- Húsz évet töltött a MÁV Szimfonikusok élén, 2008-at követően pedig vendégkarmesteri felkéréseknek tett eleget. Hogyan telt az elmúlt időszak?

- Egy nagyon hosszú együttműködés ért véget, amikor eljöttem a MÁV Zenekartól. A váltás közös érdek volt. Fő-zeneigazgatóként voltak megkereséseim, különböző itthoni és külföldi zenekaroktól, így a vendégkarmesterség nem volt újdonság. Később, a tanítás mellett nagyon sok előnyét láttam ennek az életformának, hiszen rengeteg tapasztalatot szereztem, de igazán soha nem éreztem a magaménak. A helyzet az, hogy több a jó karmester, mint a hivatásos zenekar, ezért is örültem a Miskolci Szimfonikusok felkérésének.

- A Miskolci Szimfonikusok élére idén július 1-jén nevezték ki.

- Május végén keresett meg telefonon Miskolc alpolgármestere és azt kérdezte, vállalnám-e a fő-zeneigazgatói posztot. Rövid gondolkodás után másnap elutaztam, hogy egyeztessünk az elképzelésekről. A megbeszéléseken egy hároméves intervallumban állapodtunk meg. A következő nap el kellett kezdeni az évadterv összeállítását.

- Ezt megelőzően mennyire ismerte a zenekar munkáját?

- A felkérés előtt nagyjából egy évvel vezényeltem az együttest utoljára, képességeiket és a múltjukat kizárólag szakmai alapon voltam hajlandó megítélni. Akkor olyan benyomást tettek rám, hogy úgy gondoltam, helyes döntést hozok. Tudomásom szerint ugyanez történt a másik oldalról is, vagyis a város vezetése tudatosan, a zenekari tagokkal egyeztetve kért fel.  A változás sosem könnyű, de a siker közös érdek, amit a legjobban az első bemutatkozó koncertem fémjelzett. Orff Carmina Buranáját vezényeltem teltházas sportcsarnokban a Zene Világnapján.

- Az idei év műsortervét már ön alakíthatta ki.

- Volt, amit készen kaptam, és volt, amihez alkalmazkodnom kellett, de természetesen - az első évadot tekintve legalábbis - határozott elképzeléseim voltak, amik tükröződnek is a műsortervben. A Gyöngy és a Népszerű bérletek idén is folytatódnak, és megtartjuk a nagy népszerűségnek örvendő, Játsszunk zenét a szimfonikusokkal! elnevezésű gyerekkoncertjeinket is. Változás, hogy a Mester bérlet hangversenyei a Művészetek Házából átkerülnek a Zenepalota felújított épületébe. Szokatlan volt az idő rövidsége, de úgy vélem, sikerült egy olyan szakmailag igényes és széles repertoárt felölelő programot összeállítani, ami vonzó lehet a közönségnek, és a zenészeknek is kihívást jelent. Talán furcsán hangzik, de olyan ez, mint amikor az ember éttermet nyit és megtervezi az étlapot. Három szempontnak kell megfelelni: ha az étlap izgalmas, utána az ételeket megfelelően el is kell készíteni a legfontosabb pedig talán az, hogy mindezt jó hangulatban tegyük. Ökölbe szorult arccal nem lehet muzsikálni. Ehhez szorosan kapcsolódva újdonságként indítottuk el a zenepedagógiai programunkat. A tízhónapos szakmai program során tizenhárom oktatási intézmény közel 1800 diákja vehet részt szakkörökön és témanapokon. Nem az a feladatunk, hogy mindenki zenész legyen, de örömöt okozni és az érdeklődést felkelteni érdemes.

- Megmarad a kapcsolata Budapesttel?

- Ha már megadatott, hogy újra állandó együttesem van, szeretnék az életükben maximálisan részt venni, ezért el is költöztem Miskolcra. Régen inkább érvényesült, hogy Budapest-központú ország vagyunk. Ma ez már kevéssé igaz, különösen, ha a zenei életet tekintjük. Törekszem arra, hogy jelen legyek a nézőtéren akkor is, amikor olyan neves vendégkarmesterek állnak majd a pulpituson, mint Vásáry Tamás vagy Medveczky Ádám. De természetesen Budapesten, a Zeneakadémián is vezénylem majd a Miskolci Szimfonikusokat.