Klasszikus

Kelet és Nyugat között

2010.01.26. 15:56
Ajánlom
Január 18-án a világhírű török zongoraművész, a Kultúrák Között Párbeszéd nagykövete, Fazil Say adott nagysikerű koncertet a Művészetek Palotájában. Délelőtti próbája után beszélgettünk vele.

- Zongorista, zeneszerző és jazz-zenész is vagy. Hogy lehet mindezt összeegyeztetni?

- Ötéves korom óta komponálok és improvizálok, szinte egyszerre kezdtem el mindezeket. A tanárom sokszor bíztatott, hogy zongorázzam el azt, amit láttam az iskolában, azt, hogy milyenek voltak az autók az utcán. Minden órát improvizálással kezdtünk és ez óriási zenei indíttatást adott. Mindemellett véleményem szerint egy zeneszerzőnek ismernie kell a klasszikus zene teljes fejlődési vonalát, a huszadik századi avantgárd irányzatokat, az atonalitást és a dodekafóniát, valamint a világzenét is nagyon fontosnak tartom. A ma zeneszerzőjének és hangszeres muzsikusának kapcsolatban kell lennie, meg kell értetnie magát az egész világgal és nem csak Közép-Európa kultúrájával.

- Hogyan jött a klasszikus zene és hogyan a jazz iránti érdeklődés?

- A szüleim nem zenészek, édesanyám gyógyszerész, édesapám pedig regényíró, aki nagyon szereti a zenét és zenetudománnyal kapcsolatos írásai, kritikái is jelentek meg különböző törökországi lapokban. Otthon szinte kizárólag klasszikus zenei lemezeink voltak, így már egészen fiatalon Mozartot, Beethovent és Mendelssohnt hallgattam. A jazz-zel kapcsolatban pedig meghatározó élmény volt számomra, amikor 1984-ben, tizennégy éves koromban egy Ankarában megrendezett jazz-fesztiválon hallgathattam Keith Jarrett, Chick Corea és Oscar Peterson játékát. Rájöttem, hogy a jazz is a kultúra ugyanolyan mélyreható részét képezi, mint a klasszikus zene. Véleményem szerint a komponálás és az improvizálás testvéri viszonyban állnak egymással. Egy jó improvizáció kompozíció is egyben. Ezért kezdtem el jazz-darabokat is írni. A koncertjeimet is szeretem úgy alakítani, hogy az első felében klasszikus programot játszom, a másodikban pedig jazz-műsort, vagy teljes klasszikus műsornál adok jazz-ráadásokat. Ennek sajnos néha negatív visszhangja van, pedig az embereknek meg kellene értenie és tisztelnie kellene ezt a fajta zenét is.

- Miben tér el a török zenei élet az európaitól?

- Törökországban teljesen más zenei kultúrát találhatsz, teljesen más hangszerekkel, más hangrendszerrel. Persze nálunk is vannak konzervatóriumok, zenekarok. Az első tanárom például Alfred Cortot tanítványa volt, a konzervatóriumot, ahová jártam, Paul Hindemith alapította. A klasszikus zene a török zeneszerzők számára egy olyan csatorna, amelyben a folklór elemeit is tudják reprezentálni, csakúgy mint Bartók, Kodály, Stravinsky, Hacsaturján, Sosztakovics vagy Enescu.

- Ha már Stravinskynál tartunk: egyik legemlékezetesebb magyarországi hangversenyeden Stravinsky Tavaszi áldozatát szólaltattad meg, saját átiratodban, önmagaddal négykezest játszva. Hogyan jutott eszedbe ez a műfaj?

- A Tavaszi áldozat a 20. századi zene egyik legfontosabb alkotása és nem mellesleg az egyik kedvenc darabom. A mű négykezes változata nagyon hasonló Stravinsky saját verziójához, de néha muszáj volt "hat kezet" is alkalmaznom, mivel sokkal több mindent átvettem az eredeti partitúrából. Meg akartam szólaltatni az ütőhangszeres effektusokat is, amihez egy kicsit preparálnom kellett a hangszert. 1999-ben készítettem felvételt a darabból, majd pedig a Bösendorfer Midi zongorámmal több mint ötven városban léptem fel vele. Nagy öröm és élmény volt ez számomra és a közönség számára is. Egy ilyen átiratnak persze megvannak a pozitív és negatív oldalai is. Egy részét előre vettem fel, és ez csak egy ilyen darabnál volt lehetséges, amiben nincs meg az a 100%-os szabadság, ami például Mozart vagy Schubert zenéjében. A darab fontos összetevője a pulzálás, a ritmus, ez tette lehetővé egy ilyen átirat létrejöttét.

- Milyen darabokat tűzöl előszeretettel koncertjeid műsorára?

