Klasszikus

Két nap, amely Liszt Ferencről szól a Tavaszi Fesztiválon

2020.03.13. 12:35
Ajánlom
Két teljes nap Liszt Ferenc zenéjéről szól a Magyar Nemzeti Múzeumban, április 3-án és 4-én. Olyan műveket is hallhatunk, amelyeket csak igen ritkán, kiváló hazai művészek előadásában.

A beatlemánia előtt már volt lisztománia, s mielőtt még Kurt Cobain-kardigánra licitáltak volna a gazdagok, Liszt Ferenc hajtincseit ereklyeként őrizgették arisztokrata hölgyek. Olyannyira nagy volt a kereslet a fürtök iránt, hogy az anekdota szerint Liszt egy hosszúszőrű kutyát tartott a célra. Egy rajongó nemesasszonyról – akit mindig átható bagószag lengett körül – kiderült, hogy Liszt Ferenc szivarcsonkját hodozza egy amulettben a mellkasán, s a virtuóz pianista elszakadt zongorahúrjaiból rendre nyakék, karperec készült.

De Liszt Ferenc életműve sokkal gazdagabb annál, hogysem néhány szélsőséges adoma összefoglalja a karrierjét. Az Esterházy-család szolgálatába tartozó hivatalnok fiaként született, a zongora Paganinije lett, örökre megváltoztatva amit a hangszerről gondolunk, majd zeneigazgató, Wagner apósa, a budapesti Zeneakadémia alapítója és névadója, katolikus pap, és rendkívül termékeny zeneszerző – 1400 mű alkotója.

Ezért nem lesz soha még egy olyan, mint Liszt Ferenc

Kapcsolódó

Ezért nem lesz soha még egy olyan, mint Liszt Ferenc

A mai koncertlátogató alighanem nagyon meglepődne, ha meghallgatná a zongoraművészet aranykorának legkarakteresebb előadóját, Liszt Ferencet.

Ezt a páratlanul gazdag életművet kívánja bemutatni a Budapesti Tavaszi Fesztivál Liszt-maratonja a Nemzeti Múzeumban, amelyre napijegyek 4500 forintért, az egyes koncertekre pedig még kedvezőbb áron válthatók jegyek.

A maraton első napja

Április 3-án pénteken 18 órakor a Nemzeti Múzeum dísztermében Kiss Péter, Szalai Éva és Palojtay János ismert és kevésbé ismert zongoraművekből válogat: elhangzik majd a Sposalizio, a Consolations, A Villa d’Este szökőkútjai és az Obermann völgye, de ritkaságok is, például az Izolda szerelmi halála Liszt átiratában.

Este 9-től babzsákokon ülve Liszt összes Magyar rapszódiáját meghallgathatjuk fiatal zongoraművészek előadásában, majd kamaraművek lesznek terítéken.  (Akiket hallunk: Kovács Gergely, Orsovai Endre, Pellet Sebestyén, Puskás Máté, Rippert Péter, Szalai Molli, Szilasi Dávid, Varga Gergő Zoltán és Souhei Yamagami – zongora; Korossy-Khayll Csongor – hegedű, Márkus Ágnes – cselló.)

 Isten lát engem, s jelenlétében meg tudtam sérteni őt. Lehetséges volna, hogy inkább keressem egy ember kedvét, mint Istenét?

– írja fiatalkori naplójában a 15 éves Liszt Ferenc, aki 1863-ban – ötvenkét évesen – belépett a papi rendbe, ezután soha nem zongorázott tiszteletdíjért, tanítványait ingyen oktatta. Életműve bővelkedik az egyházi ihletésű darabokban. Ezekből hallunk válogatást a Kórus Spontánusz előadásában 23 órától a díszteremben, 23.30-kor pedig kései és vallásos zongoraművek zárják a napot a Múzeum kupolájában. (Akiket hallunk: Martin Bogdan, Demeter Áron, Forgó Benjamin, Ittzés Péter, Mester Dávid, Mikulik Márton, Sas Dániel, Teremi Darius.)

liszt-141613.png

Liszt Ferenc koncertje egy korabeli rajzon

A maraton második napja

Április 4-én, szombaton a gyerekek is megtalálhatják a kedvükre való programot: a 8-15 éves korosztály Mona Dániel vezetésével interaktív túrán vehet részt – a Múzeum főbejáratától indul a „kirándulás”. Aki látta már valamelyik Éjszaka a múzeumban című filmet, tudhatja, hogy milyen kalandokra számíthat. A többállomásos játékban a kincskeresők Liszt hangszereivel, zeneműveivel, kultuszához kapcsolódó tárgyakkal ismerkedhetnek meg.

