Klasszikus

Kékszakállúak Svájcból

2015.09.26. 06:58
Ajánlom
A Zürichi Hauptbahnhof máskor zajos kávézója most csendes nyugalommal várja a kis társaságot. Három svájci zeneművésszel találkozom, akik magyarországi fellépésről álmodnak. Bartók operája elemi erővel hatott rájuk, szeretnék, ha a zeneszerző hazájában is eljátszhatnák a saját verziójukat. A Kékszakállú herceg vára náluk klarinéton, hegedűn és zongorán szólal meg, fényinstalláció kíséretével. A Blaubart egy svájci klasszikus-jazz trió, melynek vezércsillaga Bartók.

- Hogy találkoztak először Bartók zenéjével?

- Chris Wirth (klarinét): Zenei tanulmányaim során játszottam Bartók darabokat, sokszor a nagymamámnak adtam elő ezeket, aki dalénekesnő volt Schaffhausenban. Sőt! Meghívta magához Bartókot vendégségbe is. Azzal dicsekedhetem, hogy Bartók játszott az én zongorámon! Vagyis a nagymamáén, ami most már nálam áll otthon.

Blaubart

Blaubart

- Manuela Keller (zongora): A Mikrokozmoszt játszottam, vagy inkább úgy mondom, hogy kellett játszanom gyerekkoromban, mert én bizony azt elég száraznak találtam. A Gyermekeknek, az Allegro Barbaro, Szonatina és jó néhány más Bartók darab is része volt a tanulmányaimnak.

- Christian Strässle (hegedű): Az idősebbik bátyám tanult zongorázni és a mai napig fülemben van a Román népi táncok dallama. Amikor én később hegedülni kezdtem, természetesen a tananyaghoz tartozott a Hegedűduók, ami nagyon tetszett és ez a vonzalom Bartók muzsikájához mindig is elkísért.

Blaubart 

Blaubart 

- Miért éppen a Kékszakállú herceg várát választották és nem mondjuk a Csodálatos mandarint?

- ChW: Amikor ebben a formációban hárman elkezdtünk zenélni és felmerült az igény, hogy a saját kompozíciók és az improvizálás mellett klasszikust is játsszunk, megegyeztünk abban, hogy Bartók az a zeneszerző, aki mindegyikünket megszólítja. A Kontrasztokat én a diplomakoncertemen játszottam volna, de nem találtam hegedűst, aki vállalná és talán nekem is túl magas lett volna még a léc. Aztán többször is szembe jött velem ez a mű, ami a mi hangszereinkre íródott, adott volt tehát, hogy megnézzük, átjátsszuk a darabot. Mindannyian nagyon élveztük! Természetesen felvettük a repertoárunkba . A következő lépésben elkezdtük keresni a nevünket. Mi is jellemző a zenénkre? Meseszerű, fantasztikus, néha kicsit sötét, misztikus, szabad – ezekből a jellemzőkből és Bartók iránti vonzalmunkból jött a Kékszakállú név. Ha pedig már „Kékszakállúak” lettünk, itt volt az ideje, hogy meghallgassuk együtt az operát.

- MK: Leültünk nálam a díványra partitúrával a kézben, és szinte egy lélegzetre végig hallgattuk a Kékszakállú herceg várát.

- Ki énekelte Kékszakállút?

- Blaubart: Hű, ezt most nem tudjuk hirtelen.

- Akkor biztos nem Polgár Lászlót hallották, őrá emlékeznének.

- ChW: Azt tudom, hogy Juditot Anne Sofie von Otter énekelte. A zenei könyvtárban ezt a cd-t találtam. (Kékszakállú: John Tomlinson, Judit: Anne Sofie von Otter, Berlini Filharmonikusok, vez.: Bernard Haitink)

- Hogy hatott első hallásra a mű?

- ChS: Valósággal falhoz vágott minket. Nem ismertük Bartókot erről az oldaláról. Sok művet hallottunk, játszottunk tőle, de az operájával még nem találkoztunk. Megrémültünk ettől a sötét, erőteljes, későromantikus elemekkel teli zenétől. Az első benyomások átbeszélése után rögtön meghallgattuk még egyszer. Tudtuk, hogy ezzel a művel foglalkoznunk kell.

Blaubart

Blaubart

- Ki vezette az átdolgozást, hogy zajlott a munka?

- MK: Nálunk mindig mindenki mindent csinál, egy időben, de külön dolgozunk. Kézbe vettük otthon a partitúrát és átnéztük, kinek melyik a legkedvesebb része. Aztán összejöttünk és eljátszottuk egymásnak. Lassan kialakult így egy mű, a mi Kékszakállú verziónk. Christian inkább hangszerelt én inkább komponáltam, Chris mindkettőt csinálta.

- ChW: Több lépésben dolgoztunk. 2010-ben egy házi koncerten mutattuk be az első verziót.

- ChS: Nagyon nagy feladat egy teljes szimfonikus zenekarra írt darabot három hangszerre áttenni. Sokat kísérleteztünk, mi hogyan hat, mit engedhetünk meg az átdolgozásban, mennyit vehetünk át Bartóktól, hol jöhetnek a szabadabb, improvizációs részek.

- Így tehát egy sajátos Kékszakállú feldolgozás született. Milyen segítséget kap a koncertközönség a Blaubart mű megértéséhez?

- ChS: Én mesélek egy kicsit bevezetésképpen a Bartók műről és a mi változatunkról. Bejátszunk egy részletet a Prológból - nagyon tetszik ez a pátoszos hanglejtés nekünk!

- Van egy második rész is az Önök Kékszakállú változatában.

