Klasszikus

Kalapács, zongora

2006.01.09. 00:00
Ajánlom
Ambivalens koncerten voltam január 4-én este a Zeneakadémián. A Zongora című hangversenysorozat részeként Jean-Efflam Bavouzet játszott Beethovent és Ravelt a Nagyteremben. De mintha a szünetben kicserélték volna a zongorát. Vagy a zongoristát?

A Hammerklavier-szonátában Bavouzet dübörögve és hatalmas, teátrális mozdulatokkal söpört végig a hangszeren. Az első tétel feszültnek, akaratosnak, néhol szinte görcsösnek tűnt. A művész harcolt a zongorával, csatázott a darabbal. Nem a szerzemény ellen, hanem érte küzdött, a győzelemhez azonban nem lett volna feltétlenül szüksége a pörölycsapás-szerű akkordok kemény hangzására, és az egyébként is útkereső, csapongó motívumok végletes széttagolására. Beethoven nagyszabású műve nem tartozik a leggördülékenyebb, legközérthetőbb szonáták közé; nem is adta meg magát egykönnyen.

Az improvizatív jelleg, ami az első tételben túlzásnak bizonyult, meglepő és izgalmas fordulatokhoz vezetett az Adagio sostenutóban. A motívumok mintha éppen január 4-én este szerveződtek volna lassú tétellé Jean-Efflam Bavouzet kezei alatt. Ha maguk a hangok nem is voltak rögtönzöttek, a szeszélyes effektusok és az érzelmi szélsőségek mindenképpen egyszerivé és megismételhetetlenné tették a művész játékát. A negyedik tétel sűrű szövésű matériájának előadása sajnos sokban emlékeztetett az első tétel agresszivitására, bár kevésbé volt ideges és heves. A szonátában a színpadias mozdulatokkal nem is esztétikai értékük/értéktelenségük miatt nem voltam kibékülve, hanem mert sokszor a zenei kifejezést próbálták pótolni.

Ilyen előzmények után hihetetlen volt a Miroirs nyitótétele, a Noctuelles varázslatos első pár hangja: a vészjósló éjjeli lepkék a szervezettség és a ráérzés ideális egyvelegével árasztották el a billentyűket, finom, fényes, de egyáltalán nem erőszakos hangszínen. Hátborzongató volt a ciklus második tétele. A Szomorú madarak jellegzetes repetált hangpárjából a második annyira halk és ijedt volt, hogy sokszor attól tartottam, nem is fog megszólalni. Ez természetesen nem következett be, viszont egy olyan feszültségre-ernyedtségre alapuló izgalmi állapotot hozott létre a hangversenyteremben, amely alól senki sem tudta magát kivonni.

Jean-Efflam Bavouzetnek egyetlenegy felesleges gesztusa sem volt többé, csak ült a zongora mellett egyenes derékkal, és megfagyasztotta – felizzította maga körül a levegőt. Magával ragadó volt a harmadik tétel bárkájának ringatózása, és színes, mint a napfény játéka az óceánon. Az Alborada del Gracioso szerepéhez illően kihívó volt és büszke. A Harangok völgye lassan távolodott, majd mély, meleg, pedáldús homályba veszett az ötödik tétel végén.

Nem csak a Miroirs negyedik tételének spanyol szívtiprója, de Ondine sellő is igencsak értett a csábításhoz a Gaspard de la nuit kezdetén. Kecses volt, áttetszően karcsú és hajlékony. Egy leheletnyit talán kimértebb, mint más hableányok, de ez mit sem változtatott vonzerején. Mindezt annak köszönhette, hogy Bavouzet a legkifejezőbb fortéban sem ragadtatta magát olyan kalapácsoló vagy durva hangszínre, mint néha a Beethoven-műben. A szomorú madarak énekéből már ismerős könyörtelen, repetált hangok hervasztó hangulattal vonták be a második tétel akasztófáját a fiatal francia zongoraművész interpretációjában. Az ördögi Scarbo, a törpe félelmetes egységét képezte vadságnak és számító értelemnek: egy vérfagylalóan horrorisztikus és szánnivalóan szerencsétlen figura elevenedett meg a Zeneakadémia színpadán.

Jean-Efflam Bavouzet ráadásként Ravel Prélude-jét és a Jeux d’Eau-t játszotta fergetegesen és felszabadultan a részben állva tapsoló közönségnek. Sajnos a hangverseny második feléről volt, aki hazament. Pedig ami a szünet után történt, az önmagában is felért egy teljes koncerttel.

(„A Zongora” – Jean-Efflam Bavouzet koncertje; 2006. január 4. 19:30 Zeneakadémia; Beethoven: B-dúr „Hammerklavier” szonáta, op. 106; Ravel: Miroirs (Tükrök); Gaspard de la Nuit)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.
Klasszikus hír

Balázs János a „Cziffra Kápolnában” ad koncertet

A Liszt és Prima-díjas zongoraművész belgiumi, kolumbiai és kanadai hangversenyei után a Fondation Cziffra által rendezett SenLiszt Fesztivál díszvendége, és fellép a Saint-Frambourg Kápolnában is.
Klasszikus interjú

Szabó Balázs a Zeneakadémia orgonájáról: Roncsból remekművet

Az október talán legjelentősebb eseménye a Zeneakadémián a száztizenegy éves orgona újjászületése. Szabó Balázs, a rekonstrukció megálmodója és szakértője a projekt nehézségei és sikerei mellett az orgonisták „éjszakai életéről” is fellebbentette a fátylat.