Klasszikus

Jóval túl a kezdeteken – Ránki Fülöp zongoraestje a Zeneakadémián

2019.04.06. 10:00
Ajánlom
„Nagyon is hiteles, őszinte, mindenféle modorosságot és hivalkodást mellőző, már-már filozofikus, amiről sejthetjük, honnan is ered, s egyre kíváncsibbak lehetünk, merre tart.” A fiatal zongoraművész estjéről Szöllősi Mátyás írt.

Az ember, az alkotó feltehetőleg akkor fejlődik tényleg a legintenzívebb módon, ha olyasmire vállalkozik, ami különleges erőfeszítést igényel, s bizonyos értelemben meghaladja az erejét. Ha van zenei ciklus, mely ilyen helyzetbe hozza a zenészt, aki a megszólaltatására vállalkozik, akkor Liszt Ferenc Transzcendens etűdjeinek összessége bizonyára az. Ránki Fülöp A Zongora című sorozatban vállalkozott erre a nem mindennapi feladatra 2019. április 3-án.

Szerencsésnek mondhatom magam, mert a koncerttel járó, azzal összefüggő élmény bizonyos értelemben már az estét megelőzően elkezdődött számomra – nem csak egy szűk másfél óra volt, annál jóval több. Olyan folyamat, amelybe lehetőségem volt sokkalta inkább belelátni, mint ha egyszerűen csak beültem volna a Zeneakadémia Nagytermébe a koncert kezdete előtt. Ugyanis amellett, hogy milyen fontos nekem mint zenehallgatónak ez a tizenkét etűd, néhány hete  lehetőségem nyílt interjút készíteni Ránki Fülöppel, amikor többek közt Lisztről, és Dinu Lipattiról is beszélt nekem.

Ranki_Fulop_Szollosi_ZAK_6-162001.jpg

Ránki Fülöp a koncert után (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Már az, ahogy nyilatkozott róluk, majd a zongorajátékról, a zenehallgatásról, mélyen megérintett, és a koncerten olyan szintre emelte azt a kettősséget, ahogy valaki egyszerre gondolkodik a zenéről és alkotja újra azt, hogy azon még nagyon sokáig töprengeni fogok.

Aki a beszélgetés idején velem szemben ült, higgadtságot és önuralmat sugárzott, és úgy tűnt, kellő kritikával és objektivitással szemléli magát, és a körülötte létező dolgokat. Ez ebből a beszélgetés-részletből is jól kitűnik:

„Ami számomra az eddig ugyan nem túl sok éves, mégis valamennyire összegyűjtött tapasztalat alatt kikristályosodott a zenehallgatással kapcsolatban, legyen szó klasszikus, vagy épp kortárs szerzők műveiről, hogy érdemes úgy közelíteni a zenéhez, hogy nem várunk el semmit. Mert ha az ember olyasmiket vár, hogy legyen követhető dramaturgia, legyen feszültség-oldás viszony, legyen egyszerű harmónia, fülbemászó melódia, erőteljes ritmus stb., akkor akár csalódhat is. Viszont ha úgy hallgatja, hogy nem vár el semmit, akkor nagyobb az esélye arra, hogy be tudja fogadni és meg tudja érteni a »lényegét«. Meg kell adni az esélyt a zenének, hogy működjön, és ez szerintem sok esetben csak elvárások nélkül lehetséges igazán. Persze vannak zenék, amik éppen a hallgató előzetes ismereteire alapozva tartogatnak meglepetéseket.”

Ranki_Fulop_Szollosi_ZAK_5-162001.jpg

Ránki Fülöp a koncert után (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Az utolsó mondat különösen fontos az aktuális koncerttel kapcsolatban, de erről még lesz szó később. Az előtte elhangzó állításhoz hasonlót pedig magam is megfogalmaztam egy korábbi írásban, és ezt azért említem, mert nagyon megnyugtató volt megtapasztalni azt, hogy egy zenész erősít meg abban, ami számomra is meghatározó lett az évek során zenehallgatás közben. Ebből a részletből az is kiderül, milyen határozott elképzelés áll amögött, amit Ránki Fülöp működtet, amivel naponta hosszú órákon át foglalkozik, s bár a nyelv lehetőséget biztosít, az írott vagy épp íratlan kommunikációs szabályok által, hogy némileg visszafogottak legyünk, ne mondjuk ki „mindent”, de a zenei nyelvben talán ez egészen másként van, főleg, ha az elsődleges megnyilvánulási formánk éppen az. A Liszt Ferenchez fűződő „viszony”, az, hogy kitüntetett szerepet kap a zeneszerző-zongoravirtuóz néhány műve (vagy akár az életmű jelentős része) egy fiatal tehetség életében, nem meglepő, főként ha annak a háttérnek is teret engedek az ezen való töprengésben, amely Ránki Fülöp számára adva volt egészen születésétől kezdve. Az azonban már nem annyira egyértelmű, nem kell feltétlenül az legyen; mennyire alapos is valaki, és hogyan áll egy adott műhöz (ciklushoz), mennyire tudatos, és hogyan képes megmutatni a játékában azt az alázatot, amiről a hétköznapokban, vagy akár egy interjúhelyzetben beszél. Hiszen bármennyire is meghatározó a háttér, mégiscsak rendkívüli önállóságra van szükség az interpretáció során, legfőképp, ha egyedi, sajátos világot igyekszik kialakítani az ember.

