December 2-án a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara közreműködésével hangzik el Mozart népszerű La clemenza di Tito nyitánya és Beethoven 1. C-dúr zongoraversenye Berecz Mihály szólójával, továbbá egy kortárs mű, Gyöngyösi Levente 2013-ban írt Karácsonyi oratóriuma. Az estet Vashegyi György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester vezényli a Zeneakadémián.

Ismerjük meg a darabokat!

Wolfgang Amadeus Mozart: La clemenza di Tito – nyitány, K. 621

A Titus kegyelme egy, a 18. század közepén népszerű Metastasio-librettóra készült, amelynek közel negyven megzenésítése ismert. Az igen rövid idő alatt írott darab értékeinek legújabb kori újrafelfedezéséhez szükség volt a műfaj (opera seria) és a régizene reneszánszára. Az opera nyitánya ünnepélyes, fenséges hangvételű, híven tükrözi a mű alaptémáját, a nagylelkűség és az erkölcsi nemesség diadalát. A forma az olasz operanyitányok háromrészes szerkezetét követi.

Ludwig van Beethoven: 1. C-dúr zongoraverseny, op. 15

Beethoven első akadémiája előtt a bécsi zenebarátokat olyasféle izgalom kerítette hatalmába, mint amilyen Mozart másfél évtizeddel korábbi akadémiáit kísérte, hiszen Beethoven zeneszerzőként és zongoristaként is a publikum elé állt. A Burgtheater közönsége Mozart- és Haydn-művek társaságában egy régóta várt szimfóniát, egy szeptettet és a néhány évvel korábban szerzett C-dúr zongoraversenyt hallgathatta meg. Az egykori plakát egy nagy szimfóniát ígért „a néhai Mozart karnagy úrtól” Haydnt pedig az ekkor rendkívül népszerű Teremtés egyik áriája, illetve egy duettje képviselte. Beethoven nem véletlenül tervezte meg így a hangverseny programját: világossá tette, hogy kikhez méri magát.

Gyöngyösi Levente: Karácsonyi oratórium

Gyöngyösi Levente 2013-ban írt, latin nyelvű Karácsonyi oratóriuma a nagy példakép, Bach művéhez hasonlóan izgalmas, többféle szövegforrásra támaszkodó librettóra készült, kisebb részben János, többségében Lukács evangéliumára. Az elbeszélés bizonyos pontjain a lehetséges gondolati asszociációkat szemlélődő áriák közvetítik, melyek szövegének forrása az Ószövetség vagy máshonnan származó, vallási témájú írások. A bő negyvenperces kompozíció tizenöt hosszabb-rövidebb tételből áll. „A második rész úgy működik, mint a bachi oratórium: a szöveg bizonyos pontjain gondolati asszociációink támadnak, melyekből az Ószövetségből és máshonnan vett szövegre írott ária lesz. A mű végéhez közeledvén szokatlan betoldásokat alkalmaztam: beletettem József Attila Betlehemi királyok versét Fehér Bence latin fordításában. Az egyre több szereplőt fölvonultató zárójelenet csúcspontja pedig a három pásztor, a háromkirályok és Mária szeptettje. Énekkar csatlakozik hozzájuk, majd zárókórussal ér véget az oratórium. (…)” – nyilatkozta a műről a zeneszerző. (A műsorismertető teljes szövege az MRME weboldalán olvasható el.)

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Fotó/Forrás: Magyar Rádió Művészeit Együttesei)

A közreműködők

Vashegyi György Kossuth-díjas magyar karmester, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar alapítója és művészeti vezetője, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ művészeti vezetője. 1970-ben született, első hangversenyét 16 évesen dirigálta, majd zeneakadémiai tanulmányai alatt, 20-21 évesen alapította meg a Purcell Kórust, valamint a korhű hangszereken játszó Orfeo Zenekart. Elsősorban e két együttes, valamint a Nemzeti Filharmonikusok élén 1998 óta több mint 70 lemezfelvételt készített a Hungaroton, a Carus, a Glossa, az Ediciones Singulares, az Accent, a Palazzetto Bru Zane, a Warner Classics és az Alpha kiadók számára, e felvételek számos jelentős nemzetközi díjat nyertek el. Száznál több fontos, ám mára elfelejtett 17-18-19. századi mű újkori világbemutatója fűződik nevéhez, valamint többszáz magyarországi bemutató; az elmúlt 35 évben rendszeresen vezényelt Magyarország, valamint Európa jelentős koncerttermeiben.

Gyöngyösi Levente Erkel-, Bartók-Pásztory- és Artisjus-díjas zeneszerző, Magyarország Érdemes Művésze. Kórusművészete világszerte elismert és népszerű, az Egyesült Államoktól Japánon át Dél-Afrikáig. A Magyar Állami Operaház két színpadi művét is bemutatta: 2005-ben a Babits Mihály regényéből készült Gólyakalifát, 2021-ben pedig a M. A. Bulgakov regénye nyomán íródott opera-musicalt, A Mester és Margaritát. Rendszeresen komponál új műveket élvonalbeli magyarországi együttesek részére, mint például a Nyíregyházi Cantemus Kóruscsalád, a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar, az Amadinda Ütőegyüttes vagy a Pannon Filharmonikusok. I. szimfóniáját a Budafoki Dohnányi Zenekar mutatta be, III. (Születés) szimfóniáját a Budapesti Fesztiválzenekar. Missa Vanitas vanitatum című oratóriuma a Debreceni Bartók Béla Kórusverseny felkérésére született. 2018 óta a Budafoki Dohnányi Zenekar rezidens zeneszerzője. Fő tevékenysége mellett számozott basszusjátékosként, kóruskarnagyként, valamint nemzetközi versenyek zsűritagjaként is aktív.

Berecz Mihály (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

Berecz Mihály fiatal kora ellenére már aktív szereplője a hazai koncertéletnek. Hétéves korától tanult zenét: előbb hegedülni, majd két évvel később zongorázni kezdett. A két hangszeren 10 éven keresztül párhuzamosan tanult. 16 évesen már a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben játszotta el Ravel G-dúr zongoraversenyét Kocsis Zoltán vezényletével. Azóta számos magyar karmesterrel és zenekarral lépett fel együtt. 2017-ben első helyezett lett a Debut Berlin és a II. Manhattan-i Zenei versenyen. 2018-ban megnyerte a londoni Királyi Akadémia Harriet Cohen Bach-díját. Tanulmányait Londonban a Royal Academy of Music zongoraművész szakán végezte kiemelkedő teljesítménnyel. 2021-ben a zürichi Anda Géza verseny Liszt–Bartók különdíjasa lett, ugyanebben az évben megkapta a Junior Prima díjat. 2022 januárjától a Liszt Ferenc Zeneakadémia kamaratanszékének tanára. 2022 februárjában a Cziffra Alapítvány tehetség díjasa. Első helyezést ért el a 2023-as kissingeni Zongoraolimpián. Repertoárja rendkívül széles: Bachtól kezdve kortárs zeneszerzők műveiig terjed. Több zenekritikus is lelkesen nyilatkozott kifinomult, stílus- és kottahű, ugyanakkor felszabadult, energikus interpretációiról, Vashegyi György karmester egy interjúban így fogalmazott: Berecz Mihály nemzeti kincs, hozzáfogható tehetséget, azt hiszem, nem láttam még.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Gyöngyösi Levente (Raffay Zsófi / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)