A díjazottak névsora: Anima Musicae Kamarazenekar, Balatoni Sándor orgonaművész, Gyöngyösi Ivett zongoraművész, Kállai Ernő hegedűművész, Megyesi Zsolt zongoraművész, Szigetvári Dávid operaénekes, Szőke Nikoletta énekesnő, Tóth Péter zongoraművész, Vörös Szilvia operaénekes és Zombola Péter zeneszerző. Az elismeréssel egy Kincsem-emlékplakett, egy oklevél és 7.000 euró jár együtt.

A Junior Prima díjat 2007-ben hozta létre a Prima Primissima Alapítvány, a zeneművészet kategória 2008-tól van jelen a palettán a Magyar Villamos Művek Zrt. támogatásával. A cég vezérigazgatója Baji Csaba azt hangsúlyozta a Szépművészeti Múzeumban rendezett díjátadón, hogy egy ilyen méretű energetikai cégcsoportnak erkölcsi kötelessége támogatni a kultúrát. "A zeneművészet szívügyünk és azt szeretnénk, ha minél többen megismernék a jövő tehetségeit. Célunk, hogy a fiatalok itthon kapják a legnagyobb elismerést" - mondta ünnepi beszédében.

A zsűri tagjai Baráti Kristóf hegedűművész, Bogányi Gergely zongoraművész, Jakobi László hangversenyrendező, Binder Károly zongoraművész, Devich János gordonkaművész és Lakatos György fagottművész voltak. Ahogy Jakobi László fogalmazta: "Amikor a díjat 2008-ban először adtuk át, azt hittük, hogy az akkori névsor (többek között Bogányi Gergely, Fenyő László, Kelemen Barnabás) nem lesz felülmúlható. Szerencsére tévedtünk, így ebben az évben huszonhat jelölt közül választottunk ki tízet, de legalább még tízre ugyanolyan büszkék lehetünk."

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, a zsűri elnöke az év egyik legboldogabb napjának nevezte a Junior Prima díjak átadóját. "Ez az elismerés éveken és kormányokon is átível - csakúgy mint a Zeneakadémia rekonstrukciója. Magyarország egyik legnagyobb értéke a zenei tehetségekben rejlik, kiknek ösztönzésre és akadályok legyőzésére egyaránt szükségük van ahhoz, hogy kibontakozzanak" - emelte ki. A kiválasztás kritériumai között említette, hogy legyen olyan elismert, aki már nagy sikereket ért el, legyen olyan is, aki nem a rivalda fényben áll, de ugyanolyan jól teljesít valamilyen kevésbé látványos területen, legyen olyan, aki még nem aratott sikert, pályája elején áll, de nagy reménysége a muzsikus szakmának, részesüljön együttes is a díjban, továbbá a jazz műfajából és az alkotóművészet területéről is érkezzenek jelöltek.

A rektor a Fidelio kérdésére válaszolva elmondta, hogy maga a folyamat a magyar zenei szervezetek és egyéb jelölések összegyűjtésével kezdődik (azaz a jelölés nyitott, bárki ajánlhat), melyet Jakobi László, a zsűri titkára összegez. A zsűri elé már egy szűrt lista kerül, ami minimum duplája a valójában kiadható díjak számának. "Ekkor összeülünk és több órás beszélgetés veszi kezdetét, mely során véleményezzük a jelölteket, elemezzük az életrajzokat, megvizsgáljuk a versenyeredmények súlyát. Ehhez jön még az a policy, melyet már előzőleg említettem, és amelyben sokféle szempont merül fel (sikeresség, pályakezdés... stb). Ezek után titkos szavazással döntünk és értelemszerűen a legmagasabb pontszámmal rendelkező tíz jelölt lesz díjazott" - részletezte. Arra a kérdésre, miszerint szükség lenne-e a rangos díjakon túl egy televíziós tehetségkutató versenyre, mely szintén előtérbe helyezné a komolyzenei talentumokat, így válaszolt: "ez az igény évről évre felmerül, és terveink között szerepel, hogy a jazz és a népzene bevonásával, a már felújított Zeneakadémián rendezzünk egyet. Egy verseny természetesen más, mint mondjuk a Junior Prima díj odaítélése, hiszen itt az eredmények, remélt lehetőségek alapján válogat egy szakmai grémium és nem élő produkciók szerint. Ez a verseny azért lenne fontos, mert így felfedezhetnénk olyan fiatalokat is, akik nem tagjai az oktatási rendszernek vagy határon túlról érkeznek, esetleg a Zeneakadémia legjobb tanulóira is tudnánk nagyobb figyelmet irányítani. Arról nem is beszélve, hogy egy igényes televíziós tehetségkutató nemcsak az egyénnek, hanem a klasszikus zene műfajának is nagyobb népszerűséget hozhat" - mondta el a Fideliónak a rektor.