- ChW: Bartóknál tragikusan ér véget a történet. A negyedik asszony, Judit, lehajtott fejjel, önmagát megadva vonul be az előző, már halott asszonyok közé. A mi Juditunk azt mondja: én nem csinálom ezt tovább és eltűnik, hátrahagyva Kékszakállút a magányával.

- MK: Egy kicsit feminista, ugye? Judit nem adja meg egyszerűen magát a sorsnak, kezébe veszi az életét. A koncertet valami lendületesebb zenével akartuk befejezni, nem olyan sötéten, mint az eredeti mű. A fényjátékunkkal is arra törekszünk, hogy változatossá tegyük az előadást. A fények, mintha a zongorából jönnének, mindig a darabbeli helyszínhez megfelelő színnel világítjuk meg az egyébként sötét nézőtért. A Kínzókamra piros, a Könnyek tava kék fényt kap, a végén pedig a Boszorkánytánc tételünk sötétben kezdődik, majd egyre világosabb és világosabb lesz.

- ChS: Ez egy férfi opera, a kamrák Kékszakállú lelkének belső kamrái. Részben szörnyűek, részben szörnyen szépek, lenyűgözőek. A kamrákból mindig a csarnokba térnek Judittal vissza, ahol én a zenében kifejezetten blues-os elemeket vélek felfedezni, így itt mi is ilyen stíluselemeket használunk. Ez a kapcsolat kudarcra van ítélve. Judit megpróbálja Kékszakállú szemét felnyitni: nézd, lehet másképp is élni!

Nem lesz sötét a te várad,

megnyitjuk a falat ketten,

szél bejárjon, nap

besüssön, nap besüssön.

Tündököljön a te várad!

Reménytelen, Kékszakállú nem hallja Judit szavait, a saját világába van bezárva. De a mi Juditunk más életre vágyik, kitáncol ebből a világból.

Trio Blaubart (Zürich)

Manuela Keller(zongora) a Zürichi Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a New York-i New Schoolban folytatta tanulmányait . Jazz zongorajátékot ,majd a Kaliforniai Berkeley Egyetemen zeneszerzést tanult. Ezután hosszabb ideig elektronikus zenével foglalkozott. Zongoratanári tevékenysége mellett színházi előadásokhoz és filmekhez ír zenét. Több zenei projektben tevékenykedik.

Christian Strässle (hegedű) fő működési területei: kortárs zene, jazz, színház. A Zürichi Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán diplomázott, tanári tevékenysége mellett szívesen foglalkozik hangszereléssel. Egyszemélyes zenés Gyermek- és Bábszínházi előadásokat tart.

Chris Wirth (klarinét) is a Zürichi Zeneművészeti Főiskolán végzett. Zeneakadémiai tanulmányai után intenzíven foglalkozott zeneszerzéssel, improvizációval és hangszereléssel. Saját szerzeményeit bemutató klarinét triója mellett játszott klasszikus zenét a Zürichi Opera Zenekarában, jazzt, improvizációt és saját kompozíciókat több formációban. A Zürichi Pedagógiai Főiskola docense.

A Trio Blaubart CD-je 2014-ben jelent meg a Radio SRF 2 – a Svájci Közszolgálati Rádió Kulturális Adójának támogatásával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Egy legendás színészosztály titkai

Kit harapott meg Schell Judit? Ki mellett ült Anger Zsolt? És mire emlékszik mindebből Hajdú Steve? 12. osztálytársuk filmet forgatott az 1995-ben diplomázott színész osztályról.
Vizuál

A tévében is látható lesz Rófusz Ferenc legújabb animációja

Az Oscar-díjas alkotó negyven évig dédelgette filmtervét, amelyben Az utolsó vacsora című Leonardo-festmény elevenedik meg.
Zenés színház

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál

Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete az MNG-ben

A Magyar Nemzeti Galériában 2018. október 9. és 2019. január 13. között látható tárlat a Londoni Iskola művészetének első hazai bemutatója.
Jazz/World

Élni tanítanak

Nagy titokba kaptunk beavatást október 7-én a Budapest Ritmo záróeseményén, a Roma Ritmo gálán: mindfulness másképp, avagy hogyan éljük meg a pillanatot a közös éneken és táncon keresztül.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Énekelheti-e nő a férfihangra írt Schubert-dalciklust?

Baráth Emőke és Razvaljajeva Anasztázia a Téli utazást adták elő a Zeneakadémián: tenor helyett egy szopránt, zongora helyett a hárfa hangját hallottuk. Jól jártunk vele.
Klasszikus ajánló

Szentpáli Roland és Binder Károly ősbemutatóra készül a Müpában

Ősbemutatóra készül a Feledi Project: Szentpáli Roland Orfeusz-balettjét mutatják be október 17-én a Müpában. Először csendül fel Binder Károly zongoraversenye is a szerző előadásában.
Klasszikus ajánló

Haydn és az idő

Vilde Frang hegedű- és Nicolas Altstaedt csellóművész hangversenyén hallgathatja meg a közönség a zeneszerző legnagyszerűbbnek tartott szimfonikus zárását az Esterházy-kastélyban.
Klasszikus videó

Így hangzik Mahler Feltámadás szimfóniája a kubai rumba ritmusában

Joachim Horsley vérbő átirataiból már korábban is megosztottunk néhányat. Mahler monumentális Feltámadás-szimfóniájához szentségtörés lenne máshogy nyúlni, csakis ezen a minőségi szinten.
Klasszikus ajánló

Szeretethimnusz a Pászti sorozat részeként

Október 18-án a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és az Angelica Leánykar ad hangversenyt Somos Csaba vezényletével az Olasz Kultúrintézetben.