Klasszikus

Kakofónia a Notre-Dame harangjai körül

2011.12.24. 08:00
Ajánlom
Ha esett, ha fújt, a párizsi Notre Dame északi tornyának négy harangja 1856 óta éjjel-nappal minden 15 percben megkondult, kihagyás nélkül. Jövőre viszont a 17. század óta először ebből a négyből kilenc lesz - a harangok cseréje nagyjából 2,5 millió euróba (körülbelül 450 millió forint) fog kerülni.

Külön megszólaltak az I. világháború végén, 1944-ben, Párizs felszabadulásakor és megszólalnak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozataiért is. A négy harangnak különböző francia szentektől kölcsönzött neve is van: Angélique-Francoise, Antoinette-Charlotte, Hyacinthe-Jeanne és Denise-David. Jövőre tervezik őket beolvasztani és kilenc újat szerelnek fel helyükre, hogy felidézzék a Notre-Dame eredeti 17. századi harangjainak emlékét. A harangcsere, amelyről különösebb feltűnés nélkül tájékoztatnak a híres templom belső terében egy táblán, kisebb - de nagyon párizsi - felzúdulást váltott ki. Néhány hagyományőrző szerint a 19. századi bronzok a francia történelem pótolhatatlan tanúi, ráadásul Victor Hugo az irodalomtörténet részévé is változtatta őket A párizsi Notre-Dame című regényében, így ma már a francia kulturális örökség szerves részét képezik. Patrick Jacquin tiszteletes, a Notre-Dame rektora és az átalakítás kezdeményezője viszont úgy véli, hogy a történelmi hitelesség a legfontosabb. "Mi nem semmisítjük meg a harangokat, csak felerősítjük a Notre-Dame hangját" - hangsúlyozta a The New York Timesnak.

A bronzötvözetből öntött harangok látszólag örökre szólnak, de nem tartanak örökké. Elhasználódhatnak, ami azzal jár, hogy elvesztik hangjuk fényét, eredeti csengését - néhány szakember szerint ezt történt a Notre-Dame északi tornyainak lakóival is. "Ez az egyik legszörnyűbb harangegyüttes Franciaországban. Megrongálódtak, és rossz a hangolásuk" - közölte Hervé Gouriou, az egyik hozzáértő. Xavier Gilibert, egy civil szervezet 37 éves vezetője viszont úgy vélekedik, hogy a harangok nem csupán Párizs jelképei, hanem az egész világ örökségét képezik. "Történelmünk alapvető pillanataiban szóltak. Most eltűnnek, és ezt senki sem fogja tudni." A harangok cseréje nagyjából 2,5 millió euróba - mintegy 450 millió forintnyi összegbe - kerül, és részét képezi a székesegyház 2013-ban esedékes 850. születésnapjára előirányzott homlokzati restaurálásnak, amelyhez kapcsolódva felújítják az orgonát és az elavult, túl sok energiát fogyasztó világítást is. A csere nem érinti a Notre-Dame valamennyi harangját. A nagy 1681-es Bourdon Emmanuelt megőzik - ez a harang a déli toronyban lakik és Európában az egyik legszebbnek számít. Ez a bronzhangszer kong a legfőbb vallási szertartások, a pápai látogatások, az államfők temetése és a legfontosabb ünnepi megemlékezések alkalmából is. Amikor II. János Pál pápa 2005-ben, 84 éves korában meghalt, a Bourdon Emmanuel 84-szer kondult meg.

Gilibert és mások véleményével ellentétben a szakértők zöme csak ezt az utóbbi mestermunkát tekinti igazán történelmi fontosságúnak. A kisebbeket a 19. században öntötték, ami sok francia történész szerint még igen közeli. Fémanyaguk gyenge minőségű, hangjuk diszharmonikus a kritikusok véleménye szerint. A történelmi harangoknak majdnem a nyolcvan százaléka el is tűnt az 1789-es forradalom nyomán. "1856-ig a megmaradt harang csak riasztásra szolgált, csak vész esetén szólalt meg, például járványok jelzésére" - mondta Jacquin atya. A forradalmárok lefoglalták az Emmanuel harangot, de nem semmisítették meg. 1802-ben aztán Bonaparte Napóleon kérésére visszahelyezték a déli toronyba. 1856-ban III. Napóleon császár négy harangot ajándékozott a Notre-Dame-nak fia keresztelője alkalmából a forradalomban elvesztettek pótlására. Jacquin atya abban reménykedik, hogy rekonstruálható lesz az eredeti harangok 17. századi minősége, és "visszanyerhető az 1789 előtti harmónia". A vállalkozáshoz az információkat abból az archívumból nyerik, amelyet Eugene Viollet-Le-Duc, a 19. század híres építésze hagyott hátra.

A katedrális 1945-től 1965-ig tartott restaurálásának irányítója szintén az épület egykori harmóniáját kívánta újjáteremteni. Helyreállíttatta a haranglábat és lyukakat fúratott a templom falaiba és gerendáiba, hogy megerősítse a torony teherbírását, de a tervvel végül felhagyott. Az új harangok ugyanolyan súlyúak és átmérőjűek lesznek, mint a forradalom előttiek, és ugyanolyan hangot kell majd megszólalniuk, mint az ancien régime idején, de mélyebb rezonálással és halkabb tónusban (a régi-új hangnak a mintája fent van a Notre-Dame oldalán). Jacquin atya a Franciaországban még működő négy harangöntőtől fog ajánlatot kérni. Nemrég az Egyesült Államokban is járt, ahol szponzorokat keresett a restauráláshoz, mert az állam által nyújtott támogatás mellett további összegekre is szükség lesz. Az atya ambiciózus terve ellen sokan a világhálón emelik fel szavukat. A 48 éves Fernando Gabrielli szerint a meglévő harangok beolvasztása egyszerűen bűntett. "Ezek a harangok a világ zenéjét jelentik" - szögezte le a Párizsban élő brazil dzsesszénekes, aki az interneten hadakozik a "saját katedrálisának" tekintett székesegyház harangjaiért.  A YouTube-ra feltett egy videót, ahol a cappella énekel, miközben szól a négy harang is, a Facebookon pedig magához a pápához fordult a négy bronz megmentése érdekében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Vizuál

Mindig farmernadrágot viselt – Szomjas Györgyre emlékezett Gelencsér Gábor

Az április 7-én elhunyt filmrendező, Szomjas György művei is láthatók lesznek a Műcsarnok hamarosan megnyíló, filmesek fotóit bemutató tárlatán, ám készítőjük már nem lehet jelen a megnyitón. Gelencsér Gábor filmtörténész búcsúzott tőle a Műcsarnok oldalán.
Vizuál

Elhunyt Szomjas György

Megrendülten olvastuk a Magyar Filmművészek Szövetsége gyászhírét, miszerint 2021. április 7-én, 80 éves korában otthonában, szerettei körében elhunyt Szomjas György filmrendező. 
Zenés színház

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.
Klasszikus ajánló

Egy hétvége a vonósnégyesek bűvöletében

Idén a Budapest Quartet Weekend tematikája a születésének 160. jubileumát ünneplő cseh zeneszerző óriás, Antonin Dvořák köré épül április 16-18. között.
Klasszikus gyász

50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző

Az Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia oktatója hosszan tartó betegség után, életének 51. évében távozott az élők sorából.