Klasszikus

Kékszakállúak Svájcból

2015.09.26. 06:58
Ajánlom
A Zürichi Hauptbahnhof máskor zajos kávézója most csendes nyugalommal várja a kis társaságot. Három svájci zeneművésszel találkozom, akik magyarországi fellépésről álmodnak. Bartók operája elemi erővel hatott rájuk, szeretnék, ha a zeneszerző hazájában is eljátszhatnák a saját verziójukat. A Kékszakállú herceg vára náluk klarinéton, hegedűn és zongorán szólal meg, fényinstalláció kíséretével. A Blaubart egy svájci klasszikus-jazz trió, melynek vezércsillaga Bartók.

- Hogy találkoztak először Bartók zenéjével?

- Chris Wirth (klarinét): Zenei tanulmányaim során játszottam Bartók darabokat, sokszor a nagymamámnak adtam elő ezeket, aki dalénekesnő volt Schaffhausenban. Sőt! Meghívta magához Bartókot vendégségbe is. Azzal dicsekedhetem, hogy Bartók játszott az én zongorámon! Vagyis a nagymamáén, ami most már nálam áll otthon.

Blaubart

Blaubart

- Manuela Keller (zongora): A Mikrokozmoszt játszottam, vagy inkább úgy mondom, hogy kellett játszanom gyerekkoromban, mert én bizony azt elég száraznak találtam. A Gyermekeknek, az Allegro Barbaro, Szonatina és jó néhány más Bartók darab is része volt a tanulmányaimnak.

- Christian Strässle (hegedű): Az idősebbik bátyám tanult zongorázni és a mai napig fülemben van a Román népi táncok dallama. Amikor én később hegedülni kezdtem, természetesen a tananyaghoz tartozott a Hegedűduók, ami nagyon tetszett és ez a vonzalom Bartók muzsikájához mindig is elkísért.

Blaubart 

Blaubart 

- Miért éppen a Kékszakállú herceg várát választották és nem mondjuk a Csodálatos mandarint?

- ChW: Amikor ebben a formációban hárman elkezdtünk zenélni és felmerült az igény, hogy a saját kompozíciók és az improvizálás mellett klasszikust is játsszunk, megegyeztünk abban, hogy Bartók az a zeneszerző, aki mindegyikünket megszólítja. A Kontrasztokat én a diplomakoncertemen játszottam volna, de nem találtam hegedűst, aki vállalná és talán nekem is túl magas lett volna még a léc. Aztán többször is szembe jött velem ez a mű, ami a mi hangszereinkre íródott, adott volt tehát, hogy megnézzük, átjátsszuk a darabot. Mindannyian nagyon élveztük! Természetesen felvettük a repertoárunkba . A következő lépésben elkezdtük keresni a nevünket. Mi is jellemző a zenénkre? Meseszerű, fantasztikus, néha kicsit sötét, misztikus, szabad – ezekből a jellemzőkből és Bartók iránti vonzalmunkból jött a Kékszakállú név. Ha pedig már „Kékszakállúak” lettünk, itt volt az ideje, hogy meghallgassuk együtt az operát.

- MK: Leültünk nálam a díványra partitúrával a kézben, és szinte egy lélegzetre végig hallgattuk a Kékszakállú herceg várát.

- Ki énekelte Kékszakállút?

- Blaubart: Hű, ezt most nem tudjuk hirtelen.

- Akkor biztos nem Polgár Lászlót hallották, őrá emlékeznének.

- ChW: Azt tudom, hogy Juditot Anne Sofie von Otter énekelte. A zenei könyvtárban ezt a cd-t találtam. (Kékszakállú: John Tomlinson, Judit: Anne Sofie von Otter, Berlini Filharmonikusok, vez.: Bernard Haitink)

- Hogy hatott első hallásra a mű?

- ChS: Valósággal falhoz vágott minket. Nem ismertük Bartókot erről az oldaláról. Sok művet hallottunk, játszottunk tőle, de az operájával még nem találkoztunk. Megrémültünk ettől a sötét, erőteljes, későromantikus elemekkel teli zenétől. Az első benyomások átbeszélése után rögtön meghallgattuk még egyszer. Tudtuk, hogy ezzel a művel foglalkoznunk kell.

Blaubart

Blaubart

- Ki vezette az átdolgozást, hogy zajlott a munka?

- MK: Nálunk mindig mindenki mindent csinál, egy időben, de külön dolgozunk. Kézbe vettük otthon a partitúrát és átnéztük, kinek melyik a legkedvesebb része. Aztán összejöttünk és eljátszottuk egymásnak. Lassan kialakult így egy mű, a mi Kékszakállú verziónk. Christian inkább hangszerelt én inkább komponáltam, Chris mindkettőt csinálta.

