Klasszikus

Jótékonysági operagála világsztárokkal

2004.02.09. 00:00
Ajánlom
Love, Blood and Fire (Szerelem, vér és tűz) címmel ad ma este jótékonysági gálát a kanadai fellépéssorozatáról nemrégiben hazatért Sümegi Eszter az Erkel Színházban. A gálaest bevételét a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika Trajcs András Olivér Alapítványa kapja, amely leukémiás gyermekek gyógykezelését segíti. Az énekesnő társaságában Giuseppe Giacomini és Lukács László lép pódiumra, a koncerten a MÁV Szimfonikus Zenekar Dénes István vezényletével működik közre.

Az est egyben lemezbemutató hangverseny is, hiszen a koncert programjában az énekesnő azonos című, nemrégiben megjelent CD-jéről számos operarészlet kapott helyet, s az érdeklődők Puccini: Tosca, Verdi: Aida és Trubadúr, valamint Wagner: Tannhauser és A bolygó hollandi című operáinak áriáit, duettjeit hallgathatják meg. Sümegi Eszter 1992-ben nyerte meg a philadelphiai Pavarotti Énekversenyt, s azóta rendszeresen szerepel külföldön is. A Magyar Állami Operaház egyik vezető szoprán énekese, repertoárján például olyan főhősnők szerepelnek, mint Aida, Tosca, Desdemona, Nedda, Leonora vagy Mimi. 2003. szeptemberében Kanadában a Tosca főszerepét énekelte, idén májustól pedig Budapesten, a Katharina Wagner által rendezendő Lohengrinben alakítja Elzát.

Már az elmúlt hét folyamán Budapestre érkezett Giuseppe Giacomini - a legjelentősebb dalszínházak (a Scala, a Metropolitan, a Covent Garden, a Staatsoper és a veronai Aréna) ünnepelt sztárja, aki egyike a világ legjobb tenoristáinak. Óriási sikert aratott Bellini, Puccini, Verdi, Donizetti, Giordano és Mascagni műveinek tolmácsolásával, de a kritikusok szerint ő a legjobb Radames, Kalaf, Cavaradossi és Sámson is. A mester nem először lép színpadra magyar közönség előtt: első ízben 1986-ban, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon rendezett Aida-előadásban énekelte Radames áriáit. Később még további két alkalommal utazott Budapestre, akkor a Toscában és a Manon Lescaut-ban lépett színre, és - mint mondja - különleges tisztelettel gondol a magyar operisták két kiemelkedő tehetségű dívájára, Marton Évára és Tokody Ilonára.

Giacomini énekesi tanulmányait Elena Fava Ceriati irányításával kezdte Padovában, első szerepe Pinkerton volt Puccini Pillangókisasszony című operájában, amelyet 1966-ban, Vercelliben hallhatott tőle a közönség. A következő években Turidduként Pármában, Des Grieux szerepében pedig Modenában aratott sikert. Külföldön elsőként Berlinben mutatkozott be, majd Lisszabon, Bécs és München közönségét is meghódította. Az olasz opera fellegvárába, Milánóba 1974-ben kapott meghívást, ahol A végzet hatalma Alvaróját alakította. A sikert igazolja, hogy Giacomini azóta is a Scala egyik állandó vendégművésze, de a nápolyi Teatro San Carlóban, a torinói Teatro Reggióban, valamint a pármai Teatro Reggióban szintén rendszeresen színpadra lép. A Scala után aztán sorra következtek a világ legnagyobb dalszínházai: a Metropolitan-ben szintén A végzet hatalmában, Alvaro szerepét énekelte, a londoni Covent Gardenban, 1980-ban Puccini egyik ritkábban játszott művében, A nyugat lányában mutatkozott be, 1987-ben pedig Houstonban, Cherubini Médeájában lépett színpadra. Egyik leghíresebb szerepét, az Otellót szintén a tengerentúlon, New Orleansban énekelte először. A veronai Arénában 1978 és 1996 között minden nyáron elénekelhette Radames szerepét Verdi Aidájában.

Giacomini énekművészetét kritikusai szerint többek között hangja sötét színezete és drámai ereje teszi különlegessé, ezért megtalálható repertoárján Bellini, Puccini, Verdi, Donizetti és Mascagni szinte valamennyi jelentős tenor-szerepe, miközben egyike az utolsó nagy olasz tenoristáknak, akik Wagner Lohengrinjét is elénekelték. Bár számos díj és elismerés fémjelzi hosszú pályafutását, ennek ellenére Giuseppe Giacomini a nagyközönség előtt még mindig nem annyira ismert, mint ahogyan azt tehetsége és alakításainak kivételesen magas színvonala indokolná. Vasárnap este sajtóbeszélgetésen fogadta a mester a magyar újságírókat, ez alkalommal fejtette ki az opera műfajához fűződő, különlegesen mély viszonyát, de még szívesebben beszélt az évtizedekre visszanyúló tapasztalatáról. "A művészetnek szentelt hosszú idő, a gyakorlás, az örökös tanulás a titka mindennek. Ezek nélkül lehetetlen lenne mind különlegesebb színekkel, érzésekkel, érzelmekkel gazdagítani az örökbecsű operák dallamait." Giacomini az elmúlt évtizedekben közel negyven szerepet énekelt el, ám nem minden művet tartott repertoárján - folyamatosan körülbelül tizenöt zenedráma egy-egy szerepéből naprakész a mester. Elmesélte, nem könnyen azonosul a kortárs operák világával. "A modern művek teljesen más világot jelentenek számomra, szinte idegenek nekem. Azonban nagyon izgalmas kihívásnak találom, ha operaritkaságokat szólaltathatok meg." A művész 1981-ben például Donizetti Fausta című operájában énekelt Bruson partnereként, 1993-ban pedig Frankfurtban Leoncavallo A mediciek című művének tenor főszerepét hallhatták előadásában. Manapság inkább gálaesteken, koncerteken lép fel szívesen, dalszínházi rendezésekben egyre ritkábban vállal szerepet.

Mint mondja, a koncertek közül is csak a szívéhez igazán közel álló felkérésekre válaszol igennel. "Egyre megfontoltabban gondolkodom az éneklésről: bár igazán szerencsések a génjeim, vigyáznom kell a hangomra. Az operisták karrierjét elsősorban a vokális adottságok határozzák meg, a fizikai készenlét és az ember mentális állapota azonban már az énekesen múlik. Ha e három tényezőről egyszerre gondoskodom, esélyt adok magamnak arra, hogy még jó néhány évig azt a teljesítményt nyújtsam a színpadon, amit a közönség elvár tőlem."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Vizuál

Horvát Lili új filmjét dicséri a rangos Variety

Szeptember 24-én mutatták be itthon Horvát Lili megjegyezhetetlen című filmjét. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotásról a Variety közölt méltató kritikát.
Könyv

Feleannyian olvasnak rendszeresen könyvet, mint 15 éve

A Tárki kutatása szerint 2005 óta majdnem megfeleződött a rendszeres könyolvasók száma. Átlagosan 37 könyvet olvasnak évente azok, akik olvasnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.