A kedden nyílt tárlat koncepcióját Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet (ZTI) igazgatója dolgozta ki: a hat teremben nem Haydn életének kronológiáját dokumentálják, hanem témákat és műcsoportokat jelenítenek meg. Az első teremben az egyházi művek ismerhetők meg, a másodikban az operák kéziratait, díszletterveket állítottak ki. A kamarazene és a szimfóniák szerzőjét mutatja be egy újabb rész és a kortársakkal is foglalkozik egy szekció.

A kiállítás darabjai szinte kivétel nélkül hazai gyűjteményből származnak, de az Esterházy Magánalapítványt is hozzájárult a tárlathoz néhány festménnyel és berendezési tárggyal. A kiállítást az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) együttműködésben készítette elő a ZTI, továbbá az OSZK egy egész sorozat olyan eredeti Haydn-autográfot átengedett, amelyet eddig csak a kutatók láthattak.

Mácsai János zenetörténész, hangszer-restaurátor a kiállítás 200 éves, kétévnyi munkával felújított Broadwood-zongorájára hívta fel a figyelmet a keddi megnyitón. Elmondta, hogy Joseph Haydnnal egy évben, 1732-ben született a londoni zongoramanufaktúra alapítója, John Broadwood, és a zeneszerző első londoni koncertkörútján (1791) éppen abban az utcában szállt meg, ahol a műhely volt. Ezt a típust jól ismerhette Haydn, és valószínű, hogy Londonban készített alkotásait befolyásolta ez az erősebb hangú hangszertípus.

A Zenetörténeti Múzeum felújított termeiben a kiállítás 2010. március 10-ig látogatható.