Jön a Kelemen-Kokas házaspár nyári fesztiválja, a Fesztiválakadémia

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás házaspár művészeti vezetésével megvalósuló Fesztiválakadémia Budapest ötlete még 2002-ben merült fel, amikor Kelemen Barnabás a Zeneakadémia hegedűtanári állására nyújtotta be pályázatát. Ebben fogalmazódott meg először a gondolat, hogy szerencsés volna Budapest számára, ha nyaranta egy kamarazenei fesztiválnak adna otthont a Zeneakadémia, és a patinás épület élettel, a főváros szíve pedig zenével telne meg.

Az elmúlt években káprázatos művészek léptek fel a hangversenyein: Vilde Frang, Nicolas Altstaedt, Shlomo Mintz, Maxim Rysanov, Kocsis Zoltán, Fenyő László, Alina Ibragimova, Shai Wosner, és a sor hosszan folytatható. Az alapgondolat viszont kezdettől fogva az volt, hogy a Fesztiválakadémia ne „egyszerű” kamarazenei fesztivál legyen.

Kezdettől fogva központi szerepet kaptak tehát a fesztivál életében az előadások és a mesterkurzusok (utóbbiak muzsikus növendékeknek éppúgy szólnak, mint műkedvelőknek), 2017 óta pedig része a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny is, amelyet tizenkilenc év alatti hegedűsöknek hirdetnek meg. A zsűri elnöki tisztét Shlomo Mintz tölti be, a zsűritagok között pedig a világ legjelentősebb hegedűtanárai kapnak helyet.

Miként a megelőző években, idén is három „pilléren” áll a fesztivál. A világ legkeresettebb és legjelentősebb művészei adnak kamarazenei hangversenyeket, amelyeken a zeneirodalom slágerei (Vivaldi Négy évszak, vagy Schubert Pisztrángötöse) éppúgy elhangoznak, mint valódi ritkaságok (például Pierre Boulez Messagesquisse című hétcsellós darabja, illetve két ősbemutató fiatal magyar zeneszerzőktől).

A legrangosabb nemzetközi professzorok tartanak mesterkurzusokat, amelyre szerte a világból érkeznek zeneakadémista növendékek. És újra megrendezik a hegedűversenyt, amelyre több mint hatvan diák jelentkezett három földrészről.

Évekre előre lekötött komolyzenei világsztárok, Joshua Bell, Vilde Frang, Alina Ibragimova, Maxim Rysanov, Dejan Lazič, Ránki Dezső, José Gallardo és sokan mások úgy érkeznek a Budapestre, mintha hazatérnének. A gondolatiság és tartalom tekintetében, a múlt évhez hasonlóan, Fazekas Gergely zenetörténész erősíti a művészeti vezetés csapatát.

Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Szabó Stein Imre és Fazekas Gergely (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)

Dobos Tamás fotókiállítása, esti koncert a Széchenyi fürdőben, zenés séta Budapest legszebb könyvtárai között, privát koncertek a történelmi Hubay-szalonban, színészek felolvasásai, élőzenés zenetörténeti előadások, kerekasztal-beszélgetések, és éjszakába nyúló, autentikus kávéházi cigányzenével kísért vacsorák. Az Országház kupolacsarnokában Liszt Ferenc Koronázási miséjéből adnak elő két tételt államiságunk legfőbb jelképe, a Szent Korona tiszteletére.

Az idei fesztivál

A görög mitológiában Khaosz a sötétség, a tátongó űr, a rendezetlenség istene. „Elsőnek jött létre Khaosz, majd Gaia követte, szélesmellű Föld, mindennek biztos alapja” – ekként írja le a világ teremtésének első fázisát a görög költő, Hésziodosz. Hasonlóképpen, az ürességből indul a bibliai teremtéstörténet is: „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. / A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén.”

Ha akarjuk tehát, valamennyi zene a káoszból születik: a rendezetlen ürességből, a csendből bukkannak elő a hangok, rendezett formát öltenek, s létrejön a harmónia. Harmonia a görög mitológiában a szerelem és a háború istenének (Aphroditének és Arésznek) gyermeke, s éppúgy felelős az emberi kapcsolatok békéjéért, a háborúba menetelő seregekben uralkodó rendért, mint a kozmikus harmóniáért. A Fesztivál Akadémia programsorozata 2019-ben a francia barokk zeneszerző, Jean-Féry Rebel (1666–1747) Káosz című kompozíciójával kezdődik, s bő egy héttel később az ugyancsak francia barokk Jean-Marie Leclair (1697–1764) harmonikus g-moll hegedűversenyével fejeződik be. De a káoszból létrejövő harmónia nemcsak egy hét távlatában, hanem nap mint nap is átélhető lesz a fesztiválon, különösen, ha elfogadjuk a görög mitológia alapvetését, hogy a teremtés aktusa szorosan összekapcsolódik a szeretettel: Khaosz és Gaia után mindjárt Erosz, a szeretet jött létre, mert a teremtő erő a szeretetben rejlik. A Fesztiválakadémia példát kínál erre az ősi, görög bölcsességre, amennyiben a zene szeretete, a tanítás és a zenélés szeretete, és ami talán ennél is fontosabb, a kamarapartnerek és a közönség szeretete, végső soron a másik ember szeretete a fesztivál hajtóereje.

További információk a Fesztiválakadémia honlapján.