A zongorázó Bartók és a Bartók és kortársai címmel nyílt két tárlat az MTA BTK Zenetudományi Intézetben március 31-én a Bartók-emlékév keretében. A kiállításokon fényképek, levelek, újságkivágások, személyes tárgyak igyekeznek közelebb hozni a látogatót Bartók világához.
A megnyitón Áder János köztársasági elnök is beszédet mondott, melyben idézett a huszonkét éves Bartók egyik leveléből is:
Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát.”
Bartók bizonyította, hogy ősi zenei örökségünk és a 20. század egyetemes kultúrája összetalálkozhat, hogy a magyarság szolgálata elképzelhetetlen más nemzetek értékeinek tisztelete nélkül. Az államfő szerint Bartókra zeneszerzőként, népdalgyűjtőként, zenetudósként emlékezik a ma embere, míg a zongoraművész Bartók méltatlanul kevés figyelmet kap. Ezen próbál változtatni ez a kiállítás is. Bartókot életműve sok kortársával kapcsolta össze Kodálytól, Dohnányitól Yehudi Menuhinon át Benny Goodmanig, József Attilától, Móricz Zsigmondtól Thomas Mannig. Viszont a nagy művészek mellett Bartóknak ugyanolyan fontosak voltak a paraszténekesek, zenészek, falusi írók.
Bartók karnyújtásnyira
Bartók Béla zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, az etnomuzikológia megalapítója 135 éve, 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. Cikkünkben mi is megpróbáltuk közelebb hozni Bartókot olvasóinkhoz.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kiemelte: a két kiállítás megpróbálja Bartókot más-más nézőpontból bemutatni; a zenetudományos háttér mellett kortörténet, zenetörténet és egy emberi sors rajzolódik ki. Bartók Béla művészete a magyar kultúra eleven és meghatározó része, az egy éven át látható két tárlat pedig annak bizonyítéka, hogy még mindig lehet újat mondani róla.
Tallián Tibor, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója elmondta: a két kiállítás bemutatja, hogy kortársai közül Bartók kikhez állt közel, és milyen kapcsolatot ápolt a világzene többi nagyjaival, valamint komoly részletességgel mutatja be két lehetséges tevékenységét a zongora mellett: a koncertezést és a tanítást.
Bartókkal is összefuthat a metróban
Bartók Béla zeneszerző életét és munkásságát bemutató tárlat nyílt március 23-án a Metró Galériában, hétköznapi nevén a 2-es, a 3-as és a 4-es metró szerelvényein.
Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője, A zongorázó Bartók című kiállítás kurátora megnyitó beszédében kifejtette: a tárlat Bartókot saját hangszerénél, a zongoránál próbálja megközelíteni: nemcsak a zongoraművészt, hanem a komponistát, a közreadót, a tanárt is megjeleníti. Dalos Anna kurátor, a Lendület 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport vezetője a Bartók és kortársai című kiállításról szólva elmondta, a közönség zeneszerzők, előadóművészek, muzsikus partnerek, zenetudósok szemén keresztül láthatja Bartókot, aki számos kortársa számára a modernitás jelképe volt.