Klasszikus

Karácsonyi fesztivál Lipcsében

2010.12.08. 07:52
Ajánlom
A karácsony előtti időszak, miként a húsvét előtti, Bach számára a viszonylagos nyugalom heteit jelentette Lipcsében.

Az egyházi év két legjelentősebb ünnepét megelőzően ugyanis az istentiszteleten nem adtak elő kantátákat, hogy aztán az ünnepet annál nagyobb pompával köszöntsék. 1734 karácsonya előtt Bach nagyszabású terv megvalósításába fogott: hat kantátából álló ciklust állított össze.

A Karácsonyi oratóriumként ismert mű valójában nem más, mint hat kantáta gyűjteménye, amelyeket 1734. december 25. és 1735. január 6. között, külön-külön napokon adtak elő. Hogy miként tekinthető mégis egyetlen oratóriumnak egy olyan kompozíció, amelyet nem egyben adnak elő, az a 18. századi gondolkodásban nem jelentett problémát. Ahogy az a kantáták esetében megszokott volt, Bach már napokkal korábban megjelentette nyomtatásban a hat mű szövegkönyvét, amelynek címlapja a következőképpen szól: "Oratórium, amelyet a szent karácsony ünnepe folyamán Lipcse mindkét templomában játszanak". A város lutheránus gyülekezete ugyanis egyetlen kéthetes egységként tekintett karácsony ünnepére, amely az egyházi év zenei szempontból is legjelentősebb szakasza volt: napjainkban minden bizonnyal fesztiválnak neveznénk ezt az időszakot. Bach már lipcsei beiktatásának évében is rendkívül gazdag programot állított össze a "karácsonyi fesztivál" számára: két hét leforgása alatt hat új kantátát tanított és mutatott be (BWV 40, 64, 190, 153, 65, 154), továbbá ekkor került sor addigi legnagyobb szabású műve, az Esz-dúr Magnificat (BWV 243a) első előadására is.

Az 1730-as években Bach érdeklődése a világi zene felé fordult. Lipcsei tartózkodásának megelőző éveiben létrehozott egy nagyjából ötszáz kantátát számláló repertoárt - öt évfolyamnyi kantátát -, amit élete hátralevő részében alig bővített. Ezekből, illetve fiainak darabjaiból válogatott a lipcsei istentiszteletek számára az 1730-40-es években. 1729-ben átvette az egyetemista zeneegylet, a Collegium Musicum vezetését, amely heti rendszerességgel adott koncerteket a főtéren található Zimmermann kávéházban - a koncertek műsorán hangszeres darabok és világi kantáták szerepeltek -, s ugyanebben az évben lépett a kottakereskedelem színpadára is, mivel nyomtatásban megjelentette első billentyűs partitáját.

Az 1730-as évek egyházi művei átdolgozások, korábban írott egyházi és világ darabok rendkívül invenciózus újraértelmezései. Ebbe a sorba tartozik az 1733-ban keletkezett Kyrie és Gloria (a h-moll mise első két része), illetve a Karácsonyi oratórium, amelyet 1733-ban és 1734-ben írott világi kantátáinak tételeiből állított össze. Nem pusztán az egyszerűség kedvéért, kényelmi okból választotta az újrahasznosítás elvét, hanem azért is, hogy az egyszeri alkalomra - Frigyes választófejedelmi hercegnek, illetve édesanyjának, a lengyel királynő születésnapjára - írott darabok zenei anyagát maradandóbb formában őrizze meg. Világi és egyházi zene között a 18. században pusztán a funkció tekintetében volt különbség, s a korabeli gondolkodás szerint teljes mértékben logikus volt a királyi családnak szánt születésnapi zenével Krisztus, a mennyei király születését ünnepelni.

2010. december 19. 19:30 - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar karácsonyi hangversenye

Km.: Zádori Mária (szoprán), Németh Judit (mezzoszoprán), Megyesi Zoltán (tenor), Kovács István (basszus)
Vez.: Vashegyi György

J. S. Bach: „Nun komm, der Heiden Heiland" - kantáta, BWV 62; Karácsonyi oratórium, BWV 248, 1-3. kantáta

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Színház

Elhunyt Ababi Csilla, a nagyváradi teátrum fiatal színésznője

A nagyváradi Szigligeti Színház 36 éves színésznője méltósággal és különleges erővel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el szeptember 16-án. FRISSÍTVE!
Klasszikus

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

1984 szeptemberében mutatták be az Egyesült Államokban Miloš Forman filmjét, amely ugyan hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, mégsem tudjuk megunni. Összeszedtünk tíz érdekességet róla.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus állás

Zenészeket keres az Európai Unió Ifjúsági Zenekara

Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarában 2003 óta játszanak magyar muzsikusok. Idén újra tagfelvételt hirdetnek – mutatjuk a részleteket!
Klasszikus óbudai társaskör

Októberi kínálat az Óbudai Társaskörben

Az Óbudai Társaskör az Anima Musicae Kamarazenekar új sorozatával nyitja meg a 2019/2020-as évadát a zene világnapján, október 1-jén.
Klasszikus ajánló

Ránki Dezső szólóestet ad a Müpában

Beethoven és Schumann műveit adja el szólóestjén Ránki Dezső, az MVM Koncertek - A Zongora című koncertsorozat évadnyitó koncertjén.
Klasszikus magazin

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

1984 szeptemberében mutatták be az Egyesült Államokban Miloš Forman filmjét, amely ugyan hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, mégsem tudjuk megunni. Összeszedtünk tíz érdekességet róla.
Klasszikus orgona

Magyar orgonista Japán egyik legjobb koncerttermének rezidens orgonistája

Simon Rattle egyenesen a világ legjobb modern koncerttermének nevezte a szapporói Kitara Hangversenytermet, amelynek rezidens orgonistája az új évadtól Tabajdi Ádám.