Klasszikus

Jurij Tyemirkanov: Varázsló, pálca nélkül

2012.12.04. 07:08
Ajánlom
A Szentpétervári Filharmonikus Zenekar pesti vendégjátéka egyszerre volt a lehető leghagyományosabb és a tökéletessége révén egészen rendhagyó koncert. MÉLTATÁS

Ne tagadjuk, vannak pillanatok, amikor már-már a komolyzenei koncertélet rákfenéjének tűnik a kiismerhetőség, a repertoár slágerdarabjainak unásig való összepárosítgatása. A romantika uralma, a nyitány-versenymű-szimfónia sablon, a program-összeállítások olykori kóros óvatossága, amely persze korántsem csupán hazai jelenség. A kelet felé turnézó angol együttesek elmaradhatatlan Ruszlán és Ludmilla-nyitánya, a pesti vendégszereplések ugyancsak szinte elhagyhatatlan ráadásszáma, az V. Magyar tánc, vagy éppenséggel az a felismerhető mintázat, hogy az orosz zenekarok és karmesterek előszeretettel nyitják hangversenyeiket Prokofjev Klasszikus szimfóniájával.

Épp így tett most Jurij Tyemirkanov és együttese, a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar is, hogy aztán Schumann a-moll zongoraversenyével, majd Dvořák VIII. szimfóniájával végig következetesen belül maradjon a repertoár legeslegbelsőbb körén. S emiatt, amint az a fentiekből már kitetszhetett, lett is volna néhány halk panaszszavunk, ha egy magasabb igazság nem helyezi hatályon kívül teoretikus zsörtölődésünket. Az igazság, miszerint minden nagy koncert önálló és önmagában teljes univerzum, amit oktalanság a hangversenyélet általános gyakorlatán belül értelmezni-értelmezgetni. Merthogy nagy koncert lesz a november 30-i este, az jószerint már Prokofjev szimfóniájának első tételében bizonyosnak ígérkezett. Nem csak a játékos lendület megnyerő elővezetése, de az a jóízűen fanyar humor is ezt előlegezte, amely a hegedűk által vissza-visszahozott melléktémában egyszersmind a zenekar vonósainak „kollektív személyiségét" is élményszerűen kirajzolta. A harmadik tétel Gavotte-ja ezúttal valóban táncnak, méghozzá kecses és épp csak egy árnyalatnyit frivol táncnak hallatszott, hogy az Allegro vivace finálé egylélegzetű, könnyed futásáról már magunk is csak futólag szóljunk.

S mindeközben annak is bizonyságát vehettük, hogy a világhírű, ám világsztárként sosem ajnározott 74 éves dirigens, Jurij Tyemirkanov bátran a nagy karmesterek legszűkebb elitjéhez sorolható művész. Pedig Tyemirkanov nem csak a pálcát mellőzi (akárcsak fiatalabb honfi- és pályatársa, Valerij Gergiev), de egyszersmind minden hókuszpókusz nélkül vezényel: pontos és elegáns, az ütemezést korrekten megadó mozdulatai ugyan a hangulati és emocionális mozzanatokat is kirajzolják, csakhogy takarékosan, és döntően nem a közönség, hanem a zenészek számára. S mégis, hála a zenekarral fennálló több évtizedes munkakapcsolatának (elvégre 1988 óta irányítja a szentpéterváriakat), a karmester gesztusai kifelé is jól érzékelhetően alakítják a pillanatnyi hangzásképet és dinamikát, s ez a finoman reagáló játék, az összhang folyamatos újjáteremtése különleges tapasztalatot kínált a közönség számára.

