Klasszikus

Kakofónia a Notre-Dame harangjai körül

2011.12.24. 08:00
Ajánlom
Ha esett, ha fújt, a párizsi Notre Dame északi tornyának négy harangja 1856 óta éjjel-nappal minden 15 percben megkondult, kihagyás nélkül. Jövőre viszont a 17. század óta először ebből a négyből kilenc lesz - a harangok cseréje nagyjából 2,5 millió euróba (körülbelül 450 millió forint) fog kerülni.

Külön megszólaltak az I. világháború végén, 1944-ben, Párizs felszabadulásakor és megszólalnak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozataiért is. A négy harangnak különböző francia szentektől kölcsönzött neve is van: Angélique-Francoise, Antoinette-Charlotte, Hyacinthe-Jeanne és Denise-David. Jövőre tervezik őket beolvasztani és kilenc újat szerelnek fel helyükre, hogy felidézzék a Notre-Dame eredeti 17. századi harangjainak emlékét. A harangcsere, amelyről különösebb feltűnés nélkül tájékoztatnak a híres templom belső terében egy táblán, kisebb - de nagyon párizsi - felzúdulást váltott ki. Néhány hagyományőrző szerint a 19. századi bronzok a francia történelem pótolhatatlan tanúi, ráadásul Victor Hugo az irodalomtörténet részévé is változtatta őket A párizsi Notre-Dame című regényében, így ma már a francia kulturális örökség szerves részét képezik. Patrick Jacquin tiszteletes, a Notre-Dame rektora és az átalakítás kezdeményezője viszont úgy véli, hogy a történelmi hitelesség a legfontosabb. "Mi nem semmisítjük meg a harangokat, csak felerősítjük a Notre-Dame hangját" - hangsúlyozta a The New York Timesnak.

A bronzötvözetből öntött harangok látszólag örökre szólnak, de nem tartanak örökké. Elhasználódhatnak, ami azzal jár, hogy elvesztik hangjuk fényét, eredeti csengését - néhány szakember szerint ezt történt a Notre-Dame északi tornyainak lakóival is. "Ez az egyik legszörnyűbb harangegyüttes Franciaországban. Megrongálódtak, és rossz a hangolásuk" - közölte Hervé Gouriou, az egyik hozzáértő. Xavier Gilibert, egy civil szervezet 37 éves vezetője viszont úgy vélekedik, hogy a harangok nem csupán Párizs jelképei, hanem az egész világ örökségét képezik. "Történelmünk alapvető pillanataiban szóltak. Most eltűnnek, és ezt senki sem fogja tudni." A harangok cseréje nagyjából 2,5 millió euróba - mintegy 450 millió forintnyi összegbe - kerül, és részét képezi a székesegyház 2013-ban esedékes 850. születésnapjára előirányzott homlokzati restaurálásnak, amelyhez kapcsolódva felújítják az orgonát és az elavult, túl sok energiát fogyasztó világítást is. A csere nem érinti a Notre-Dame valamennyi harangját. A nagy 1681-es Bourdon Emmanuelt megőzik - ez a harang a déli toronyban lakik és Európában az egyik legszebbnek számít. Ez a bronzhangszer kong a legfőbb vallási szertartások, a pápai látogatások, az államfők temetése és a legfontosabb ünnepi megemlékezések alkalmából is. Amikor II. János Pál pápa 2005-ben, 84 éves korában meghalt, a Bourdon Emmanuel 84-szer kondult meg.

Gilibert és mások véleményével ellentétben a szakértők zöme csak ezt az utóbbi mestermunkát tekinti igazán történelmi fontosságúnak. A kisebbeket a 19. században öntötték, ami sok francia történész szerint még igen közeli. Fémanyaguk gyenge minőségű, hangjuk diszharmonikus a kritikusok véleménye szerint. A történelmi harangoknak majdnem a nyolcvan százaléka el is tűnt az 1789-es forradalom nyomán. "1856-ig a megmaradt harang csak riasztásra szolgált, csak vész esetén szólalt meg, például járványok jelzésére" - mondta Jacquin atya. A forradalmárok lefoglalták az Emmanuel harangot, de nem semmisítették meg. 1802-ben aztán Bonaparte Napóleon kérésére visszahelyezték a déli toronyba. 1856-ban III. Napóleon császár négy harangot ajándékozott a Notre-Dame-nak fia keresztelője alkalmából a forradalomban elvesztettek pótlására. Jacquin atya abban reménykedik, hogy rekonstruálható lesz az eredeti harangok 17. századi minősége, és "visszanyerhető az 1789 előtti harmónia". A vállalkozáshoz az információkat abból az archívumból nyerik, amelyet Eugene Viollet-Le-Duc, a 19. század híres építésze hagyott hátra.

A katedrális 1945-től 1965-ig tartott restaurálásának irányítója szintén az épület egykori harmóniáját kívánta újjáteremteni. Helyreállíttatta a haranglábat és lyukakat fúratott a templom falaiba és gerendáiba, hogy megerősítse a torony teherbírását, de a tervvel végül felhagyott. Az új harangok ugyanolyan súlyúak és átmérőjűek lesznek, mint a forradalom előttiek, és ugyanolyan hangot kell majd megszólalniuk, mint az ancien régime idején, de mélyebb rezonálással és halkabb tónusban (a régi-új hangnak a mintája fent van a Notre-Dame oldalán). Jacquin atya a Franciaországban még működő négy harangöntőtől fog ajánlatot kérni. Nemrég az Egyesült Államokban is járt, ahol szponzorokat keresett a restauráláshoz, mert az állam által nyújtott támogatás mellett további összegekre is szükség lesz. Az atya ambiciózus terve ellen sokan a világhálón emelik fel szavukat. A 48 éves Fernando Gabrielli szerint a meglévő harangok beolvasztása egyszerűen bűntett. "Ezek a harangok a világ zenéjét jelentik" - szögezte le a Párizsban élő brazil dzsesszénekes, aki az interneten hadakozik a "saját katedrálisának" tekintett székesegyház harangjaiért.  A YouTube-ra feltett egy videót, ahol a cappella énekel, miközben szól a négy harang is, a Facebookon pedig magához a pápához fordult a négy bronz megmentése érdekében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Klasszikus

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.