Klasszikus

Kevés a női hang

2014.03.28. 08:32
Ajánlom
1881. március 28-án hunyt el a százhetvenöt éve született "legoroszabb" orosz zeneszerző, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij. Műveinek jelentős része csak zongorakivonatban készült el, a hangszerelés a kortársakra maradt. Egyetlen befejezett operáját, a Borisz Godunovot, Rimszkij-Korszakov mellett Sosztakovics is átdolgozta.

Gyermekkorát apja Pszkovi kormányzóságban fekvő birtokán töltötte. Egész életre szóló élményt jelentettek számára a család körül élő parasztoktól és cselédektől hallott népdalok. Első zongoratanára édesanyja volt, hétévesen Liszt-darabokat játszott, emellett franciául és németül is megtanult. Érdeklődött a történelem iránt, s komolyan elmélyedt a pravoszláv egyházi zene tanulmányozásában. Fiatalkori darabjait dajkájának meséi ihlettek. Tízéves korában jelent meg nyomtatásban első szerzeménye, egy polka.

A családi hagyományt folytatva katonai pályára lépett. 1856-ban találkozott az orosz zene történetét meghatározó a "Nagyok kis köreként" is emlegetett Ötök későbbi tagjaival. A zongoravirtuóz és a társasági összejöveteleken bariton énekesként is kedvelt Muszorgszkij 1859-ben a gárdatiszti hivatás helyett állami hivatalt vállalt. Az egyre inkább az orosz népzene felé orientálódó zeneszerző belekezdett Szophoklész Oidipusz király című tragédiájának és Flaubert Salambo című regényének feldolgozásába. Az elkészült részleteket később a Szorocsinci vásár és a Borisz Godunov című operáiban használta fel. Művészi kiteljesedésének első jele az 1866-ban komponált Egy éj a kopár hegyen című, népi mondavilágot megjelenítő szimfonikus költeménye. A Gogol drámája alapján készült darab eredetileg a Szent Iván éj egy kopár hegyen címet viselte, a művet azonban Balakirev bírálatára többször átdolgozta, majd később ezt a vázlatot finomította tovább Rimszkij-Korszakov. A mű leggyakrabban utóbbi hangszerelésben csendül fel.

Muszorgszkij legmonumentálisabb és legismertebb alkotása a Borisz Godunov, amely az orosz nemzeti opera egyik csúcsának tekinthető. A középpontban a moszkvai Oroszország konfliktusai állnak Rettenetes Iván uralkodásának időszakában. A szövegkönyvet szintén a zeneszerző alkotta, Puskin azonos című drámája alapján. Az opera viszontagságos úton jutott el a sikerig:előbb elutasították, majd átdolgoztatták a szerzővel a darabot, többek között ekkor kerültek a műbe a főbb női szerepek.  Az 1874-es premier után néhány évvel mégis levették a műsorról, mert a kortársak a hangszerelést túl haladónak, merész újításait szakmai hibának minősítették. A szerző halála után Rimszkij-Korszakov átdolgozta az operát, de az 1940-es években Sosztakovics is újragondolta a művet a Bolsoj Színház felkérésére.  Az eredeti változatot csak az 1930-as években állították ismét színpadra, ma általában ezt játsszák világszerte. Az opera címszerepében Fjodor Saljapin és Jurij Nyesztyerenko is világhírű lett. Magyarországon a Muszorgszkij eredeti szándékához hű Boriszt csak 2010-ben adták elő.

A Borisz Godunov mellett másik legismertebb műve az Egy kiállítás képei című zongoraciklusa, amelyet elhunyt festő barátja, Viktor Hartmann emlékkiállítása ihletett 1874-ben. A művet többször is meghangszerelték, legnépszerűbb a Ravel-féle változat lett, majd száz évvel később az angol Emerson, Lake and Palmer trió is, nagy sikerrel dolgozta fel.

Az Ötök legkiemelkedőbb alakjának és a modern zenei realizmus egyik első nagy alakjának tartott Muszorgszkij elsősorban a vokális zene terén alkotott maradandót. A Borisz Godunovot mindmáig a legjelentősebb kelet-európai zenedrámai alkotásnak tartják. Művészetéből a zenekritikusok elsősorban azt emelik ki, hogy "beszélni" tudott a nép, a szenvedő tömegek és a gyermekek nyelvén egyaránt. Több dalciklust is írt: Gyermekszoba, Napfény nélkül, A halál dalai és táncai.

Muszorgszkij édesanyja, majd unokahúga halála után a magány elől az alkoholba menekült, idegbetegsége rosszabbra fordult. Állapota 1875-ben átmenetileg javult, így belekezdett a történelmi alapokon nyugvó Hovanscsina című operába és a Gogol novelláján alapuló Szorocsinci vásár című vígoperába, de befejezni egyiket sem tudta. A Szorocsinci vásár 1917-ben Kjui zenéjével kiegészítve került színre, a Hovanscsinát Rimszkij-Korszakov egészítette ki és hangszerelte. Az előjáték Hajnal a Moszkva folyó felett címmel gyakran önállóan is felhangzik.

Muszorgszkijt élete végén barátai is elhagyták, utolsó éveit egyik távoli rokonánál töltötte. Próbálkozott zongoratanítással, énekesek kíséretével, de egészségi állapota annyira megromlott, hogy 1880 nyarán a szentpétervári katonai kórházba került. Ebben az időszakban készült Repin ismert portréja, amely az egzaltált, őrült zsenit ábrázolja és ezeket napokat örökítette meg Zsoldos Péter Portré négy ülésben című regénye is.  Az orosz zene egyik legnagyobb alakja 42 évesen, 1881. március 28-án halt meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Színház

Trokán Péter Székesfehérvárra szerződött - Évadnyitót tartott a Vörösmarty Színház

Az Ember tragédiája 2-vel kezdődik az új évad a Vörösmarty Színházban, ezt követően azonban bőven lesz alkalma az önfeledt szórakozásra a nézőknek a Boeing, Boeing, leszállás Párizsban című bohózat, a Mágnás Miska, vagy a Koccanás megtekintésével.
Jazz/World

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.
Zenés színház

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Fesztivál egy nappali szobában – Kezdődik az Altalena Zenei Fesztivál

Szerdától hamisítatlan szalonhangulattal és a klasszikus zenei élet legkiválóbb előadóival várja közönségét az Altalena Zenei Fesztivál. A kamarazenéé és a szólóhangszereké a főszerep, de a programban néptáncos-népzenés est és zenés beszélgetések is helyet kapnak.
Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.