Liszt Transzcendens etűdjei különleges ciklust alkotnak: lenyűgöző, hogy első darabjait Liszt 15 évesen írta, a tizenkét darabnak legismertebbjei a Mazeppa, a Vision, az Esti harmóniák. Olyan technikai újdonságokat prezentáltak ezek a művek a maguk idejében, amelyek mellett a zeneértők nem mentek el szótlanul.

Kortársai, tanítványai sok mindent feljegyeztek Liszt játékáról, kezéről, ujj- és kartartásáról, billentésmódjáról. Arról, hogy minden ujját egyformán kihasználja, hogy ujjaival „hangszerel”.

Hogy mekkora hangközöket képes könnyedén átfogni, hogy karjait hogy ugratja tetszés szerint a billentyűsoron, hogy a kezek gyakori keresztezésével milyen új effektusokat hoz létre. De nem csak ezeket halljuk déli 12 órától, hanem a Paganini-etűdöket (köztük a La Campanellát), az Erdőzsongást és a Manók táncát is. (Akik előadják: Bacsi Thomas, Csukás Eszter, Horváth Ábel, Király Ádám, Magyar Valentin, Robotka Bertalan, Várallyay Simon.)

13.30-tól Liszt kamaraműveiből hallunk újabb válogatást, vérbő romantikus műveket, amelyeket a kor romantikus, szenvedélyes előadói ihlettek: ilyen A három cigány hegedűre és zongorára, a IX. rapszódia trióátirata, valamint a Romance oubliée. (Akik előadják: Matouš Pěruška, Tóth Kristóf – hegedű, Agárdi Eszter, Kristina Vocetková – cselló, Szőcs Henrik, Jan Vojtek – zongora.)

A Liszt-maraton nem múlhatnak a Zarándokévek ciklusai nélkül. Két éve Farkas Gábor három és fél óra alatt adta elő a teljes művet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, idén tíz fiatal osztja fel maguk között az I-II. ciklust. Liszt svájci és itáliai utazásait örökítette meg ezekben a festői szépségű művekben, a genfi harangok, Assissi Szent Ferenc, Petrarca és Dante egyaránt megihlették. (Akik előadják: Balázs Elemér, Barbarics Csanád, Felszegi Dalma, Gál Katalin, Molnár Marcell, Szőcs Henrik, Várallyay Kinga, Vida Mónika Ruth, Jan Vojtek, Vörös Elma Dóra – zongora.)

Ranki_Fulop_Szollosi_ZAK_3-162001.jpg

Ránki Fülöp (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Április 4-én Balogh Ádám (18.00), Demény Balázs (19.00) és Ránki Fülöp (20.00) zárják a Liszt-maratont. Balogh Ádám a Négy elfelejtett keringővel eljut a kései Liszt lenyűgözően modern hangjáig – ebben már benne van az egész 20. század. Demény Balázs a magyar zeneszerző Schubert-átirataiból játszik, valamint a Dante-szonátát, amelyet Liszt egyik kedvenc olvasmánya, az Isteni színjáték ihletett. Ránki Fülöp műsora is a transzcendens Lisztet mutatja meg: egy gyászódával, egy Parsifal-parafrázissal, valamint a h-moll szonátával, utóbbit méltán nevezik „a zongorairodalom Szent Gráljának”.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Két új könyv mesél a hazai popkultúra történetéről

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának két új, a hazai populáris zenei kultúra múltját kanonizáló könyve is megjelent. Az Azok a régi csibészek és a Hangok és ütemek új kötetei folytatják a sorozat hagyományait. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.