„Emberek étke lett az angyali kenyér; / az előkép-jelek sora itt véget ér. / Ó, milyen csodaszép, hogy Istenéből él / szegény nyomorult szolganép! / Hármas-egy Istenünk, hozzád fohászkodunk: / Urunkul tisztelünk, jöjj, és légy gyámolunk: / vezess ösvényeden, hová iparkodunk: / a fénybe, mely körülveszen!” – így szól Aquinói Szent Tamás himnuszának utolsó két versszaka, amely páratlan népszerűségre tett szert, felsorolni is sok lenne mindazokat a zenei feldolgozásokat, amelyek a késő középkortól napjainkig keletkeztek.
Ám mindezek közül alighanem a legismertebb César Franck alkotása, amelyet eredetileg tenorra, hárfára, csellóra és orgonára írt, és Mise három hangra című alkotásába fűzött bele.
A Panis angelicus azonban túlnőtt a mise többi részén, és hagyományosan az adventi-karácsonyi műsorok részévé vált. Szinte nincs is olyan nagy énekes, aki ne adná elő, ha ebben az időszakban koncertezik.
Ha karácsonyi zene, akkor természetesen nem maradhat ki Luciano Pavarotti, aki lemezt is készített az ünnephez kötődő legszebb darabokból. Ez az 1978-as koncertfelvétel is megmelengeti a szívet.
A Panis angelicus esetében a hagyomány hamar túllépett az eredeti apparátuson: férfiak és nők, magas és mély hanggal rendelkező művészek egyaránt megszólaltatják. Itt épp mezzoszoprán adja elő, a kiváló Elīna Garanča, és a karmester sem kisebb muzsikus, mint Christoph Eschenbach.
Miért ne hallgathatnánk meg a darabot énekkar előadásában? Főleg ha olyan nagyszerűen adják elő, mint a világhírű cambridge-i fiúkórus, a King's College Choir?
Az énekesek közül természetesen a szopránok se maradhatnak ki, különösen akik olyan égi hanggal rendelkeznek, mint Renée Fleming.
... vagy például Pretty Yende. A fiatal dél-afrikai énekesnő nemrég III. Károly király koronázásán is énekelt, és csillaga töretlenül ível felfelé.
Ne feledjük minden idők egyik legnagyobb énekesét, Kiri Te Kanawát sem, aki márciusban ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.
A közelmúltban Budapesten is fellépő perui tenor, Juan Diego Flórez is megcsillogtatta híres magasságait a Panis angelicusban.
Végezetül egy különleges felvételt ajánlunk, a Helsinki Brass Quartet rézfúvós együttes egészen egyedi feldolgozásban játssza a művet, ám ettől még nem lesz kevésbé égi hangzású.
Fejléckép: A hoheneichi plébániatemplom freskója (fotó/forrás: Wolfgang Sauber / Wikipédia)
hírlevél
