem létezik. De a buddhisták számára a valóság kétféle módon értelmezhető: formával és színnel, vagy forma és szín nélkül. Ennek fényében Cage „csendes” darabja legalább annyira a valóság megértésének egy speciális útja, mint amennyire egy expresszív eszközökkel operáló zenemű. Cage maga írja azt a Silence című írásában, hogy „soha nem lesz csend”.

Ennek tudatában tehát joggal gondolhatjuk, hogy a 4'33 egy felhívás arra, hogy halljuk meg az igazi sárkány hangját.

(forrás: Open Culture)

John Cage, a szabadulóművész

Kapcsolódó

John Cage, a szabadulóművész

Az avantgárd zene egyik legnagyobb alakjának performanszai, előadásai, írásai és képzőművészeti alkotásai is legalább annyira jelentősek mint zeneművei. A Ludwig Múzeum november 23-án megnyílt tárlata épp erre a sokoldalúságra mutat rá. A kiállítás február 17-ig tart nyitva.

Bírod a csöndet 4 perc 33 másodpercig?

Bírod a csöndet 4 perc 33 másodpercig?

Egy csapat fiatal táncos akciózik, készít filmet és mutat be egy John Cage szellemiségéből inspirálódó előadást június 10-én és 11-én a Trafóban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Könyv

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.