Klasszikus

Keller András és Tóth Péter is pályázik a Zeneakadémia rektori székére

2023.08.22. 11:25
Ajánlom
Három jelöltről már biztosan lehet tudni a Zeneakadémia rektori pályázatán. Míg a minisztérium által el nem távolított eredeti kiírásra Kutnyánszky Csaba jelenlegi rektorhelyettes jelentkezett, az új pályázaton Keller András mellett Tóth Péter zeneszerző is elindult.

Augusztus 21-én járt le a jelentkezési határidő a Zeneakadémia rektori posztjára kiírt új pályázatra, miután Csák János kulturális és innovációs miniszter július 18-án bejelentette, visszavonják a nagy vihart kavart előző kiírást. Az Index azonban rámutatott, hogy az új pályázat megjelenésével egy időben

a minisztérium nem távolította el az eredeti kiírást, amire így Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes, aki a Zeneakadémia eredeti jelöltje lett volna, be tudta adni a pályázatát.

A lap kérdésére a minisztérium azt válaszolta, szerintük nincs semmilyen jogi probléma a két pályázati kiírással kapcsolatban: „Mivel a pályázat beadási határideje augusztus 21-re változott, az összes beérkező pályázati anyag a módosított kritériumoknak megfelelően lesz elbírálva. A módosított pályázat azért nem a szokásos KÖZSZOLGÁLLÁS Portálra került fel, mivel – ahogy a sajtó is megírta – a portálon informatikai hiba lépett fel és nem volt elérhető. Így a pályázatot másik felületen kellett közzétenni. A KÖZSZOLGÁLLÁS Portálon tovább kint maradnak a pályázati kiírások, de

ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy a július 21-én megjelent kiírás az egyetlen érvényes pályázat.

A határidő lezárultával, augusztus 22-én, Keller András közleményt bocsátott ki, melyet cikkünk végén teljes terjedelemben közlünk, és honlapján nyilvánosságra hozta pályázatát. Szintén pályázott Tóth Péter zeneszerző, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának volt dékánja, jelenleg a Bartók Béla Művészeti Kar dékánhelyettese. A művész emellett érdemes művészi kitüntetéssel is rendelkezik, megfelel tehát a második kiírás szűkített követelményeinek, amely szerint csak a legmagasabb állami díjak valamelyikével rendelkező jelölt indulhat a pályázaton.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy ő az MMA Zeneművészeti Tagozatának vezetője,

amelynek tagjai nemrég levélben fordultak Vashegyi Györgyhöz, a köztestület elnökéhez, és kifogásolták, hogy a miniszter nem velük egyeztetett a rektorválasztás kapcsán. Vashegyi válaszlevelében azt írta, ő maga tárgyalt a kérdésről a miniszterrel, és kérte, hogy az MMA maradjon távol a Zeneakadémia körüli konfliktustól. Az elnök később büntetőjogi következményeket emlegetett a Zeneművészeti Tagozatnak írt újabb levelében az intézmény belső levelezésének kiszivárogtatása kapcsán.

Keller András közleményét a Zeneakadémia rektori pályázata kapcsán teljes terjedelmében közöljük:

KÖZLEMÉNY

A rektori pályázatom határidőre benyújtottam. Azért döntöttem a nyilvánosságra hozatala mellett, mert szeretném megelőzni a találgatásokat. Lehetőséget kívánok adni arra, hogy ne pusztán prekoncepciók, álhírek és feltételezések alapján alkossanak véleményt terveimről, hanem annak tartalmát megismerve pontos képet kapjon a közvélemény elképzeléseimről.

A Zeneakadémia magyar kultúrában betöltött szerepe jóval meghaladja egy oktatási intézmény feladatait és kereteit, meghatározó szerepet tölt be az egész ország kultúrája és műveltsége szempontjából. A kodályi eszméket kiemelten fontosnak tartom a magyar közélet és az egész zeneélet tekintetében, ezért rektori pályázatomhoz Kodály Zoltán 1953-ban a Zeneakadémián elmondott „Ki a jó zenész?” című beszéde adta az iránytűt, melynek elején Kodály így ír a Zeneakadémiáról: 

„Hajdanában jobb zenészek kerültek ki innen, mint manapság. Mi ennek az oka? Van egy általános ok: a magyar szellemi élet lassú, de folytonos süllyedése…”

A jelenlegi társadalmi kihívásoknak akkor tudunk megfelelni, ha szellemileg és lelkileg is megerősítjük a következő nemzedéket, hisz ahogy Kodály is hangoztatta: „Az út a boldogabb élethez a műveltségen keresztül vezet”, és „A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható.”

