A Magyar Művészeti Akadémia zenei szignálja címmel meghirdetett pályázatra mintegy száz pályamű érkezett – jelentette be Turi Attila elnök a magyar kultúra napja alkalmából rendezett sajtóeseményen, január 20-án a Pesti Vigadó Makovecz termében. Az arculat alakítása jegyében közzétett felhívás olyan kreatív megoldásokban gondolkodott, amelyek az akadémia rendezvényei, elektronikus és online megjelenései során egyértelműen, jól felismerhetően azonosítják az alkotmányos köztestület jelenlétét, és tükrözik annak szellemiségét. A nyertes pályamunka Magyar Lászlóé lett, aki bruttó ötszázezer forint díjazásban részesült.
A tavaly ősszel meghirdetett nyílt pályázat célja a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hangzó névjegyének, zenei szignáljának megkomponálása volt két változatban: felhívó szignál és 10–15 másodperces „főcímzene” (headline szignál), amely ismételhető (loopolható). Pályázni kizárólag mindkét dallamsor együttes benyújtásával lehetett. Egy személy több pályázatot is benyújthatott.
A háromtagú zsűri elnöke, Tóth Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Kutrik Bence kétszeres Artisjus-díjas zeneszerzővel és Fekete Gyula Bartók–Pásztory- és Erkel-díjas zeneszerzővel bírálta el a pályaműveket.
„A kétféle zenei anyagnak egyformán meg kellett felelnie a felhívásnak, mert a rövid szignált és a végteleníthető zenét együtt zsűriztük – mondta Tóth Péter. – A határidőig, 2025. december 1. éjfélig összesen 93 pályamű érkezett be, vannak közöttük jók és kevésbé jók, ahogyan ez már lenni szokott, némelyik technikailag nem üti meg a szintet vagy zeneileg semmitmondó, de volt miből válogatni.
Tudatosan nem kötöttük meg az alkotók fantáziáját,
hiszen a szignál műfaja az akusztikus hangzást és az elektronikus hangszerelést egyaránt megengedi – gyakran ötvözi is –, bár nem meglepő, hogy alapvetően elektronikus hangzású pályamunkák születtek” – fogalmazott. Arra a kérdésre, milyen a jó szignál, úgy felelt: Fülbemászó, hogy azonosítható legyen azzal az intézménnyel vagy céggel, amit megjelenít. „Nem volt könnyű egyébként a néhány másodperces zenei motívumok közül választani – ha az ember tudná a siker titkát, akkor mindig csak slágereket írna –, de bízunk benne, hogy a kiválasztott alkotás beválik majd az MMA szimbólumaként” – mondta.
A nyertes, Magyar László korábban jazz-zongoristaként is tevékenykedett, több formációban játszott. „Régóta szeretem a szignálokat, egy időben gyűjtöttem is a filmek elején lévő stúdió logókat és Dolby Surround animációkat, úgyhogy nagyon örültem, amikor olvastam a pályázati kiírást. Külön ösztönző volt, hogy több művel is lehetett nevezni, így több ötletet kipróbálhattam” – fogalmazott. Mint mondta, a nyertes pályamű egyszerű zongorafutamból indult. „Azt próbáltam egyre inkább lecsupaszítani, minél kevesebb hangra redukálni. Úgy gondolkodtam, hogy egy jól sikerült szignál nem lehet egy teljes zenei gondolat, csak kérdésfelvetés, ami csendet hagy maga után, felkelti a közönség figyelmét, de épp csak annyira, hogy ráirányítsa arra, ami utána következik. Emellett mindenki által befogadhatónak kell lennie és legfőképpen azonosítania kell a szignál tárgyát. Ez utóbbit a hangszereléssel próbáltam elérni:
szándékosan intim, közeli hangzású zongoramintát választottam a dallamra, s azt megtámasztottam néhány jellegzetes hangszerrel.
A hosszabb verziónál ehhez jött még a ritmizáló, lüktető szintetizátor szólam, ami kicsit megmozdítja a zenét, és kibővíti a fő motívumot – reményeim szerint modernizálja is az eredetileg szándékoltan konzervatív hangzást” – árulta el a nyertes.
Forrás: MMA
Fejléckép: Tóth Péter és Magyar László (Fotó/Forrás: Walter Péter / MMA)
hírlevél
