Klasszikus

Kakofónia a Notre-Dame harangjai körül

2011.12.24. 08:00
Ajánlom
Ha esett, ha fújt, a párizsi Notre Dame északi tornyának négy harangja 1856 óta éjjel-nappal minden 15 percben megkondult, kihagyás nélkül. Jövőre viszont a 17. század óta először ebből a négyből kilenc lesz - a harangok cseréje nagyjából 2,5 millió euróba (körülbelül 450 millió forint) fog kerülni.

Külön megszólaltak az I. világháború végén, 1944-ben, Párizs felszabadulásakor és megszólalnak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozataiért is. A négy harangnak különböző francia szentektől kölcsönzött neve is van: Angélique-Francoise, Antoinette-Charlotte, Hyacinthe-Jeanne és Denise-David. Jövőre tervezik őket beolvasztani és kilenc újat szerelnek fel helyükre, hogy felidézzék a Notre-Dame eredeti 17. századi harangjainak emlékét. A harangcsere, amelyről különösebb feltűnés nélkül tájékoztatnak a híres templom belső terében egy táblán, kisebb - de nagyon párizsi - felzúdulást váltott ki. Néhány hagyományőrző szerint a 19. századi bronzok a francia történelem pótolhatatlan tanúi, ráadásul Victor Hugo az irodalomtörténet részévé is változtatta őket A párizsi Notre-Dame című regényében, így ma már a francia kulturális örökség szerves részét képezik. Patrick Jacquin tiszteletes, a Notre-Dame rektora és az átalakítás kezdeményezője viszont úgy véli, hogy a történelmi hitelesség a legfontosabb. "Mi nem semmisítjük meg a harangokat, csak felerősítjük a Notre-Dame hangját" - hangsúlyozta a The New York Timesnak.

A bronzötvözetből öntött harangok látszólag örökre szólnak, de nem tartanak örökké. Elhasználódhatnak, ami azzal jár, hogy elvesztik hangjuk fényét, eredeti csengését - néhány szakember szerint ezt történt a Notre-Dame északi tornyainak lakóival is. "Ez az egyik legszörnyűbb harangegyüttes Franciaországban. Megrongálódtak, és rossz a hangolásuk" - közölte Hervé Gouriou, az egyik hozzáértő. Xavier Gilibert, egy civil szervezet 37 éves vezetője viszont úgy vélekedik, hogy a harangok nem csupán Párizs jelképei, hanem az egész világ örökségét képezik. "Történelmünk alapvető pillanataiban szóltak. Most eltűnnek, és ezt senki sem fogja tudni." A harangok cseréje nagyjából 2,5 millió euróba - mintegy 450 millió forintnyi összegbe - kerül, és részét képezi a székesegyház 2013-ban esedékes 850. születésnapjára előirányzott homlokzati restaurálásnak, amelyhez kapcsolódva felújítják az orgonát és az elavult, túl sok energiát fogyasztó világítást is. A csere nem érinti a Notre-Dame valamennyi harangját. A nagy 1681-es Bourdon Emmanuelt megőzik - ez a harang a déli toronyban lakik és Európában az egyik legszebbnek számít. Ez a bronzhangszer kong a legfőbb vallási szertartások, a pápai látogatások, az államfők temetése és a legfontosabb ünnepi megemlékezések alkalmából is. Amikor II. János Pál pápa 2005-ben, 84 éves korában meghalt, a Bourdon Emmanuel 84-szer kondult meg.

Gilibert és mások véleményével ellentétben a szakértők zöme csak ezt az utóbbi mestermunkát tekinti igazán történelmi fontosságúnak. A kisebbeket a 19. században öntötték, ami sok francia történész szerint még igen közeli. Fémanyaguk gyenge minőségű, hangjuk diszharmonikus a kritikusok véleménye szerint. A történelmi harangoknak majdnem a nyolcvan százaléka el is tűnt az 1789-es forradalom nyomán. "1856-ig a megmaradt harang csak riasztásra szolgált, csak vész esetén szólalt meg, például járványok jelzésére" - mondta Jacquin atya. A forradalmárok lefoglalták az Emmanuel harangot, de nem semmisítették meg. 1802-ben aztán Bonaparte Napóleon kérésére visszahelyezték a déli toronyba. 1856-ban III. Napóleon császár négy harangot ajándékozott a Notre-Dame-nak fia keresztelője alkalmából a forradalomban elvesztettek pótlására. Jacquin atya abban reménykedik, hogy rekonstruálható lesz az eredeti harangok 17. századi minősége, és "visszanyerhető az 1789 előtti harmónia". A vállalkozáshoz az információkat abból az archívumból nyerik, amelyet Eugene Viollet-Le-Duc, a 19. század híres építésze hagyott hátra.

A katedrális 1945-től 1965-ig tartott restaurálásának irányítója szintén az épület egykori harmóniáját kívánta újjáteremteni. Helyreállíttatta a haranglábat és lyukakat fúratott a templom falaiba és gerendáiba, hogy megerősítse a torony teherbírását, de a tervvel végül felhagyott. Az új harangok ugyanolyan súlyúak és átmérőjűek lesznek, mint a forradalom előttiek, és ugyanolyan hangot kell majd megszólalniuk, mint az ancien régime idején, de mélyebb rezonálással és halkabb tónusban (a régi-új hangnak a mintája fent van a Notre-Dame oldalán). Jacquin atya a Franciaországban még működő négy harangöntőtől fog ajánlatot kérni. Nemrég az Egyesült Államokban is járt, ahol szponzorokat keresett a restauráláshoz, mert az állam által nyújtott támogatás mellett további összegekre is szükség lesz. Az atya ambiciózus terve ellen sokan a világhálón emelik fel szavukat. A 48 éves Fernando Gabrielli szerint a meglévő harangok beolvasztása egyszerűen bűntett. "Ezek a harangok a világ zenéjét jelentik" - szögezte le a Párizsban élő brazil dzsesszénekes, aki az interneten hadakozik a "saját katedrálisának" tekintett székesegyház harangjaiért.  A YouTube-ra feltett egy videót, ahol a cappella énekel, miközben szól a négy harang is, a Facebookon pedig magához a pápához fordult a négy bronz megmentése érdekében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.