Klasszikus

Két nap, amely Liszt Ferencről szól a Tavaszi Fesztiválon

2020.03.13. 12:35
Ajánlom
Két teljes nap Liszt Ferenc zenéjéről szól a Magyar Nemzeti Múzeumban, április 3-án és 4-én. Olyan műveket is hallhatunk, amelyeket csak igen ritkán, kiváló hazai művészek előadásában.

A beatlemánia előtt már volt lisztománia, s mielőtt még Kurt Cobain-kardigánra licitáltak volna a gazdagok, Liszt Ferenc hajtincseit ereklyeként őrizgették arisztokrata hölgyek. Olyannyira nagy volt a kereslet a fürtök iránt, hogy az anekdota szerint Liszt egy hosszúszőrű kutyát tartott a célra. Egy rajongó nemesasszonyról – akit mindig átható bagószag lengett körül – kiderült, hogy Liszt Ferenc szivarcsonkját hodozza egy amulettben a mellkasán, s a virtuóz pianista elszakadt zongorahúrjaiból rendre nyakék, karperec készült.

De Liszt Ferenc életműve sokkal gazdagabb annál, hogysem néhány szélsőséges adoma összefoglalja a karrierjét. Az Esterházy-család szolgálatába tartozó hivatalnok fiaként született, a zongora Paganinije lett, örökre megváltoztatva amit a hangszerről gondolunk, majd zeneigazgató, Wagner apósa, a budapesti Zeneakadémia alapítója és névadója, katolikus pap, és rendkívül termékeny zeneszerző – 1400 mű alkotója.

Ezért nem lesz soha még egy olyan, mint Liszt Ferenc

Kapcsolódó

Ezért nem lesz soha még egy olyan, mint Liszt Ferenc

A mai koncertlátogató alighanem nagyon meglepődne, ha meghallgatná a zongoraművészet aranykorának legkarakteresebb előadóját, Liszt Ferencet.

Ezt a páratlanul gazdag életművet kívánja bemutatni a Budapesti Tavaszi Fesztivál Liszt-maratonja a Nemzeti Múzeumban, amelyre napijegyek 4500 forintért, az egyes koncertekre pedig még kedvezőbb áron válthatók jegyek.

A maraton első napja

Április 3-án pénteken 18 órakor a Nemzeti Múzeum dísztermében Kiss Péter, Szalai Éva és Palojtay János ismert és kevésbé ismert zongoraművekből válogat: elhangzik majd a Sposalizio, a Consolations, A Villa d’Este szökőkútjai és az Obermann völgye, de ritkaságok is, például az Izolda szerelmi halála Liszt átiratában.

Este 9-től babzsákokon ülve Liszt összes Magyar rapszódiáját meghallgathatjuk fiatal zongoraművészek előadásában, majd kamaraművek lesznek terítéken.  (Akiket hallunk: Kovács Gergely, Orsovai Endre, Pellet Sebestyén, Puskás Máté, Rippert Péter, Szalai Molli, Szilasi Dávid, Varga Gergő Zoltán és Souhei Yamagami – zongora; Korossy-Khayll Csongor – hegedű, Márkus Ágnes – cselló.)

 Isten lát engem, s jelenlétében meg tudtam sérteni őt. Lehetséges volna, hogy inkább keressem egy ember kedvét, mint Istenét?

– írja fiatalkori naplójában a 15 éves Liszt Ferenc, aki 1863-ban – ötvenkét évesen – belépett a papi rendbe, ezután soha nem zongorázott tiszteletdíjért, tanítványait ingyen oktatta. Életműve bővelkedik az egyházi ihletésű darabokban. Ezekből hallunk válogatást a Kórus Spontánusz előadásában 23 órától a díszteremben, 23.30-kor pedig kései és vallásos zongoraművek zárják a napot a Múzeum kupolájában. (Akiket hallunk: Martin Bogdan, Demeter Áron, Forgó Benjamin, Ittzés Péter, Mester Dávid, Mikulik Márton, Sas Dániel, Teremi Darius.)

