Klasszikus

Kérem a hallócsőt!

2011.12.21. 09:36
Ajánlom
Ezúttal minden együtt volt. Remek műsor, méltán világhírű énekes Matthias Goerne személyében és a Bázeli Kamarazenekar, de valami mégis hiányzott az átütő, nagy élményhez. Úgy hiszem nem csak nekem, fanyalgó kritikusnak, hanem a publikum jórészének is. Volt ütemes taps, ráadás, de frenetikus lelkesedésről nem számolhatok be.

Azóta is zavartan kutatom az okokat. Ez a bázeli persze nem az a bázeli, a Sacher-féle, amelyiknek Bartók annak idején a 20. század talán legnagyobb remekművét írta, a Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára címűt (csak ne talált volna ki hozzá ilyen kacifántos elnevezést...), meg a pompás Divertimentót. Még csak jogutódnak sem nevezhető, vagy ha mégis, akkor legfeljebb amolyan nagybácsi-unokaöccs viszony miatt. Amikor megalakult - 1984-ben - a „régi" még működött (igaz, végnapjait élte). Kétségkívül jó együttes. Vonósainak tónusa szép, csiszolt, az a kevés fúvós, aki ezen az estén csatlakozott hozzájuk, részben versenyművek szólistájaként, mestere hangszerének (a historikus oboa roppant kényes, nehézkes - ezen az estén azonban nem tűnt annak). A mutatott összjátékhoz már férhet némi szó: akadt néhány kuszább pillanat, főleg a nyitószámban, Telemann D-dúr szvitjében, de ez élő előadáson óhatatlanul előfordul, spongyát rá (hogy a klasszikust idézzem). Corelli Karácsonyi concertója az első félidő végén makulátlanul sikerült, főleg a különleges színekben gazdag utolsó tétel győzte meg a hallgatót arról, hogy az itáliai mester utolérhetetlen zsenije volt a műfajnak. Ugyanakkor bizonyos fontoskodást számos darabban szívesen elengedtem volna. Ha egy motívumban ugyanaz a hang ismétlődik, két negyed, majd egy fél értékkel, nem feltétlenül kell ezt kis dinamikai fokozással megvalósítani, úgy, hogy a negyedek mintegy előkészítik a nagy megérkezést - van ilyen helyzet is a zenében, de a szenvtelen egyszerűség általában hatásosabb, nem beszélve arról, hogy nem terheli meg apró érzelmességgel a muzsikát, viszont érintetlenül hagyja annak ritmikus lüktetését. Ha minden részletet mintegy nagyító alá veszünk, éppen a fontos formai pontok jelentősége sikkadhat el. Julia Schröder, a koncertmester nagyon muzikális - szerény véleményem szerint túlságosan is az. Azt se nagyon értettem, miért kell minden darab végén égbe emelni a vonót, teátrális gesztus ez csupán, zenei haszna nincs, a hang nem fog tőle tovább szárnyalni a teremben.

 Nem fog szárnyalni, már csak azért sem, mert addig sem szárnyalt. S ezzel érkeztem el a fő problémához. Most már nem először győződtem meg róla, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikai viszonyai kifejezetten hátrányosak a barokk zenéhez, jelesül, a kisebb együttesekhez. Ami mondjuk a fertődi Esterházy-kastélyban ideálisan szól, az itt sápadttá és távolivá válik. Szép eszme, hogy a 17. század zenéjét 17. századi hangszerekkel és előadási módozatokkal vezetjük elő, de nem működik egy 21. századi óriásteremben. Ezeket a műveket nem erre találták ki. És Bach kantátáit sem. A Tamás-templom, meg a Nikolai-Kirche (ahol e kantáták többsége elhangzott) persze elég nagy belső térrel rendelkezik. A Müpáé azonban ezeknek is többszöröse. Arról nem is szólva, hogy a mai ember ingerküszöbe eleve más. Metastasio annak idején meghallotta a fiatal Haydn clavichordozását, noha négy emelet választotta el őket a Michaelerplatzon. Ma nincs az az ideges szomszéd, aki bekopogna hozzánk, uram, hagyja abba ezt a féktelen clavichodozást (a zongora, az más, tudnék mesélni...). Óriási zajszennyezésben élünk, s mi tagadás, kissé eltompultunk. S ami a Zeneakadémia boldogult (reményeink szerint hamarosan újraéledő) nagytermében soha nem okozott problémát (az ember néhány perc alatt „akklimatizálódni" tudott a szerényebb hangviszonyokhoz), az a Müpában igenis probléma maradt. Ha még egy olyan kiváló énekes hangja sem tűnik elég intenzívnek, mint Goernéé, akkor baj van. Akkor a jegyszedőknek (vagy ruhatárosoknak) a látcső analógiájára hallócsőt kellene kölcsönözniük a barokk produkciókhoz.

Nem, Goerne hangja sem "jött át" minden esetben (hozzáteszem: a 19. sorban ültem, a földszinten). Az persze kiderült, hogy csodálatos tehetség. Baritonja lágy és nemes, felül sugárzóan fényes, hajlékony, kifejező. Mit meg nem adnék, ha Fertődön hallhatnám. Ehhez sajnos be kellene fejezni végre a kastély renoválását. Vagy még jobb volna a Deák téri templom. Ott legalább a publikum énekelheti (mint énekelte valaha, Lipcsében) a zárókorál dallamát, amit most a 158-as kantáta végén csak a trombitán hallhattunk.

Matthias Goerne (ének) Bach-estje  

2011. december 18. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Bázeli Kamarazenekar, Marcel Ponseele (oboa)
Hangversenymester: Julia Schröder


Telemann: D-dúr szvit oboára, trombitára, vonósokra, continuóra
Bach: "Der Friede sei mit dir"- kantáta, BWV 158
Corelli: g-moll ("Karácsonyi") concerto grosso, op. 6., No. 8
Bach: c-moll kettősverseny hegedűre, oboára és vonósokra, BWV 1060;; "Ich habe genug"- kantáta, BWV 82

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

SZFE: Gothár Péter ügyét ürügyként használják fel az egyetem lejáratására

Közleményben tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai az egyetem lejáratása, ellehetetlenítése, a színházvezetői kinevezések befolyásolása és a független színházi szféra sarokba szorítása ellen.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Liszt mindig forrófejű lázadó maradt – interjú Borbély Lászlóval

Liszt idős korában is forradalmár maradt, csak másért küzdött. Ez derül ki Borbély László új albumából, amelyen a mester kései műveit hallhatjuk. De a zongoraművésznek egy második lemeze is megjelent a napokban, ezen a Goldberg-variációkat találjuk.
Klasszikus gyász

Elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész

Életének 82. évében elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész - közölte hétfőn a Zeneakadémia.
Klasszikus ajánló

Áthallások – az Egri & Pertis Zongoraduó új koncertsorozata a BMC-ben

Milyen maszkban pantomimozott volna Debussy? Mi köze volt Faurénak a bergamaszkokhoz? Sétált-e Händel London komédiás negyedében, és mit talált Sztravinszkij Petruska szobájában?
Klasszikus galéria

Láttál már hangszobrot?

Élmény marad – különleges hangszobor-kiállítással készül az ünnepekre a Müpa és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Világsztárok által aláírt hangszobrokból és egy közel öt méter magas, függesztett elemből álló grandiózus installáció várja a látogatókat az ünnepi készülődés jegyében a Müpa Zászlóterében december 5-től.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bónis Ferenc zenetörténész

Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence egykori tanítványa 87 éves volt.