Miles Davis: Kind Of Blue (1959)
Miles Davis – Kind Of Blue
A Miles Davis szextett a Columbia Records 30th Street-i stúdiójában rögzítette 1959 tavaszán azt az albumot, amit a mai napig a legtöbbet eladott jazz-lemezként tartanak számon. A lemez újfajta zenei gondolkodásmódra nyit ajtót, amelyet modálisnak nevezünk. A nyugati funkciós gondolkodás helyett a különböző modális skálák hangulatai színezik a darabokat. Az akkordhangok hierarchiájától való szabadulás sokkal nagyobb egyenrangúságot hoz a skála hangjai közt, így a dallamalkotás szabadsága megsokszorozódik. A koncepció alapjait George Russell zeneszerző, zenetudós műhelyéből hozzák a zenészek. Az albumon öt eredeti, kivétel nélkül a modális gondolkodás inspirálta kompozíció hallható. Az első dalon (So What) mintapéldaként szemléltethető, hogyan is működhet ez. A darab a jól ismert A-A-B-A szerkezetre épül, amelyben minden betű nyolc ütemet jelent. A különlegesség, hogy minden betűhöz csak egy skála tartozik. Az „A” részekhez D-dór, a „B” részhez pedig Esz-dór. A kromatikus fel-, majd lelépés adja a domináns-tonika érzetet. A lemez érdekessége, hogy ha hihetünk a dokumentumoknak és az interjúkban elhangzottaknak, mindent, ami a lemezen van, csak egyetlenegyszer kellett feljátszania a zenekarnak. Ez jól magyarázza a felvételeken hallható természetességet.
John Coltrane: A Love Supreme (1965)
John Coltrane – A Love Supreme
A két lemez legfontosabb kapcsolódási pontja az ötvenes és hatvanas évek meghatározó zenésze, John Coltrane tenor- és szopránszaxofonos. Coltrane a modális gondolkodástól inspirálva saját kvartettet alapított, amely a jazztörténet egyik legmeghatározóbb zenekarává nőtte ki magát. A formáció munkásságának csúcspontjaként tartjuk számon A Love Supreme című albumukat. A modális és pentaton építkezésű zenei világhoz társul Coltrane mély vallásossága. Az albumon szereplő mű négytételes szvit, amelynek negyedik tételében (Psalm) egy vers szólal meg szavak nélkül, hangszeren – ez a címadó A Love Supreme. A vers címe pedig négyhangos motívumként adja az első tétel (Acknowledgement) mantráját. A második (Resolution) és harmadik (Pursuance) tétel formailag kötöttebb kompozíciók. Előbbi egy nyolcütemes témára épít, utóbbi pedig tizenkét ütemes blues. A darabot rögzítették kibővített formációval is, ám végül az eredeti kvartett verziója került a lemezre.
Az írás a Figaro februári számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.
Miles Davis (1, 2) és John Coltrane életéről hosszabban is írt Rátosi Milán jazztörténeti sorozatában.
Kapcsolódó
Ki volt Miles Davis?
Miles Davis életművén végighaladva a hallgató előtt felsejlik a jazz bebopot követő történetének - legfeljebb néhány helyen hiányos - vázlata. Davis azonban nem pusztán felskiccelte egy teljes műfaj fejlődésének mérföldköveit, de legalább ennyire működött egyfajta katalizátorként egy olyan folyamatban, amelyben az állandóságot a trombitája, ő maga jelentette, miközben a folyamatos változás könyörtelen imperatívuszának engedelmeskedve és partnereit halálbiztos intuícióval megválasztva formálta a jazzt, mindig az adott kor arculatához illően.
Kapcsolódó
Ki volt Miles Davis? II.
Jazz-zenészekről szóló portrésorozatunkat Miles Davis életművének második fejezetével folytatjuk.
Kapcsolódó
Szakrális jazz, avagy ki volt John Coltrane?
John Coltrane megszállottsága olyan életművet ihletett, amely túllépve a jazzen, visszanyúlt a zene forrásához, hogy megsemmisítse és vallásos élménnyé változtassa azt. Coltrane nem csak egy teljes műfaj határait tágította ki, jelenléte mélyen beleivódott a korszak zenéjébe, hatása pedig máig érzékelhető. Közel ötven évvel a halála után is ugyanaz a megmagyarázhatatlan, transzcendens nyugalom árad minden hangjából, pályafutásának ívén végigtekintve azonban szépen kikristályosodik, hogy telítődött meg a pusztán a technikai fogások elsajátításán dolgozó útkeresés egy olyan gondolatisággal, ami aztán teljesen új távlatokat nyitott meg a jazz előtt.
hírlevél
