Klasszikus

Kalandos eredetű Stabat Mater a Müpa húsvéti hangversenyén

2015.03.31. 14:27
Ajánlom
Pergolesitől Liszt Ferencig számos zeneszerzőt megihletett a Szűz Mária fájdalmáról szóló középkori himnusz, a Stabat Mater. Április 2-án, a Müpa hagyománnyá vált húsvéti koncertjén e művek közül kettőt: Verdi munkáját, valamint Rossini kalandos keletkezésű alkotását tolmácsolják kiváló magyar és nemzetközi művészek a Zubin Mehta által felfedezett olasz dirigens, Carlo Montanaro vezényletével.

A híres Mária-éneket, amelyet egy 13. századi ferences szerzetes írt, jó pár feldolgozás révén ismerjük, a leghíresebb közülük talán Pergolesi műve. A Stabat Mater témájának szentelt nagycsütörtöki hangversenyen két 19. századi olasz zeneszerző, két vérbeli operakomponista atipikus, ám zseniális művei kerülnek egymás mellé a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Négy szent ének, Verdi időskori alkotása hosszas alakítgatást követően öltött végleges formát 1897-ben. E ciklus legmonumentálisabb része a Stabat Mater - Verdi monográfusa, Julian Budden szerint a verset „schuberti tehetséggel, de a schuberti formák segítsége nélkül valósította meg a zenében" a szerző. Rossini több mint öt évtizeddel korábban elkészült Stabat Matere Verdiénél nem kevésbé jelentős vállalkozás, ám e mű keletkezésének története valóságos kalandregény. A komponista harminchét esztendősen írta meg utolsó operáját, ezzel gyakorlatilag végére ért a több mint negyven alkotást számláló dalszínházi életművének. Ezt követően csak elvétve komponált, inkább főzött és társasági életet élt. 1831-ben éppen Spanyolországban utazgatott, amikor egy államtanácsostól megkapta a felkérést a Stabat Mater megírására. Hat tétellel elkészült, de megbetegedett, ezért egyik barátját kérte meg a befejezésre, a kéziratot azonban a sajátjaként adta át a megrendelőnek. Az államtanácsos elhunyt, örökösei eladták a jogokat egy francia kiadónak, Rossini azonban nem járult hozzá a párizsi bemutatóhoz, mondván, a mű nem teljes egészében az ő alkotása. A kiadó ennek ellenére előadatta, de csak Rossini tételeit, aki viszont időközben egy másik kiadónak adta el a jogokat. Pereskedés vette kezdetét, amelynek végén Rossini megírta a hiányzó tételeket - ekkor már tíz év telt el a felkérés óta -, egy testvérpár nyolcezer frankért megvette az előadási jogokat a kiadótól, majd húszezerért továbbadta a Párizsi Olasz Színháznak, ahol először csendült fel a mű a ma ismert alakjában.

A két remekbe szabott művet neves előadógárda tolmácsolja: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és az Antal Mátyás vezette Nemzeti Énekkar élén Zubin Mehta felfedezettjét, a varsói Teatr Wielki zeneigazgatói posztját betöltő Carlo Montanarót üdvözölhetjük, aki nem először lép fel a Müpa rezidens együtteseivel. A szólisták között hallhatja a közönség a huszonhét éves Vörös Szilviát, aki fiatal kora ellenére már díjak egész sorával büszkélkedhet: 2011-ben Gundel művészeti díjat, 2012-ben Junior Prima-díjat kapott, tavaly pedig ő érdemelte ki a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny nagydíját. Az est neves fellépőinek sorát bővíti a kínai származású basszista, Liang Li is, aki 2006 óta a stuttgarti operaház társulatának tagja, és az előző évadban fellépett többek között a Berlini Filharmóniában és a Carnegie Hallban, valamint Drezdában, Berlinben és Tokióban is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus ajánló

Komolyzene a Vajdahunyadvárban!

Javában tart a nyár legszívderítőbb szabadtéri zenei fesztiválja, a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál. A soron következő koncerteket a Mendelssohn Kamarazenekar, a Musica Sonora Kamarazenekar és a Budapesti Vonósok adják.