Klasszikus

Kevés a női hang

2014.03.28. 08:32
Ajánlom
1881. március 28-án hunyt el a százhetvenöt éve született "legoroszabb" orosz zeneszerző, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij. Műveinek jelentős része csak zongorakivonatban készült el, a hangszerelés a kortársakra maradt. Egyetlen befejezett operáját, a Borisz Godunovot, Rimszkij-Korszakov mellett Sosztakovics is átdolgozta.

Gyermekkorát apja Pszkovi kormányzóságban fekvő birtokán töltötte. Egész életre szóló élményt jelentettek számára a család körül élő parasztoktól és cselédektől hallott népdalok. Első zongoratanára édesanyja volt, hétévesen Liszt-darabokat játszott, emellett franciául és németül is megtanult. Érdeklődött a történelem iránt, s komolyan elmélyedt a pravoszláv egyházi zene tanulmányozásában. Fiatalkori darabjait dajkájának meséi ihlettek. Tízéves korában jelent meg nyomtatásban első szerzeménye, egy polka.

A családi hagyományt folytatva katonai pályára lépett. 1856-ban találkozott az orosz zene történetét meghatározó a "Nagyok kis köreként" is emlegetett Ötök későbbi tagjaival. A zongoravirtuóz és a társasági összejöveteleken bariton énekesként is kedvelt Muszorgszkij 1859-ben a gárdatiszti hivatás helyett állami hivatalt vállalt. Az egyre inkább az orosz népzene felé orientálódó zeneszerző belekezdett Szophoklész Oidipusz király című tragédiájának és Flaubert Salambo című regényének feldolgozásába. Az elkészült részleteket később a Szorocsinci vásár és a Borisz Godunov című operáiban használta fel. Művészi kiteljesedésének első jele az 1866-ban komponált Egy éj a kopár hegyen című, népi mondavilágot megjelenítő szimfonikus költeménye. A Gogol drámája alapján készült darab eredetileg a Szent Iván éj egy kopár hegyen címet viselte, a művet azonban Balakirev bírálatára többször átdolgozta, majd később ezt a vázlatot finomította tovább Rimszkij-Korszakov. A mű leggyakrabban utóbbi hangszerelésben csendül fel.

Muszorgszkij legmonumentálisabb és legismertebb alkotása a Borisz Godunov, amely az orosz nemzeti opera egyik csúcsának tekinthető. A középpontban a moszkvai Oroszország konfliktusai állnak Rettenetes Iván uralkodásának időszakában. A szövegkönyvet szintén a zeneszerző alkotta, Puskin azonos című drámája alapján. Az opera viszontagságos úton jutott el a sikerig:előbb elutasították, majd átdolgoztatták a szerzővel a darabot, többek között ekkor kerültek a műbe a főbb női szerepek.  Az 1874-es premier után néhány évvel mégis levették a műsorról, mert a kortársak a hangszerelést túl haladónak, merész újításait szakmai hibának minősítették. A szerző halála után Rimszkij-Korszakov átdolgozta az operát, de az 1940-es években Sosztakovics is újragondolta a művet a Bolsoj Színház felkérésére.  Az eredeti változatot csak az 1930-as években állították ismét színpadra, ma általában ezt játsszák világszerte. Az opera címszerepében Fjodor Saljapin és Jurij Nyesztyerenko is világhírű lett. Magyarországon a Muszorgszkij eredeti szándékához hű Boriszt csak 2010-ben adták elő.

A Borisz Godunov mellett másik legismertebb műve az Egy kiállítás képei című zongoraciklusa, amelyet elhunyt festő barátja, Viktor Hartmann emlékkiállítása ihletett 1874-ben. A művet többször is meghangszerelték, legnépszerűbb a Ravel-féle változat lett, majd száz évvel később az angol Emerson, Lake and Palmer trió is, nagy sikerrel dolgozta fel.

Az Ötök legkiemelkedőbb alakjának és a modern zenei realizmus egyik első nagy alakjának tartott Muszorgszkij elsősorban a vokális zene terén alkotott maradandót. A Borisz Godunovot mindmáig a legjelentősebb kelet-európai zenedrámai alkotásnak tartják. Művészetéből a zenekritikusok elsősorban azt emelik ki, hogy "beszélni" tudott a nép, a szenvedő tömegek és a gyermekek nyelvén egyaránt. Több dalciklust is írt: Gyermekszoba, Napfény nélkül, A halál dalai és táncai.

Muszorgszkij édesanyja, majd unokahúga halála után a magány elől az alkoholba menekült, idegbetegsége rosszabbra fordult. Állapota 1875-ben átmenetileg javult, így belekezdett a történelmi alapokon nyugvó Hovanscsina című operába és a Gogol novelláján alapuló Szorocsinci vásár című vígoperába, de befejezni egyiket sem tudta. A Szorocsinci vásár 1917-ben Kjui zenéjével kiegészítve került színre, a Hovanscsinát Rimszkij-Korszakov egészítette ki és hangszerelte. Az előjáték Hajnal a Moszkva folyó felett címmel gyakran önállóan is felhangzik.

Muszorgszkijt élete végén barátai is elhagyták, utolsó éveit egyik távoli rokonánál töltötte. Próbálkozott zongoratanítással, énekesek kíséretével, de egészségi állapota annyira megromlott, hogy 1880 nyarán a szentpétervári katonai kórházba került. Ebben az időszakban készült Repin ismert portréja, amely az egzaltált, őrült zsenit ábrázolja és ezeket napokat örökítette meg Zsoldos Péter Portré négy ülésben című regénye is.  Az orosz zene egyik legnagyobb alakja 42 évesen, 1881. március 28-án halt meg.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Könyv

Könyves séták és ismert szerzők az idei Margó Fesztiválon

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében rendezik meg október 14. és 17. között a 10. Margó Irodalmi Fesztivált, amely a Müpával közös szervezésben valósul meg a Várkert Bazárban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.