Horti Lilla tavaly a II. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen tűnt fel először, ahol második díjat nyert, nagy örömöt szerezve ezzel egyik tanárának, aki történetesen a verseny névadója. A huszonnégy éves énekesnő felkérései egyre sokasodtak: részt vett a Fidelio Fortissimo programban is, én idén nyáron a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon hallottam először a  Scaevola című opera ősbemutatóján, ahol egyébként magasan uralta az énekesi mezőnyt.

Horti Lilla (Fotó/Forrás: Tuba Zoltán)

Horti Lilla most tehát sztárvendég, legalábbis ezt olvasom a sajtóanyagban, és akármilyen korai ezt a szót egy huszonnégy éves énekesnőre használni, el kell ismernem, hogy végtére is úgy lesz valakiből sztár, hogy elkezdik ezt mondani róla.

világszerte koncertezik, és számos nemzetközileg is nagyra becsült díjat mondhat magáénak. Az együttes fellépett már a Carnegie Hallban, a Musikverein-ban, a Berlini Filharmoniaban, és visszatérő vendége többek között a londoni Wigmore Hallnak, az amsterdami Concergebouw-nak és a velencei Teatro Fenice-nek is.

A 2017-2018-as évadban a „Zeneakadémia rezidens együttese” címet a Kelemen Kvartett viseli. Az októbertől áprilisig tartó, öt részes koncertsorozatuk keretében a vonósnégyes formációban rejlő sokszínűséget kívánják a közönség elé tárni, sok más, izgalmas összeállítású mű megszólaltatása mellett.

Kelemen Kvartett

Az első hangversenyen Horti Lilla lesz a vendégük a Zeneakadémia Nagytermében. Schönberg 2. vonósnégyese a zeneszerző életének egyik legfájdalmasabb időszakában született, amikor felesége, Mathilde rövid időre otthagyta közös barátjukért, a festő Richard Gerstlért. A darab nemcsak a személyes dráma kifejezése miatt izgalmas, hanem azért is, mert Schönberg itt számol le végleg a hagyományos tonalitással. A harmadik és a negyedik tétel ráadásul a műfaj határain is túllép, amikor szoprán szólót emel be a hangszeres kamarazene csúcsának számító vonósnégyesbe. Közismert, hogy

Schönberg mellett felhangzik az idén 185 éve született Johannes Brahms első, valamint Puccini Krizantémok című vonósnégyese. Brahms első vonósnégyese 1873-ban, a szerző negyvenéves korában született. Brahms állítólag több mint húsz vonósnégyest írt és semmisített meg, mire az elsőt felvállalta: a végeredményből úgy tűnik, érdemes volt várnia. Puccini kevés kamaraművének egyike, a Crisantimi című vonósnégyes alig több, mint másfél évtizeddel később, 1890-ben született egyetlen éjszaka alatt.

Az Otthon a Zeneakadémián című sorozat keretében a Kelemen Kvartett decemberi vendége Frankl Péter Londonban élő, világhírű zongoraművész. A Dohnányi-muzsika örömünnepének nevezhető műsorban olyan remekművek csendülnek majd fel, mint a c-moll és az esz-moll zongoraötös és a C-dúr szextett. A műsor egyúttal tisztelgés a 20. századi magyar zene egyik meghatározó személyisége, Dohnányi Ernő emléke előtt a művész születésének száznegyvenedik évfordulóján. Januárban Nils Mönkemyer brácsaművész, a müncheni Zeneművészeti Főiskola professzora, februárban a világ első számú klarinétművészeként számon tartott Andreas Ottensammer, a Berlini Filharmonikusok első klarinétosa lesz a Kelemen Kvartett vendége. A magyar származású művész külföldön rengeteget játszott a Kvartettel, ám Magyarországon most lépnek először együtt színpadra. Áprilisban, az Otthon a Zeneakadémián című sorozat utolsó hangversenyén a szintén magyar származású, szerb zongoraművész Alexander Madžar lesz a Kvartett vendége. A koncerten Brahms mellett Haydn és Schumann vonósnégyeseit hallhatják a zenekedvelők.