Éppen ezért a pályázatomban és esetleges megbízatásomban az összefogást tartom a legfontosabb elemnek. Ha a magyar zenészek képesek egymást segítve, alkotó szellemben munkálkodni, és a jövő nemzedékét ebben a szellemben nevelni, akkor a magyar társadalomban a zeneművészet ismét arra helyre fog kerülni, ami megilleti. A Zeneakadémián és tágabb értelemben a zenei életben legfőbb célom a konszenzus megteremtése, hisz a Zeneakadémia rektorválasztása szakmai kérdés, fölötte áll minden politikai érdeknek.

A magyar klasszikus zene ügye, annak társadalmi szerepe, valamint a Zeneakadémia megújulása nemzeti ügy! Arra kérek mindenkit, hogy nemzeti ügyhöz méltó módon alkosson véleményt, és nyilvánuljon meg ebben a kérdésben. 

Azt kívánom, hogy bárki legyen is a Zeneakadémia vezetője, Kodály Zoltán csodálatos eszményeit kövesse, és énekeltesse meg az országot szó szerint és képletesen is: Legyen a zene mindenkié! 

Keller András

 

Keller András pályázata itt érhető el. >>>

Fejléckép: Liszt Ferenc szobra a Zeneakadémia épületén (fotó/forrás: Darabos György / Zeneakadémia)

Sorozatunk előző részei

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Itt a lista, közülük kerülnek ki a 2024-es Prima Primissimák

Rekordszámú, több mint 900 jelölés érkezett az immár harmadik évtizedébe lépő elismerésre. Közülük választotta ki a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető díjat.
Színház

Kulka János: Tényleg más lettem

A közelmúltban hosszú idő után először lépett egyedüli szereplőként színpadra Kulka János. A Halál Velencében című előadást a Jurányi Házban mutatták be, a színművészt ennek apropóján kérdezte az RTL.
Színház

Sajgál Erika: A legtöbb ötven fölötti nő most ébred rá a saját erejére

A Rózsavölgyi Szalonban csaknem két éve fut sikerrel a Szívhang, Hárs Anna darabja. A történet három ötvenes barátnőről szól, akik az egyetemen évfolyamtársak voltak, és azóta is összetartanak. A Hédit alakító Sajgál Erikával beszélgettünk.
Zenés színház

A Valuska lett az International Opera Awards legjobb ősbemutatója

Tíz előadás közül a legjobb ősbemutatónak választották a rangos International Opera Awardson Eötvös Péter utolsó operájának premierjét, a Magyar Állami Operaház Valuska-produkcióját.
Színház

Felkavaró vízió a modern nőkről – Alföldi Róbert legújabb rendezése a Pesti Színházban

Október 5-én tartják Wéber Kata Egy nő anatómiája című darabjának magyarországi ősbemutatóját a Pesti Színházban, amelynek alapján Mundruczó Kornél nagy sikerű filmje, a Pieces of a Woman készült.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Gabriela Scherer: „Bensőséges pillanatokban az ember nem lehet túl hangos”

Első alkalommal jár Budapesten az utóbbi években egyre több nagy operaházban feltűnő svájci szoprán, Gabriela Scherer. Számos német és olasz hősnő után most a földöntúli Szent Erzsébet szerepében hallhatjuk, október 9-én, a Liszt Ünnep nyitókoncertjén.
Klasszikus ajánló

Válogatott vonósnégyeseket hoz Magyarországra a MERITA projekt

A MERITA – Európai Kamarazenei Együttműködés keretében érkezik Magyarországra két izgalmas műsor-összeállítású vonósnégyes: a Skazka Kwartet a Fonóban ad koncertet október 12-én, a PuraCorda a BMC színpadán látható október 21-én.
Klasszikus hír

Neves internetes médiadíjért versenyez a Concerto Budapest közvetítése

Magyar komolyzenei, filmes és internetes világsiker: a Concerto Budapest 2024-es Mozart-napjának élő közvetítését beválasztották a 14. Lovie Awards döntőjébe.
Klasszikus ajánló

Christoph Eschenbach lép fel a MÁV Szimfonikus Zenekarral

Az együttes hatalmas megtiszteltetésnek tekinti, hogy a zenei élet egyik legizgalmasabb karmester-egyéniségének vezényletével két hangversenyt is adhat Budapesten, október 26-án, a Zeneakadémián, 27-én pedig a Pesti Vigadóban.
Klasszikus videó

„A zene öröm veled” – rendhagyó helyszínen forgatott kisfilmet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Október 1-jén, a zene világnapján tette közzé új imázsfilmjét a Liszt Ferenc Kamarazenekar, amelyet az elhagyatott kelenföldi erőműben vettek fel. A történetben fontos szerep jut a Csuja Imre által megformált portásnak is.