Klasszikus

"Kell ez a zene bárkinek is?"

2013.03.27. 16:30
Ajánlom
A címben szereplő megejgyzést a rendszerint bizonytalan igazságtartalmú, de frappáns voltuknál fogva mindig csábító anekdoták szerint Lev Tolsztoj engedte meg magának egy alkalommal, amikor a nála vendégeskedő Rahmanyinov éppen saját művei közül játszott el néhányat.

Hogy az író valóban ilyen keresetlen modorban adott-e hangot a fiatal komponista és a saját vélekedése közti ízlésbeli különbségnek, legalábbis kérdéses, az azonban bizonyos, hogy az időközben eltelt száz év könnyed természetességgel cáfolt rá Tolsztoj némiképp epésen megfogalmazott fenntartásaira. Rahmanyinov zenéjét ugyanis, bár a szakmai állásfoglalás jó darabig nem nélküzte az életművével kapcsolatos fanyalgó véleményeket, feltűnően sokan kedvelik, alighanem többen, mint akár Richard Strauss hasonlóan nosztalgikus felhangokkal dúsított stílusát.

Bár a depresszióra és önmarcangolásra hajlamos lelki alkatú komponista valószínűleg nem tekintette volna magát sikerre és népszerűségre termett személyiségnek, melankolikus dallamívekkel, dús harmóniákkal, változatos színekkel teli zenei fogalmazásmódja, klasszikusan mértéktartó formaérzéke, az avantgarde-törekvésektől tartózkodó fantáziája legalább olyan jó ajánlólevélnek számított a formatöredékek és disszonancia-fürtök útvesztőjében tévelygő 20. századi közönség számára, mint ahány rajongót hagyományosan, Lisztre emlékeztető módon nagyvonalú, lenyűgöző pianista képességei szereztek. Ráadásul annak ellenére, hogy stílusában a konzervatív vonások túlsúlya érvényesült, Rahmanyinov nem élt a múltban: az 1917-es forradalom következtében hazáját elhagyni kényszerülő művész rendkívül naprakésznek mutatkozott karrierjének nyugat-európai, főképp pedig amerikai építését illetően. 1919-től kezdve harmincöt gépzongora-tekercs került ki a keze alól - ennél a rögzítési technikánál voltaképpen épp csak a hangot nem rögzítik: a játék agogikája, dinamikája, lendülete többé-kevésbé megőrződik a tekercseken, hallani azonban mindig azt a hangszert lehet, amin a felvételt lejátsszák -, de már a húszas évektől készített lemezeket is. Valamennyi zongoraversenyét rögzítette többek között a Philadelphia Zenekarral, sőt a másodikból két változatot is felvett Leopold Stokowski irányításával. 1928-ban ismerkedett meg Horowitz-cal, akit művei kongeniális előadójának tartott, és gyakran fellépett vele közös koncerteken.

Az új médiumok nyilvánvaló sikere ellenére azonban hangversenyeit sosem tekintette üzleti vállalkozásnak. Az előadóművészetet is az alkotás felől közelítette meg, úgy tekintett rá, mint olyan tevékenységre, ami összeköti a komponista és az előadó személyiségét, képzelőerejét, kreatív fantáziáját. Úgy vélte, az intepretáció feladata, hogy színeket kölcsönözzön a kompozícióknak, és ezáltal életre keltse őket, éppen ezért aprólékos gonddal tervezte meg minden fellépését.

Az 1943. március 28-án elhunyt zeneszerző emlékét Budapesten a Szent Efrém Kórus idézi meg: a művész halálának pontos évfordulóján, csütörtökön a Vesperást, április 1-jén, a nyugati naptár szerinti születésnapon pedig (amely ebben az évben húsvét hétfőjével esik egybe)Aranyszájú Szent János Liturgiáját szólaltatják meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeinek sorában, bizonyítva, hogy bármit gondolt is annak idején Tolsztoj a fiatal komponista stílusáról, Rahmanyinov zenéjére igenis szükség van.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csák János: Demeter Szilárd hat intézményt összefogó közgyűjteményi központot vezet majd

Az M5 közszolgálati csatornának adott interjúban a kulturális és innovációs miniszter részletesebben is megindokolta, miért Demeter Szilárdot választotta a Magyar Nemzeti Múzeum élére, illetve bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét.
Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.
Jazz/World

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Klasszikus hír

Tiszteletbeli lovagi címmel tüntették ki Vlagyimir Jurovszkij karmestert

A Bajor Állami Opera főzeneigazgatója és a Berlini Rádiózenekar művészeti vezetője tizenhárom évig vezette a Glyndebourne-i Operafesztivált, és tizenöt évig állt a Londoni Filharmonikus Zenekar élén.
Klasszikus ajánló

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.