Ha Francisco Tárrega élt volna a kilencvenes-kétezres években, azzal kellett volna szembesülnie, hogy ő a kor legjátszottabb zeneszerzője, csak épp nem úgy, ahogy ő akarja. Ő szólna, akárhányszor egy ismerősének cseng a telefonja. A spanyol zeneszerző Gran Vals c. művéből származik ugyanis az a kis dallam, amely Nokia Tune néven vált ismertté. Íme a kottarészlet.

Tárrega és a Nokia-dallam

Az 1865-ben alapított finn cég az utóbbi két-három évtizedben a telekommunikációs forradalom egyik vezető techóriása volt. 1992-ben, a Nokia 1011 mobiltelefonjuk reklámfilmjében hangzott el előszöra híres motívum. A három másodperces melódia az azt követő készülékeken alapbeállításként szerepelt.

Az eredeti zenemű a spanyol gitáros zeneszerző, Francisco Tárrega 1902-es Gran Vals c. művéből származik, ami amúgy a hangszer repertoárjában egyik gyakran játszott darabja.

De ki volt Tárrega?

Tárrega 1852. november 21-én született Villarealban, első zenei élményeit apjának köszönheti, aki flamencót gitározott a szabadidejében. Amikor az apa dolgozni ment, a kis Francisco fogta a hangszert, és megpróbálta utánozni, amit hallott.

Francisco apját egy furcsa baleset vette rá arra, hogy a fiát zenésznek adja. Egyszer a fiú elszökött otthonról, és beleesett egy csatornába, csúnyán megsebezve a szemét. Az apja félt attól, hogy megvakult, és beiratta Castellón de la Planában zeneórákra, úgy vélve, hogy muzsikus vakon is lehet.

1865-ban Tárrega elszökött otthonról, és csatlakozott egy cigánykaravánhoz, mestere lett a gitárnak is. 1874-ben beiratkozott a madridi konzervatóriumba, ahol egy tanára meggyőzte arról, hogy a gitárra kell fókuszálnia. Pedig akkoriban a gitárt még nem tartották komoly hangszernek, legfeljebb arra használták, hogy az éneket kísérjék vele. A fiatalember ebben az évtizedben kezdett komponálni is, és országszerte fellépett koncerteken.

Nevéhez fűződik Beethoven, Chopin, Mendelssohn és mások zongorazenéjének gitárra való átdolgozása. A művész barátjának mondhatta Isaac Albénizt, Enrique Granadost, Joaquín Turinát and Pablo Casalst is.

Barcelonában írta rendkívül nehéz Recuerdos de la Alhambra c. darabját, mindig a zeneszerzést tartotta elsődleges feladatának. A komponálás kedvéért lemondott a nemzetközi turnékról is.

1906-ban jobboldali paralízist kapott, és soha nem épült fel teljesen. Utolsó műve az Oremus (Imádkozzunk) c. rövid gitárdarab, Schumann op. 124-es Fantáziatáncának átirata. Tárrega 1909-ben, 57 évesen hunyt el.