Brahms-ünneppel várja a közönséget Keller András és a Concerto Budapest november utolsó hétvégéjén, a Zeneakadémián. A két nap alatt négy koncerten nyolc Brahms-mű hangzik el, végigkövetve Brahms zeneszerzői pályafutásának meghatározó pillanatait. A Concerto Budapest vendégei rangos szólisták és kamarazenészek lesznek, fellép Elisabeth Leonskaja, Kokas Katalin és Kokas Dóra, Szomor-Mekis Janka, Baráti Kristóf, Perényi Miklós, Vashegyi György és a Keller Quartet.
A Concerto Budapest az elmúlt években fesztiváljellegű eseménysorozatokat hozott létre. A Mozart és Beethoven köré álmodott koncertsorozatokat követi most, a Johannes Brahms műveiből épülő kétnapos minifesztivál. A két nap egyszerre
mesterien átgondolt válogatás Brahms legjelentősebb műveiből, az életmű izgalmas keresztmetszete,
de a Keller András által szerkesztett program a szerző fejlődéstörténetét is mutatja.
Szombaton, az első koncert a B-dúr zongoraversennyel indul, melynek ősbemutatója Budapesten volt 1881-ben Brahms zongoraszólójával. A korabeli kritika szerint a mű
magasan szárnyaló szimfonikus zenei gondolatok sorozata,
Brahmsot pedig „szűnni nem akaró tapsviharral üdvözölte a közönség.” A versenyművet Elisabeth Leonskaja, világhírű orosz-osztrák zongoraművész játssza, aki nemzetközi versenyeken aratott győzelmeivel már fiatal korában felhívta magára a figyelmet. Szvjatoszlav Richter is hamar felismerte kivételes tehetségét, nemcsak mentorként támogatta, de számos alkalommal fel is lépett vele. A versenymű mellett a nyitókoncertet Brahms utolsó, IV. szimfóniája teszi teljessé, Keller András vezényletével, a Concerto Budapest előadásában.
Ugyanezen az estén a sorozat második hangversenyén Vashegyi György vezényletével, Kokas Katalin és Kokas Dóra szólójával hangzik el Brahms nagyzenekari életművének utolsó darabja, az a-moll kettősverseny hegedűre és csellóra. A kettősversenyt Brahms régi barátjának, a magyar származású Joachim Józsefnek írta, a mű utolsó tételében a cselló és a zongora hangja egy fergeteges magyaros témában olvad össze. A szerző lírai és egyben rejtélyes szimfóniája a III. (F-dúr) szimfónia zárja a szombati műsort. A mű, elsősorban a harmadik tétel – talán a többféle értelmezési lehetőség, vagy a gyönyörű dallamok okán – számos filmben kapott fontos szerepet. Ezek közül
a legismertebb a Szereti ön Brahmsot? című, 1961-ben készült romantikus francia-amerikai filmdráma.
Frank Sinatra, Carlos Santana, vagy Serge Gainsbourg is ezen dallamok alapján nyitotta ki a popkultúrát a Brahms-univerzumra.
A Brahms-ünnep november 28-án kamarazenei koncerttel, a B-dúr szextettel folytatódik. A művet fiatalon, huszonhét évesen komponálta Brahms. A hangversenyen a Keller Quartethez Szomor-Mekis Janka brácsa-, illetve Perényi Miklós csellóművészek csatlakoznak. A szextett után felcsendülő f-moll zongoraötöst sokan Brahms kamarazenei életműve koronájaként tekintenek, a mű szólistája Elisabeth Leonskaja zongoraművész lesz.
A Hallgassunk Brahmsot! sorozat zárókoncertjén Baráti Kristóf hegedűművész szólójával hangzik el a szerző egyetlen hegedűversenye, a művész Stradivari-hegedűjén. Ezt követi Brahms g-moll zongoranégyese, melynek Arnold Schönberg készítette el zenekari hangszerelését, és amelynek
energikus negyedik tételében a Rondo alla zingaresében egyértelművé válik a magyar cigányzenészek játékának hatása.
Külön érdekesség, hogy Keller András és a Concerto Budapest Szabó Stein Imre által rendezett, decemberben a Mezzo TV-n bemutatásra kerülő Kárpát Rapszódia című filmjének egyik súlyponti darabja is éppen ez a tétel, amelybe ITT bepillantást nyerhet:
Hallgassunk Brahmsot!
november 27-28. Zeneakadémia
Fejléckép: Elisabeth Leonskaja (fotó/forrás: Marco Borggreve / Concerto Budapest)
hírlevél
