Klasszikus

Kalandos eredetű Stabat Mater a Müpa húsvéti hangversenyén

2015.03.31. 14:27
Ajánlom
Pergolesitől Liszt Ferencig számos zeneszerzőt megihletett a Szűz Mária fájdalmáról szóló középkori himnusz, a Stabat Mater. Április 2-án, a Müpa hagyománnyá vált húsvéti koncertjén e művek közül kettőt: Verdi munkáját, valamint Rossini kalandos keletkezésű alkotását tolmácsolják kiváló magyar és nemzetközi művészek a Zubin Mehta által felfedezett olasz dirigens, Carlo Montanaro vezényletével.

A híres Mária-éneket, amelyet egy 13. századi ferences szerzetes írt, jó pár feldolgozás révén ismerjük, a leghíresebb közülük talán Pergolesi műve. A Stabat Mater témájának szentelt nagycsütörtöki hangversenyen két 19. századi olasz zeneszerző, két vérbeli operakomponista atipikus, ám zseniális művei kerülnek egymás mellé a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Négy szent ének, Verdi időskori alkotása hosszas alakítgatást követően öltött végleges formát 1897-ben. E ciklus legmonumentálisabb része a Stabat Mater - Verdi monográfusa, Julian Budden szerint a verset „schuberti tehetséggel, de a schuberti formák segítsége nélkül valósította meg a zenében" a szerző. Rossini több mint öt évtizeddel korábban elkészült Stabat Matere Verdiénél nem kevésbé jelentős vállalkozás, ám e mű keletkezésének története valóságos kalandregény. A komponista harminchét esztendősen írta meg utolsó operáját, ezzel gyakorlatilag végére ért a több mint negyven alkotást számláló dalszínházi életművének. Ezt követően csak elvétve komponált, inkább főzött és társasági életet élt. 1831-ben éppen Spanyolországban utazgatott, amikor egy államtanácsostól megkapta a felkérést a Stabat Mater megírására. Hat tétellel elkészült, de megbetegedett, ezért egyik barátját kérte meg a befejezésre, a kéziratot azonban a sajátjaként adta át a megrendelőnek. Az államtanácsos elhunyt, örökösei eladták a jogokat egy francia kiadónak, Rossini azonban nem járult hozzá a párizsi bemutatóhoz, mondván, a mű nem teljes egészében az ő alkotása. A kiadó ennek ellenére előadatta, de csak Rossini tételeit, aki viszont időközben egy másik kiadónak adta el a jogokat. Pereskedés vette kezdetét, amelynek végén Rossini megírta a hiányzó tételeket - ekkor már tíz év telt el a felkérés óta -, egy testvérpár nyolcezer frankért megvette az előadási jogokat a kiadótól, majd húszezerért továbbadta a Párizsi Olasz Színháznak, ahol először csendült fel a mű a ma ismert alakjában.

A két remekbe szabott művet neves előadógárda tolmácsolja: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és az Antal Mátyás vezette Nemzeti Énekkar élén Zubin Mehta felfedezettjét, a varsói Teatr Wielki zeneigazgatói posztját betöltő Carlo Montanarót üdvözölhetjük, aki nem először lép fel a Müpa rezidens együtteseivel. A szólisták között hallhatja a közönség a huszonhét éves Vörös Szilviát, aki fiatal kora ellenére már díjak egész sorával büszkélkedhet: 2011-ben Gundel művészeti díjat, 2012-ben Junior Prima-díjat kapott, tavaly pedig ő érdemelte ki a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny nagydíját. Az est neves fellépőinek sorát bővíti a kínai származású basszista, Liang Li is, aki 2006 óta a stuttgarti operaház társulatának tagja, és az előző évadban fellépett többek között a Berlini Filharmóniában és a Carnegie Hallban, valamint Drezdában, Berlinben és Tokióban is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus interjú

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.