Klasszikus

Kantátától körtáncig

2009.10.12. 12:32
Ajánlom
Nem is olyan nagyon régen a kritikus még kedvére csároghatott a fantáziátlan koncertműsorok, a sablonos és biztonsági programválasztások gyakorlata felett. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar estjén ez másképp történt.

Nem is olyan nagyon régen a kritikus még kedvére csároghatott a fantáziátlan koncertműsorok, a sablonos és biztonsági programválasztások gyakorlata felett. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar estjén most magyar kantátát későromantikus szlovák kvázi-hegedűverseny követett, s a második részben A holtak szigete valósággal összenőtt a Debussy-féle Képek két szélső darabjával.

 

Az ezredfordulón, 95 esztendős korában elhunyt Farkas Ferenc fiatalon éveket töltött a római Santa Cecilia Akadémián, Ottorino Respighi mesteriskolájának növendékeként, s utóbb egész életén át őrizte, s megannyi művében idézte is a latinos, mediterrán zenei kultúra szellemét. E tény ismeretében könnyen feltételezhető, hogy a zeneszerző táplált magában némi lelki rokonságot az itáliai humanizmust a pannon tájékon képviselő hajdankori költő, Janus Pannonius iránt, kinek öt verséből Cantus Pannonicus cím alatt kantátát írt. Ezzel a kereken ötven éve, 1959 őszén, Forrai Miklós Budapesti Kórusa által bemutatott művel indította október 9-i koncertjét a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar. Az ősbemutatón Georg Szviridov Jeszenyin-kantátájának nyomában elhangzó Farkas-opus, akárcsak félévszázaddal ezelőtt, úgy ezúttal is tetszést aratott: a gitárral, mandolinnal és csembalóval színesített zenekari hangzás, a letisztultan pasztorális pillanatok sora, vagy épp a negyedik tételként felhangzó Egy dunántúli mandulafáról megejtő líraisága értékes, okkal repertoárra emelt műnek mutatta Farkas latin nyelvű kantátáját. Kocsis Zoltán a darab megszólaltatása előtt levetített kisfilmben egyenesen remekműnek ítélte a Cantus Pannonicust, s e meggyőződését az interpretációval is igyekezett alátámasztani: a tételek karakteres megformálása, a kórus hangzó élményként is érzékletessé vált lelkesedése, valamint a negyedik tétel ragyogóan sikerült szopránszólója (a szólista nevét sajnos említetlenül hagyta a kinyomtatott, s az interneten fellelhető program egyaránt) ha nem is lehengerlően, de azért hatásosan érveltek a Cantus Pannonicus jelentékenysége mellett.

 

Kevésbé bizonyult meggyőzőnek, vagy legalábbis teljes szívvel megszerethetőnek Eugen Suchon Fantázia hegedűre és zenekarra című, 1948-ban komponált darabja, melyet a szünet előtt az osztrák Thomas Christian szólójával hallhattunk. A hazájában méltán, zenepedagógusként és a nemzeti opera megteremtőjeként egyként okkal tisztelt szlovák zeneszerző (aki hasonlóan Farkas Ferenchez ugyancsak magas kort élt meg, s akit 1993-ban, 85 esztendősen ért a halál) e későromantikus műve ugyanis minden virtuozitásával együtt meglehetősen kiüresedettnek és redundánsnak hatott. Thomas Christian e mű előadása révén mindenesetre bemutathatta hegedűjátékának fölényes biztonságát, s fényesen igazolhatta egyszersmind a romantikus tradícióban való otthonosságát.  

A koncert második részét Debussy Zenekari képek című sorozata töltötte ki, azzal a kis változtatással, hogy a ciklus középső, s egyúttal legnépszerűbb (Debussy által is leginkább szívelt) darabját, az Ibériát ez alkalommal Rahmanyinov A holtak szigete című szimfonikus költeménye helyettesítette. A frivol leegyszerűsítés ezúttal valós művészi koncepcióra referál, lévén Kocsis Zoltán tapsszünetek nélkül, mindössze kottalapozásnyi megszakításokkal vezényelte végig az est második felét. Meglehet, a hallgatóság jelentékeny hányada mindössze a Dies irae-téma nevezetes felbukkanásakor észlelte, hogy a zenekar maga mögött hagyta az angolos karaktertáncot elmélyítő Gigues iróniát, féktelenséget és mélabút elegyítő világát, s hogy immár kötésig állunk az 1909-es Rahmanyinov-mű sűrű, hullámokban előremozgó hangzásában, melynek baljós, végzetszerű jellegét tökéletes összeszedettséggel, ihletetten közvetítette a Filharmonikusok együttese. Ahogy a Böcklin festményét továbbgondoló szimfonikus költemény előadása során, úgy a Zenekari képek záródarabjaként funkcionáló Tavaszi körtáncban (Rondes de printemps) is lenyűgözően érvényesült Kocsis rácsodálkoztató, a művekkel szembesítő készsége: a népzenei anyagokból építkező darab ünnepélyes, franciás emelkedettsége ezúttal nemes lezárást teremtett egy okosan merész koncert számára.

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
2009. október 9. 19:30
Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Thomas Christian (hegedű), Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás)
Vez.: Kocsis Zoltán

Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus
Suchon: Fantázia hegedűre és zenekarra, op. 7
Debussy: Gigues; Rondes de printemps
Rahmanyinov: A holtak szigete, op. 29

www.filharmonikusok.hu
www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A díva, akit "kitoloncoltak" az opera világából

Harcoljunk az álmainkért – javasolja Miklósa Erika, ahogy teszi Siv Wennberg svéd operaénekesnő is, akiről izgalmas dokumentumfilm látható a BIDF versenyprogramjában. A magyar operaénekesnő már látta a filmet és arra biztat, hogy mi se hagyjuk ki.
Színház

„Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája” – Interjú Szász Jánossal

Szász János új filmjét, az Utas és holdvilágot készíti elő, de előtte még megrendezte Örkény Macskajátékát a Nemzeti Színházban, Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével. A december végi bemutatót megelőzően kérdeztük.
Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Budapestre érkezik a Banksy-kiállítás

A titokzatos brit utcaművész csaknem hetven alkotását láthatja a magyar a közönség az Art of Banksy című kiállításon, amely február elsején nyílik Budapesten a Tesla Loftban a Godot Kortárs Művészeti Intézet szervezésében.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Nicola Benedetti is fellép a Grammy-átadón

A skót hegedűművész is ott lesz január 26-án az egyik legnagyobb zenei díj átadóján. Az is lehet, hogy kap valamit.
Klasszikus hír

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus hír

Tabea Zimmermann brácsaművész az idei Siemens-díj nyertese

Az elismerés nem csekély, negyedmillió eurós pénzjutalommal is jár.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kraszna László klarinétművész, tanár

Halálhírét a Snétberger Zenei Tehetség Központ közölte, ahol az utóbbi években tanított. Korábban az Állami Hangversenyzenekar művésze volt, ő alapított a Budapesti Klarinétegyüttest.
Klasszikus Nők a zenében

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.