Josquin des Prez a reneszánsz fénykorának legnagyobb mestere, zenéje a Du Fay és Palestrina, illetve Lassus művészete közti átmenetet képviseli. Tekintélyét mutatja, hogy 1502-ben, a kottanyomtatás feltalálása (Petrucci) után egy évvel már önálló nyomtatott misekötete jelent meg, pedig az egy szerzőtől való gyűjtemények kiadása csak a század második felében vált általánosan elterjedt gyakorlattá. Kortársai a zene fejedelmeként tisztelték, s a zenetörténetben először, Glareanus Dodekachordonjában számos anekdota maradt fenn róla. A francia király számára pl. olyan művet komponált, amelyben az uralkodó szerény zenei képzettsége miatt annak szólama ("vox regis") csupán egyetlen hangból áll. Kortársa, a reformátor Luther Márton Nymphes, nappes kezdetű motettája hallatán így kiáltott fel: "Más mestereknek a hangok parancsolnak, de Josquin uralkodik a hangokon".

Három misekötete jelent meg Petrucci nyomdájában, ezen kívül misetöredékeket is tulajdonítanak neki. Számos francia chansonja és motettája maradt fönn, amiket a XVI. század folyamán többször kinyomtattak.