- Bartóktól - aki nagyon fontos zongorazenét írt - a Szabadbant, az Allegro barbarót és, A falu tánca egy átiratát szoktam játszani. Megtanultam a Harmadik zongoraversenyt, és a másodikat is nagyon szeretem. Repertoáron van az Első hegedű-zongoraszonáta is, ami hihetetlenül bonyolult muzsika, vagy háromszáz órámba tellett, míg megtanultam. A törökök közül Ahmed Adnan Saygun és Erkin műveit szólaltatom meg szívesen.

- Amikor komponálsz és török zenei elemeket viszel a zenédbe, szó szerinti dallamidézeteket használsz vagy csak népzenei szerkezeteket, karakterisztikus fordulatokat?

- A török zenében két fontos elem van, a dallam és a ritmus. Harmónia nincs, az nyugat-európai találmány. Szó szerinti népzenei idézeteket használok, amiket néha jobb atonális, néha pedig tonális harmóniákkal ellátni. Bartók sem mindig disszonáns és "modern", ha a zene úgy kívánja, hogy szép legyen. De természetesen komponálok atonális zenét is.

- Mik a benyomásaid Bartók hazájáról? Milyen érzés magyar közönség előtt játszani?

- Többször jártam már Magyarországon, nemcsak turnékon, hanem turistaként is, nagyon szeretek itt lenni. A zenetörténet szempontjából is nagyon sok fontos komponistát adott az ország a világnak Liszttől kezdve Kodályon és Bartókon át Ligetiig, Kurtágig. A pianisták között is több generációból került ki világhírű művész, gondoljunk csak Kocsis, Ránki és Schiff nemzedékére, továbbá jelenleg is számos fiatal magyar muzsikus zenél szerte a nagyvilágban. Magyarország a zene országa. A közönség is nagyon jól ismeri a zenét, nyitott, ezért játszom már ötödik alkalommal itt. Szeretnék többször fellépni Budapesten, jó lenne minden évben. Most szerencsés helyzetben vagyok, mert májusban a Pannon Filharmonikusokkal játszom és nagyjából tíz hónapja jártam itt utoljára a Mahler Kamarazenekarral. Nagy örömömre szolgált, hogy a magyaroknak tetszett a Beethoven-játékom, mivel saját cadenzával játszottam a c-moll zongoraversenyt.

- A zongoristák közül kik a példaképeid?

- A karakteres előadók fognak meg igazán, akiknek saját ötleteik vannak. Amikor olyanok zongoráztak, mint Vladimir Horowitz, Arturo Benedetti Michelangeli vagy Glenn Gould, az nem is interpretáció volt, hanem az adott darab ősbemutatója. Ha mindenki egyformán próbálna meg zenélni, az nagyon unalmas lenne, meg kell találni a belső hangot. Nem szeretem az akadémikus felfogást, miszerint csak egyféleképpen lehetne eljátszani például egy Beethoven-szonátát - az én filozófiám nem ez. Az ember azt játssza, amit érez és ért, amit mondani akar a darabbal. Ezért nem szeretem a versenyeket sem, ahol kifogásolják, hogy fortissimót játszott ott, ahová csak forte van beírva.

- Mit lehet tudni a jövőbeli terveidről?

- Jelenleg évente több mint száz-százhúsz koncertet adok, ami igen szép szám annak ellenére, hogy január 14-én betöltöttem a negyvenedik évemet. A hangversenyezés sok energiát ad, de rengeteg fárasztó része is van: az utazás, a kialvatlanság, repülés, ezért a jövőben többet szeretnék komponálni, valamint DVD felvételeket készíteni. Első szimfóniámnak, az Isztambul szimfóniának márciusban lesz a premierje Németországban és Törökországban. Remélem, Magyarországon is bemutatják majd. Valamint éppen mostanában kezdtem el komponálni egy trombitaversenyt Boldoczki Gábornak, aki szeptemberben fogja játszani azt egy fesztiválon Németországban. Remélem, fog neki tetszeni!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Improvizáció, ütősök és ősbemutatók az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál zárókoncertjein

Végéhez közeledik az év elejének izgalmas kortárs zenei programsorozata, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, ám február elején még a tőlük megszokottan sokszínű koncertekkel várják a közönséget.
Klasszikus ajánló

Korcsolán Orsolya modern és kortárs műveket játszik a Zeneakadémián

A ragyogó külföldi sikereket elérő hegedűművész Eötvös Péter, Richard Strauss és Kurt Weill műveiből ad hangversenyt, amely egyben doktori képzésének zárókoncertje is lesz.
Klasszikus ajánló

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.
Klasszikus interjú

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Schubert-sorozattal indítja az évet a Concerto Budapest

A Hallgassunk Schubertet! tematikus nap január 28-án a schuberti életmű változatos műfaji kínálatával és sztárvendégekkel várja közönségét három koncertre a Zeneakadémiára.