Ranki_Fulop_Szollosi_ZAK_1-162000.jpg

Ránki Fülöp (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Ennek a nagyon is határozott nyomait fedeztem fel már a beszélgetésünk alatt is, és ennek az útnak-folyamatnak volt ez a koncert egy, vagy inkább tizenkét – a kezdeteken jóval túl létező – „pillanata”. A darabok közti elengedhetetlen űrt nem zavarta taps, s bár kellett egy kis idő Ránki Fülöpnek a feloldódáshoz, az igazi elmélyüléshez, rendkívül szuggesztív, lírai, s ugyanakkor analitikus, elemző volt.

Ami különösen tetszett, a kidolgozottság. Illetve hogy a darabok ismerősségükkel együtt is komoly meglepetésekkel szolgáltak ezen az estén, és nagyon erős atmoszféra uralta már szinte a koncert legelejétől a termet.

Ranki_Fulop_Szollosi_ZAK_2-162001.jpg

Ránki Fülöp koncertje április 3-án a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Volt egy olyan érzésem, mikor a b-mollban zúgó hóvihar elcsendesült, hogy akár elölről is kezdődhetne az egész. Mintha egy óra lapján a két kéz volna a két mutató, amelyek újra és újra végigjárják a tizenkét egységet, a nekik rendelt utat, s hogy közben sikerült egyetlen lenyűgöző szövetté összeszőniük mindent. Ránki Fülöp arányt talált a ciklusban, és az egyes darabokon belül is. Tudatossága és precizitása életkorát messze meghaladó módon fogja össze játékát – és ezen az utóbbi szón, hogy mit is jelent, érdemes eltűnődni kicsit. Nem volt hibátlan, szerencsére, ám nagyon is hiteles, őszinte, mindenféle modorosságot és hivalkodást mellőző, már-már filozofikus, amiről sejthetjük, honnan is ered, s egyre kíváncsibbak lehetünk, merre tart.

Ranki_Fulop_Szollosi_ZAK_8-162001.jpg

Ránki Fülöp a koncert után (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Figyelünk egymás játékára

Kapcsolódó

Figyelünk egymás játékára

Radnóti Róza és Ránki Fülöp húszas éveik elejét tapossák, de korántsem tarthatjuk őket újoncnak. A két fiatal művész a szülői ház és a társművészetek hatásáról beszélt nekünk, és kiderült, hogy kellő képzelettel mindennek köze lehet a zenéhez.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Vizuál

Kulisszatitkok: így készült a Brian élete

A hetvenes években egy filmes stáb Tunéziába utazott, hogy leforgassa Jézus életének történetét a születésétől a kereszthalálig (Názáreti Jézus - 1977). A nyomukban pedig – sokszor ugyanazokon a helyszíneken és statisztákkal - egy hatfős angol csapat elkészítette a saját verzióját. A negyven éve bemutatott film a Pythonok szerint is legjobb közös munkájuk, amelyben gyakorlatilag az élet minden helyzetére megtalálható a válasz.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Tánc

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Klasszikus

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Mezítláb vagy sportcipőben a színpadon – Kaposfest-napló

A Kaposfest harmadik napján egy különleges Martinů-kvartett, egy Sosztakovics-szonáta, illetve Schumann, Brahms és Dietrich közös alkotása örvendeztette meg a fesztivál közönségét. Kritikai beszámoló.
Klasszikus magazin

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.
Klasszikus évad

Köszönjük, hogy velünk töltötték a nyári estéket!

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is számos programmal várta az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje a vendégeket. Július 1. és augusztus 5. között klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenei stand up, opera és színházi előadás közül válogathattak az érdeklődők.
Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.