- ChW: Több lépésben dolgoztunk. 2010-ben egy házi koncerten mutattuk be az első verziót.

- ChS: Nagyon nagy feladat egy teljes szimfonikus zenekarra írt darabot három hangszerre áttenni. Sokat kísérleteztünk, mi hogyan hat, mit engedhetünk meg az átdolgozásban, mennyit vehetünk át Bartóktól, hol jöhetnek a szabadabb, improvizációs részek.

- Így tehát egy sajátos Kékszakállú feldolgozás született. Milyen segítséget kap a koncertközönség a Blaubart mű megértéséhez?

- ChS: Én mesélek egy kicsit bevezetésképpen a Bartók műről és a mi változatunkról. Bejátszunk egy részletet a Prológból - nagyon tetszik ez a pátoszos hanglejtés nekünk!

- Van egy második rész is az Önök Kékszakállú változatában.

- ChW: Bartóknál tragikusan ér véget a történet. A negyedik asszony, Judit, lehajtott fejjel, önmagát megadva vonul be az előző, már halott asszonyok közé. A mi Juditunk azt mondja: én nem csinálom ezt tovább és eltűnik, hátrahagyva Kékszakállút a magányával.

- MK: Egy kicsit feminista, ugye? Judit nem adja meg egyszerűen magát a sorsnak, kezébe veszi az életét. A koncertet valami lendületesebb zenével akartuk befejezni, nem olyan sötéten, mint az eredeti mű. A fényjátékunkkal is arra törekszünk, hogy változatossá tegyük az előadást. A fények, mintha a zongorából jönnének, mindig a darabbeli helyszínhez megfelelő színnel világítjuk meg az egyébként sötét nézőtért. A Kínzókamra piros, a Könnyek tava kék fényt kap, a végén pedig a Boszorkánytánc tételünk sötétben kezdődik, majd egyre világosabb és világosabb lesz.

- ChS: Ez egy férfi opera, a kamrák Kékszakállú lelkének belső kamrái. Részben szörnyűek, részben szörnyen szépek, lenyűgözőek. A kamrákból mindig a csarnokba térnek Judittal vissza, ahol én a zenében kifejezetten blues-os elemeket vélek felfedezni, így itt mi is ilyen stíluselemeket használunk. Ez a kapcsolat kudarcra van ítélve. Judit megpróbálja Kékszakállú szemét felnyitni: nézd, lehet másképp is élni!

Nem lesz sötét a te várad,

megnyitjuk a falat ketten,

szél bejárjon, nap

besüssön, nap besüssön.

Tündököljön a te várad!

Reménytelen, Kékszakállú nem hallja Judit szavait, a saját világába van bezárva. De a mi Juditunk más életre vágyik, kitáncol ebből a világból.

Trio Blaubart (Zürich)

Manuela Keller(zongora) a Zürichi Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a New York-i New Schoolban folytatta tanulmányait . Jazz zongorajátékot ,majd a Kaliforniai Berkeley Egyetemen zeneszerzést tanult. Ezután hosszabb ideig elektronikus zenével foglalkozott. Zongoratanári tevékenysége mellett színházi előadásokhoz és filmekhez ír zenét. Több zenei projektben tevékenykedik.

Christian Strässle (hegedű) fő működési területei: kortárs zene, jazz, színház. A Zürichi Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán diplomázott, tanári tevékenysége mellett szívesen foglalkozik hangszereléssel. Egyszemélyes zenés Gyermek- és Bábszínházi előadásokat tart.

Chris Wirth (klarinét) is a Zürichi Zeneművészeti Főiskolán végzett. Zeneakadémiai tanulmányai után intenzíven foglalkozott zeneszerzéssel, improvizációval és hangszereléssel. Saját szerzeményeit bemutató klarinét triója mellett játszott klasszikus zenét a Zürichi Opera Zenekarában, jazzt, improvizációt és saját kompozíciókat több formációban. A Zürichi Pedagógiai Főiskola docense.

A Trio Blaubart CD-je 2014-ben jelent meg a Radio SRF 2 – a Svájci Közszolgálati Rádió Kulturális Adójának támogatásával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Klasszikus

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Vizuál

Nemecsek Ernő szobrot kapott a Füvészkertben

Már megint megfürdették nemecsek ernőt. A Pál utcai fiúk bandájának közlegényéről a Füvészkertben mintáztak szobrot.
Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.
Klasszikus évad

Köszönjük, hogy velünk töltötték a nyári estéket!

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is számos programmal várta az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje a vendégeket. Július 1. és augusztus 5. között klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenei stand up, opera és színházi előadás közül válogathattak az érdeklődők.
Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.