Klasszikus

Kantátától körtáncig

2009.10.12. 12:32
Ajánlom
Nem is olyan nagyon régen a kritikus még kedvére csároghatott a fantáziátlan koncertműsorok, a sablonos és biztonsági programválasztások gyakorlata felett. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar estjén ez másképp történt.

Nem is olyan nagyon régen a kritikus még kedvére csároghatott a fantáziátlan koncertműsorok, a sablonos és biztonsági programválasztások gyakorlata felett. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar estjén most magyar kantátát későromantikus szlovák kvázi-hegedűverseny követett, s a második részben A holtak szigete valósággal összenőtt a Debussy-féle Képek két szélső darabjával.

 

Az ezredfordulón, 95 esztendős korában elhunyt Farkas Ferenc fiatalon éveket töltött a római Santa Cecilia Akadémián, Ottorino Respighi mesteriskolájának növendékeként, s utóbb egész életén át őrizte, s megannyi művében idézte is a latinos, mediterrán zenei kultúra szellemét. E tény ismeretében könnyen feltételezhető, hogy a zeneszerző táplált magában némi lelki rokonságot az itáliai humanizmust a pannon tájékon képviselő hajdankori költő, Janus Pannonius iránt, kinek öt verséből Cantus Pannonicus cím alatt kantátát írt. Ezzel a kereken ötven éve, 1959 őszén, Forrai Miklós Budapesti Kórusa által bemutatott művel indította október 9-i koncertjét a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar. Az ősbemutatón Georg Szviridov Jeszenyin-kantátájának nyomában elhangzó Farkas-opus, akárcsak félévszázaddal ezelőtt, úgy ezúttal is tetszést aratott: a gitárral, mandolinnal és csembalóval színesített zenekari hangzás, a letisztultan pasztorális pillanatok sora, vagy épp a negyedik tételként felhangzó Egy dunántúli mandulafáról megejtő líraisága értékes, okkal repertoárra emelt műnek mutatta Farkas latin nyelvű kantátáját. Kocsis Zoltán a darab megszólaltatása előtt levetített kisfilmben egyenesen remekműnek ítélte a Cantus Pannonicust, s e meggyőződését az interpretációval is igyekezett alátámasztani: a tételek karakteres megformálása, a kórus hangzó élményként is érzékletessé vált lelkesedése, valamint a negyedik tétel ragyogóan sikerült szopránszólója (a szólista nevét sajnos említetlenül hagyta a kinyomtatott, s az interneten fellelhető program egyaránt) ha nem is lehengerlően, de azért hatásosan érveltek a Cantus Pannonicus jelentékenysége mellett.

 

Kevésbé bizonyult meggyőzőnek, vagy legalábbis teljes szívvel megszerethetőnek Eugen Suchon Fantázia hegedűre és zenekarra című, 1948-ban komponált darabja, melyet a szünet előtt az osztrák Thomas Christian szólójával hallhattunk. A hazájában méltán, zenepedagógusként és a nemzeti opera megteremtőjeként egyként okkal tisztelt szlovák zeneszerző (aki hasonlóan Farkas Ferenchez ugyancsak magas kort élt meg, s akit 1993-ban, 85 esztendősen ért a halál) e későromantikus műve ugyanis minden virtuozitásával együtt meglehetősen kiüresedettnek és redundánsnak hatott. Thomas Christian e mű előadása révén mindenesetre bemutathatta hegedűjátékának fölényes biztonságát, s fényesen igazolhatta egyszersmind a romantikus tradícióban való otthonosságát.  

A koncert második részét Debussy Zenekari képek című sorozata töltötte ki, azzal a kis változtatással, hogy a ciklus középső, s egyúttal legnépszerűbb (Debussy által is leginkább szívelt) darabját, az Ibériát ez alkalommal Rahmanyinov A holtak szigete című szimfonikus költeménye helyettesítette. A frivol leegyszerűsítés ezúttal valós művészi koncepcióra referál, lévén Kocsis Zoltán tapsszünetek nélkül, mindössze kottalapozásnyi megszakításokkal vezényelte végig az est második felét. Meglehet, a hallgatóság jelentékeny hányada mindössze a Dies irae-téma nevezetes felbukkanásakor észlelte, hogy a zenekar maga mögött hagyta az angolos karaktertáncot elmélyítő Gigues iróniát, féktelenséget és mélabút elegyítő világát, s hogy immár kötésig állunk az 1909-es Rahmanyinov-mű sűrű, hullámokban előremozgó hangzásában, melynek baljós, végzetszerű jellegét tökéletes összeszedettséggel, ihletetten közvetítette a Filharmonikusok együttese. Ahogy a Böcklin festményét továbbgondoló szimfonikus költemény előadása során, úgy a Zenekari képek záródarabjaként funkcionáló Tavaszi körtáncban (Rondes de printemps) is lenyűgözően érvényesült Kocsis rácsodálkoztató, a művekkel szembesítő készsége: a népzenei anyagokból építkező darab ünnepélyes, franciás emelkedettsége ezúttal nemes lezárást teremtett egy okosan merész koncert számára.

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
2009. október 9. 19:30
Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Thomas Christian (hegedű), Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás)
Vez.: Kocsis Zoltán

Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus
Suchon: Fantázia hegedűre és zenekarra, op. 7
Debussy: Gigues; Rondes de printemps
Rahmanyinov: A holtak szigete, op. 29

www.filharmonikusok.hu
www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Vizuál

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.
Klasszikus virtuózok

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Klasszikus interjú

Mikołaj Górecki: „Nem vagyok zeneszerző, csak egy fickó, aki komponál”

Egy ismert komponista gyermekének lenni nem mindig kiváltság, különösen ha a gyermek a szülői pályát kívánja követni. Mikołaj Górecki egyik művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában hallhatja majd a közönség május 25-én. Ennek kapcsán tettünk fel néhány kérdést az Amerikában élő lengyel komponistának.
Klasszikus kritika

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Klasszikus ajánló

Fassang László templomépítésért koncertezik

A Liszt Ferenc-díjas művész jótékonysági orgonaestjét május 19-én tartják a Deák téri evangélikus templomban. A befolyt összeggel a budakeszi evangélikus templom építését támogatják.