Mindez a program második száma kapcsán is bátran elmondható lenne, ha e részben nem kellene egy másik művész számára fenntartanunk lelkesedés-potenciálunkat. A grúz zongoraművésznő, Eliszo Virszaladze ugyanis igazolta Szvjatoszlav Richter egykori méltató formuláját, mely szerint ő lenne a világ legjobb Schumann-játékosa. A komolyzene persze nem sport, errefelé legjobb előadóból egyszerre több is számba vehető, s ezt a banalitást annál is indokoltabb itt elmondani, hiszen alig pár hete, a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein Richard Goode úgyszintén emlékezetes, a legmagasabb mércéhez igazodó a-moll zongoraversenyekkel örvendeztette meg a magyar közönséget. Virszaladze most legalábbis elérte ezt a szintet, s játékával, úgy lehet, Fischer Annie emlékét idézhette fel az idősebb koncertlátogatók számára. Csodálatosan elmélyült, tartottan szenvedélyes, s a vulgárszexizmus értelmében egy pillanatra sem „nőies" volt Virszaladze zongorajátéka, s így aztán tartós bánatunk marad, hogy a zongorista, dacára az ovációnak, pillanatnyi tétovázás után végül ráadás nélkül hagyta el a pódiumot.

A meghirdetett program második felét kitöltő Dvořák-szimfónia ismét egy slágerdarab újrafelfedezését kínálta. A recenzens ezúttal is egy közeli fesztiválzenekari emlékkel, továbbá a Concerto Budapest ugyancsak párhetes produkciójának ismeretével közeledhetett Tyemirkanovék interpretációjához, amely kitelt szépségével és gazdagságával valósággal diadalmasnak bizonyult. A második tétel építkezésének érzéki felmutatása, a harmadik tétel indulásának gyönyörködtető öröme, s egyáltalán, a mindvégig csodálatos tisztasággal játszó rezesek és fafúvósok teljesítménye nem hagyott egy szikra fanyalognivalót sem a koncertkritika számára.

A két ráadásszámmal megtoldott koncert végül aztán csak kitört a szűk repertoárból, hogy Stravinsky Pulcinella-szvitjének Vivo tétele révén a szentpéterváriak rezes és nagybőgős jutalomjátékkal szegjék be az estét.

Közelednek az ünnepek - hangzik mostanában a kötelező idényjellegű fordulat, ám egy ünnep múlt péntek óta éppenséggel távolodik tőlünk az időben. De ha igaz, csakis az időben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Petíció indult és tüntetést szerveznek a kulturális élet totális átszervezése ellen

Teljesen ellehetetlenítené a függetlenek működését, de a kőszínházak műsorpolitikáját is felülről irányítaná a kormány egy új törvényjavaslat szerint. Ennek megakadályozására szerveznek december 9-én tüntetést a fővárosi kőszínházak – emellett petíció is indult a törvényjavaslat elfogadása ellen. FRISSÍTVE
Plusz

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Vizuál

Online elérhető magyar filmek (nem csak) külföldieknek

Mindig is meg akartad mutatni a külföldi ismerőseidnek, hogy miért jók a hazai mozifilmek? Itt a lehetőség!
Színház

Újszínházi zaklatási ügyről ír a HVG

A lap úgy tudja, egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész zaklathatott egy nem színész alkalmazottat az Újszínházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész

Életének 82. évében elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész - közölte hétfőn a Zeneakadémia.
Klasszikus ajánló

Áthallások – az Egri & Pertis Zongoraduó új koncertsorozata a BMC-ben

Milyen maszkban pantomimozott volna Debussy? Mi köze volt Faurénak a bergamaszkokhoz? Sétált-e Händel London komédiás negyedében, és mit talált Sztravinszkij Petruska szobájában?
Klasszikus galéria

Láttál már hangszobrot?

Élmény marad – különleges hangszobor-kiállítással készül az ünnepekre a Müpa és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Világsztárok által aláírt hangszobrokból és egy közel öt méter magas, függesztett elemből álló grandiózus installáció várja a látogatókat az ünnepi készülődés jegyében a Müpa Zászlóterében december 5-től.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bónis Ferenc zenetörténész

Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence egykori tanítványa 87 éves volt.
Klasszikus hír

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.