Klasszikus

Karl Marx a náciknak írt zenét

2018.03.05. 13:06
Ajánlom
Vannak groteszk fordulatai a történelemnek. Az egyik például az, hogy majdnem száz évvel a kommunista kiáltvány után Karl Marx névrokona a Hitlerjugend számára komponált mozgalmi dalokat.

Karl Marx, vagy Marx Károly, ahogy itthon emlegették negyvenöt éven át, a legjelentősebb 19. századi a 20. században, az a filozófus, akinek kicsavart, torzított gondolatai emberek millióinak haláláért felel. A 20. századi Karl Marx, aki Münchenben született 1897-ben sokkal jelentéktelenebb A kommunista kiáltvány és A tőke szerzőjénél. De miközben Marxot legfeljebb egy kivitelezhetetlen konstrukció megalkotásával vádolhatjuk, a másik Karl Marx náci ünnepségek és a Hitlerjugend számára írt zenét. És hiába adta fel erkölcsi és morális aggályait az opportunizmus érdekében, a II. világháború után még negyven évig professor emeritus lehetett egy stuttgarti akadémián.

Ez a Karl Marx éppen elég idős volt ahhoz, hogy besorozzák, amikor az I. világháború kitört. Természettudományokkal szeretett volna foglalkozni, de miután 1917-ben katona lett, és egy századba került Carl Orff-fal, a Carmina Burana későbbi szerzőjének hatására megváltoztatta elképzeléseit. A két fiatalember útjai elváltak a háború alatt, Marx Ypres mellett brit hadifogságba került. Majdnem egy évvel a békekötés után szabadult, és visszatért Münchenbe, ahol egy szerencsés véletlen folytán, Verdi Requiemjének egyik előadásán újra összetalálkozott Orff-fal, és tanítványa lett a két évvel idősebb kollégának.

Hitlerjugend-tagok egy 1945-ös fotón

Hitlerjugend-tagok egy 1945-ös fotón (Fotó/Forrás: Bundesarchiv)

Orff óráinak hála Marx felkészült arra, hogy felvételizzen a városi zeneakadémiára, néhány év múlva pedig oktatójává vált az intézménynek. 1928-tól a Müncheni Bach Társaság karnagyaként dolgozott a Carmina Burana szerzője mellett, azonban ezt pozícióját nem őrizte meg a nácik hatalomra kerülése után. A Kampfbund fur deutsche Kultur (KfdK) mindkettejüket lecserélte, pedig Marx 1939-től, a háború kitörésével állami ünnepségekhez írott kompozíciókkal bizonyította hűségét a náci rezsimhez. Kantátát írt a germán „vér és föld”-tanhoz kapcsolódó pártnapi rendezvényekhez (Reichserntedankfest), és orgonistaként és karnagyként rutint szerezve a kórusirodalomban, a Hitlerjugend daloskönyveinek is rendszeres szerzője volt.

„Harmónia, stílusbeli kellem, illetve a kamaszos lendület és a magasztos politikai célok házasítása” – így fejezte ki a kor egyik ideológusa a náci mozgalmi zenék ideálját. Hitler rezsimje pedig bővelkedett az ilyen komponistákban: egy Hitlerjugend-daloskönyv egyetlen kötetében 90-100 darab szerepelt, a fiatalok közelében működő zeneszerzők – így az egyetemi tanárként dolgozó Karl Marx pedig különösen elfoglaltak voltak ezeknek a komponálásában.

A zeneszerző háború utáni életéről keveset tudunk. Stuttgartban kezdett tanítani, ahol 1946-ban professor emeritusi címet kapott, és itt hunyt el 1985-ben. Művei között találunk kórusmotettákat, brácsaversenyt, kettősversenyt hegedűkre, zenekari Passacagliát, fúvósdivertimentót és vonósnégyest, kórusműveket, motettákat és kantátákat. Műveit a Bajor Állami Könyvtár őrzi, viszont ma már nem található felvétel a műveiről. Egy náci zeneszerzőtől vörösen villogó névvel? Nem is meglepő.

Források:
Michael H. Kater: The Twisted Muse: Musicians and Their Music in the Third Reich. New York: Oxford U. P., 1997
Michael H. Kater: Composers of the Nazi Era: Eight Portraits. New York: Oxford U. P., 2000
RISM.info

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.