liszt-141613.png

Liszt Ferenc koncertje egy korabeli rajzon

A maraton második napja

Április 4-én, szombaton a gyerekek is megtalálhatják a kedvükre való programot: a 8-15 éves korosztály Mona Dániel vezetésével interaktív túrán vehet részt – a Múzeum főbejáratától indul a „kirándulás”. Aki látta már valamelyik Éjszaka a múzeumban című filmet, tudhatja, hogy milyen kalandokra számíthat. A többállomásos játékban a kincskeresők Liszt hangszereivel, zeneműveivel, kultuszához kapcsolódó tárgyakkal ismerkedhetnek meg.

Liszt Transzcendens etűdjei különleges ciklust alkotnak: lenyűgöző, hogy első darabjait Liszt 15 évesen írta, a tizenkét darabnak legismertebbjei a Mazeppa, a Vision, az Esti harmóniák. Olyan technikai újdonságokat prezentáltak ezek a művek a maguk idejében, amelyek mellett a zeneértők nem mentek el szótlanul.

Kortársai, tanítványai sok mindent feljegyeztek Liszt játékáról, kezéről, ujj- és kartartásáról, billentésmódjáról. Arról, hogy minden ujját egyformán kihasználja, hogy ujjaival „hangszerel”.

Hogy mekkora hangközöket képes könnyedén átfogni, hogy karjait hogy ugratja tetszés szerint a billentyűsoron, hogy a kezek gyakori keresztezésével milyen új effektusokat hoz létre. De nem csak ezeket halljuk déli 12 órától, hanem a Paganini-etűdöket (köztük a La Campanellát), az Erdőzsongást és a Manók táncát is. (Akik előadják: Bacsi Thomas, Csukás Eszter, Horváth Ábel, Király Ádám, Magyar Valentin, Robotka Bertalan, Várallyay Simon.)

13.30-tól Liszt kamaraműveiből hallunk újabb válogatást, vérbő romantikus műveket, amelyeket a kor romantikus, szenvedélyes előadói ihlettek: ilyen A három cigány hegedűre és zongorára, a IX. rapszódia trióátirata, valamint a Romance oubliée. (Akik előadják: Matouš Pěruška, Tóth Kristóf – hegedű, Agárdi Eszter, Kristina Vocetková – cselló, Szőcs Henrik, Jan Vojtek – zongora.)

A Liszt-maraton nem múlhatnak a Zarándokévek ciklusai nélkül. Két éve Farkas Gábor három és fél óra alatt adta elő a teljes művet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, idén tíz fiatal osztja fel maguk között az I-II. ciklust. Liszt svájci és itáliai utazásait örökítette meg ezekben a festői szépségű művekben, a genfi harangok, Assissi Szent Ferenc, Petrarca és Dante egyaránt megihlették. (Akik előadják: Balázs Elemér, Barbarics Csanád, Felszegi Dalma, Gál Katalin, Molnár Marcell, Szőcs Henrik, Várallyay Kinga, Vida Mónika Ruth, Jan Vojtek, Vörös Elma Dóra – zongora.)

Ranki_Fulop_Szollosi_ZAK_3-162001.jpg

Ránki Fülöp (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Április 4-én Balogh Ádám (18.00), Demény Balázs (19.00) és Ránki Fülöp (20.00) zárják a Liszt-maratont. Balogh Ádám a Négy elfelejtett keringővel eljut a kései Liszt lenyűgözően modern hangjáig – ebben már benne van az egész 20. század. Demény Balázs a magyar zeneszerző Schubert-átirataiból játszik, valamint a Dante-szonátát, amelyet Liszt egyik kedvenc olvasmánya, az Isteni színjáték ihletett. Ránki Fülöp műsora is a transzcendens Lisztet mutatja meg: egy gyászódával, egy Parsifal-parafrázissal, valamint a h-moll szonátával, utóbbit méltán nevezik „a zongorairodalom Szent Gráljának”.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.