Klasszikus

Joseph Mohr, a Csendes éj írója 225 éve született

2017.12.11. 15:00
Ajánlom
Kétszáz éve ez a legismertebb karácsonyi himnusz. Nem is igazi az ünnep a Stille Nacht nélkül, amelyet szerzője, egy osztrák pap a hívei számára írt.

Az év egyetlen időszaka sem ihletett meg annyi zeneszerzőt, mint a karácsonyi ünnepkör. A legismertebb és legkedveltebb karácsonyi dal a Csendes éj, szentséges éj (Stille Nacht, heilige Nacht), melynek zenéjét Franz Xaver Gruber, szövegét a kétszázhuszonöt éve, 1792. december 11-én Salzburgban született Joseph Mohr írta. A népszerű karácsonyi dal 2011-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:

Franz Xaver Gruber portréja

Franz Xaver Gruber portréja (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Mohr nem ismerte apját, aki katona volt, de még az ő születése előtt faképnél hagyta a hadsereget és varrónő szeretőjét. Törvénytelen gyermek lévén Salzburg utolsó hóhéra lett a keresztapja, kiskora szegénységben telt. Végül a helyi plébános vette pártfogásába, aki felfigyelt a kisfiú zenei tehetségére, és gondoskodott iskoláztatásáról. Származása miatt csak pápai engedéllyel iratkozhatott be a szemináriumba, 1815-ben szentelték pappá. Szolgálatát Mariapfarr községben kezdte meg, 1816-ban itt írt egy hatstrófás verset, amelyről

senki sem gondolta, hogy a világ legnépszerűbb karácsonyi éneke lesz.

1817-ben Oberndorfba helyezték át segédlelkésznek, ahol két évet töltött, ezután több helyen volt plébános. 1848. december 4-én Wagrainban halt meg tüdőbaj következtében.

A derék osztrák papra senki sem emlékezne, ha 1818. december 24-én nem kérte volna meg a szomszédos Arnsdorf tanítóját, Franz Xaver Grubert arra, hogy két éve papírra vetett szövegére szerezzen dallamot két szóló hangra, kórusra és - mivel templomában az orgona elromlott - gitárkíséretre.

A Szentestét akarta hívei számára szebbé tenni, akiknek akkoriban kevés okuk volt az örömre.

A dal születésének jubileumára készült képeslap

A dal születésének jubileumára készült képeslap (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Az addig az önálló salzburgi érsekséghez tartozó vidék 1815-ben került Ausztriához, lakói a napóleoni háborúk pusztításai miatt koldusszegények voltak, sokan éheztek. Gruber még aznap végzett a feladattal, így a karácsonyi misébe illesztve sor került a premierre. Az oberndorfi Szent Miklós-templomban a tenor szólamot a gitárkíséretet is biztosító Mohr, a basszust Gruber énekelte a gyülekezetnek, többségükben a Salzach folyó hajósainak és családtagjaiknak, a kórus pedig velük ismételte a versszakok utolsó két sorát. Az ősbemutatónak helyet adó egykori templomot a 19. század végén elbontották, mert az épületet súlyosan megrongálták a pusztító árvizek. Helyén ma a Csendes éj-kápolna áll, mellette pedig az azonos nevű, a dalszerzők emlékének szentelt múzeum. Oberndorfban karácsony előtt minden évben megnyílik a különleges Csendes éj postahivatal, ahol azonos nevű postai bélyegzővel és bélyeggel látják el a leveleket és képeslapokat.

A hagyomány szerint a dalt egy Mauracher nevű tiroli orgonaépítő mester tette ismertté, 1833-ban Lipcsében dolgozott, és a helyi templomban karácsonykor előadta a művet. Mások szerint egy környékbeliekből álló énekegyüttes vette fel műsorába és adta elő Európa-szerte a Tirolban már nagy népszerűségnek örvendő dalt. A Csendes éj futótűzként terjedt előbb német nyelvterületen, majd világszerte, szövegét 300 nyelvre fordították le (angolra John Freeman Young ültette át Silent Night címmel), és ma már kétmilliárd ember énekli karácsonykor. A Csendes éjt szinte minden énekes előadta, aki karácsonyi albumot készített, a The Dickies nevű punkbandától Bing Crosbyig és Elvis Presleyig, a kelta énekesnő Enyától Mariah Careyig és Christina Aguileráig, s olyan népszerű filmek betétdala volt, mint az Igazából szerelem.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.